Fordul a Fed

Való Világ
Lapzártánk után közli kamatdöntését az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. Az igazi meglepetés az lenne, ha nem csökkentenék az irányadó rátát. A kockázatvállalási hajlandóság erősödése a feltörekvő piacoknak – így hazánknak is – kedvező.

AZ USA GAZDASÁGA

Július 31-én dönt a Federal Reserve (Fed) az irányadó kamatszintről. Az általános várakozások 25 vagy 50 bázispontos mérséklésről szólnak. Elemzői vélemények szerint meglepő lenne, ha a tartásról határoznának, hiszen az intézmény tisztségviselői az elmúlt időszakban sorra a monetáris lazítás mellett érveltek. Így a kérdés csak az marad, hogy mennyit vágnak. Az elemzői konszenzus 25 bázispontot vár. Az álláspontok alapján ennél nagyobb lépés azt az üzenetet közvetítené a piacok felé, hogy nagy a baj. Márpedig a jegybanknak nem célja megriasztani a befektetőket.

 

A LAKOSSÁGI KERESLET HÚZTA

Az amerikai gazdaság a második negyedévben is folytatta robusztus növekedését: a lakossági fogyasztás felpörgése kompenzálta az üzleti beruházások lanyhulását és a külkereskedelmi, a vámháborúval kapcsolatos aggodalmakat. A GDP 2,1 százalékkal emelkedett, ami ugyanakkor jelentős lassulást jelez az első negyedévre becsült 3,1 után.

Az adatokból jól látszik, hogy az üzleti szektor sokkal óvatosabbá vált a második negyedben: a beruházásokat visszafogták, amire 2016 eleje óta nem volt példa. Kutatás-fejlesztésre, berendezések vásárlására 0,6 százalékkal költöttek kevesebbet az első három hónap 4,4 százaléka után. Ennek hátterében egyértelműen a kínai–amerikai kereskedelmi konfliktus, valamint az Egyesült Államok által a mexikói importra kivetett büntetővám áll. Ezek a tényezők bizalmatlanná teszik a gazdasági szereplőket, így inkább kivárnak a befektetéseikkel. Az export ugyanakkor jól hasított, 5,2 százalékkal bővült. Az USA GDP-jének a kétharmadát adó belföldi fogyasztás 4,3 százalékkal nőtt az első negyedév 1,1 százaléka után.

Röviden összefoglalva: a kereskedelmi háború meggyengítette a feldolgozóipart, az adócsökkentés viszont megerősítette a fogyasztást. Az adatokat Donald Trump elnök azonnal kommentálta szokásos Twitter-üzenetei egyikében: „Nem rossz, figyelembe véve azt a súlyos horgonyt is, amelynek a láncát a Federal Reserve tekerte a nyakunk köré.” Trump régóta kritizálja az amerikai központi bankot annak kamatemelési ciklusa miatt. Az Egyesült Államok első embere számára kulcsfontosságú, hogy a gazdasági bővülés kitartson a 2020-as elnökválasztási kampányig, ez lehet az egyik leghatásosabb fegyvere a küzdelemben. Trump régóta sürgeti a kamatcsökkentést, így a Fed meglehetősen kényelmetlen helyzetbe került: ha kamatot vág – ami valószínű –, akkor úgy tűnhet fel, hogy engedett az elnök felől érkező politikai nyomásnak, s ez erodálja a hitelességét. Lapzártánkkor 2,25-2,5 százalékon állt az irányadó amerikai kamat. A mostani második negyedéves GDP az utolsó olyan rendelkezésre álló makrogazdasági indikátor, amely a Fed döntése előtt megjelent.

 

JÓL JÖNNE A GYENGE DOLLÁR

A kép vegyes: a lakossági fogyasztás erős, a munkaerőpiac feszes, a bérek emelkednek, ami növekvő inflációs nyomásra utal. A globális gyarapodás azonban lassul, a dollár izmos, ami csökkenti az export nyereségességét – ezek a tényezők rontják a növekedési kilátásokat. Néhány amerikai nagyvállalat már jelezte is, hogy romló környezetre számít. Az egyik legnagyobb ipari konszern, a Dow a múlt héten közölte: a nyeresége várhatóan elmarad a korábban jelzettől, és tovább csökkenti a beruházásokra szánt kiadásait. A Fednek tehát figyelembe kell vennie, hogy a nemzetközi környezetet döntően a geopolitikai bizonytalanság alakítja.

Az elemzők átlagosan 2,3 százalékosra teszik az idei GDP-bővülés várható mértékét. Az USA gazdasága történetének leghosszabb fellendülési időszakát éli át: 2009 közepe óta tart a bruttó hazai termék növekedése. A Fed 2,1 százalék körüli gyarapodást vár a következő negyedévekre. A jegybanktól már júniusban kamatcsökkentést vártak a piacok, az intézmény azonban kivárt. Az is látszik, hogy a makrogazdasági adatok helyett egyre inkább a nemzetközi környezetet és a kockázatokat igyekszik feltérképezni kamatdöntései során. Márpedig ezek a lazítás irányába mutatnak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján amikor az amerikai központi bank csökkenti az irányadó rátát, a dollár gyengülni kezd a főbb devizákkal szemben. Ez jót tesz az amerikai export versenyképességének, viszont megdrágítja az importot. Ezzel párhuzamosan a tapasztalatok szerint az arany árfolyama erősödni kezd. Hasonlóan történt ez a közelmúltban is, amikor a Fed tisztségviselői a lazább monetáris politikára tettek utalásokat: a sárga fém kurzusa 52 hetes csúcsra szökött fel.

Furcsa módon a gyengébb dollár mellett kétpárti egyetértés sorakozott fel. Trumpnak ez azért kedvez, mert jobbak a gazdaság exportkilátásai, és több muníciója lesz a Kínával folytatott vámháborúban. Az ellenzéki demokraták hagyományosan a gyengébb dollár hívei.

A kamatcsökkentést piaci folyamatok is kikényszerítik. Az amerikai állampapírhozamok már így is a Fed kamatsávja alá csúsztak: a referenciaként szolgáló tízéves lejáratú kötvény két százalék körüli hozammal forog. A Fed lazább monetáris kondíciókat előkészítő, tavaly december óta tartó kommunikációjának máris megvannak a gazdasági eredményei. Az állampapírok hozamcsökkenését a jelzáloghitelek kamatai követték, így élénkült a kissé befagyottnak tűnő ingatlanpiac. A parketteken a részvényárfolyamok szintén erősödtek: a tőzsdei befektetők egyértelműen számítanak arra, hogy az olcsóbb pénz több likvid tőkét tol a piacokra. Így ha valóban vág a Fed, újabb csúcsokra hághatnak a börzemutatók. Az amerikai vállalati profitok topon vannak (erről lásd a következő cikkünket). A lazább monetáris kondíciók lehetővé teszik, hogy a gyengébben gazdálkodó cégek is olcsóbb finanszírozáshoz jussanak – megnő a bankok hitelezési hajlandósága.

 

KOCKÁZATVÁLLALÁSI HAJLANDÓSÁG

Az olcsóbb pénz a vállalkozásokat és a befektetőket egyaránt nagyobb kockázatvállalásra sarkallja, így újra megnőhet az érdeklődés a feltörekvő országok – köztük hazánk – tőkepiacai iránt. A Fed egyik felmérése, amelyben a hitelkihelyezésért felelős vezetők véleményét kérdezik meg, az idei első fél évre szigorodó kondíciókat jelzett. A kamatcsökkentés változtathat ezen.