Felzárkózóban a hazai műtárgypiac

Való Világ
Magyarországon az éves forgalom 15–20 milliárd forint körül alakul a műtárgypiacon, beleértve az árverésen kívül elkelt darabok összértékét.

Évről évre szaporodnak az úgynevezett műtárgypiaci analízisek, amelyek e speciális üzleti terület eredményeit taglalják különféle szempontokból, illetve igyekeznek prognózisokat felállítani, vagy legalábbis megtippelni a jövőbeli folyamatokat.

Mivel a műkereskedelem laza jogi környezetben zajlik, nincsenek a szektorban felügyeleti szervek, amelyek szigorú szabályok betartását kérnék számon, valamint kevés a tranzakciókhoz kapcsolódó egzakt adat. Ezért e tanulmányok készítői általában az aukciós leütésiár-adatbázisokból indulnak ki, illetve kisegítve önmagukat gyakorta alapítják kijelentéseiket a piac szereplőitől összegyűjtött véleményekre. Az utóbbi időben sok esetben kérdőíveket küldenek a szakemberek részére, amelyekben rákérdeznek a piaccal kapcsolatos tapasztalataikra, várakozásaikra. Ezeket a hol kevésbé, hol jobban reprezentatívnak mondható közvélemény-kutatásokat szintetizálják, formálják elemzésekké. Az ilyen típusú dokumentumokra minden üzleti területnek szüksége van, és a mai, gyorsan változó geopolitikai környezetben ezek nélkülözhetetlenek, de fontos megemlíteni, hogy komoly döntéseket, nagyobb léptékű műtárgyvásárlásokat pusztán ezen riportokra alapozni nagymérvű pénzügyi rizikóval járhat.  

A nemzetközi műtárgypiac tekintetében gyakorlatilag minden elemzés megemlíti, hogy 2017-ben, bár eltérő dinamikát jósolva, de mindenki e szektor bővülésére számít. Azt is hangsúlyozzák a riportok, hogy nagy kockázatot jelentenek a nemzetközi politikai események. Például kiemelik Trump elnökségét; úgy vélik, gazdaságélénkítő intézkedéseinek előnyei mellett komoly gazdaságdestabilizáló hatása lehet kiszámíthatatlan külpolitikájának. Nyilvánvaló politikai és gazdasági bizonytalanság forrása a brexit, az Európai Unió államainak eszmei távolodása egymástól, és természetesen a konstans terrorveszély. Egyesek szerint mindez élénkítheti a műkereskedelmet mint független befektetési oázist, de az elmúlt közel tíz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a műtárgypiac szinte azonnal reagál a politikai-gazdasági eseményekre, recessziókra, tehát a dominóhatás alól ez a terület sem tudja kivonni magát.

Néhány száraz, de igencsak beszédes adat egyrészt megmutatja a műtárgypiac méreteit, másrészt rávilágít a fent hangsúlyozott tényre, miszerint egzakt adatok híján akár milliárdos nagyságrendben eltérő számokkal is lehet kalkulálni a forgalom tekintetében. Lássuk!

A nemzetközi aukciós piac árbevétele 2015-ben az Artprice nevű szervezet felmérése alapján 16,09, a legillusztrisabb nemzetközi műtárgyvásár, a TEFAF elemzése szerint 21,08 milliárd dolláros volt. Utóbbi úgy becsüli, 23,25 milliárdos volt az aukción kívüli érték (az összforgalom 62 százaléka). 2016-ban az Artprice elemzése 12,45, a TEFAF-é 16,9 milliárdos összeget mutatott ki globálisan, és utóbbi 27,9 milliárd dolláros aukción kívüli forgalmat becsült.

Ha a nemzetközi piac méreteivel összevetjük a magyar szektor paramétereit, nem kell magyaráznunk a különbségeket. Tekintve, hogy a hazai műtárgypiacon az aukciósházak egy része nem publikálja az árverési adatait, az aukción kívüli adásvételek során kialkudott árak pedig nem publikusak, csak becsülni lehet a szegmens méretét. A szakértők többsége egyetért azzal, hogy Magyarországon az éves forgalom 15-20 mil-liárd forint, beleértve az árverésen kívül elkelt műtárgyak összértékét.  

Az elmúlt esztendőben és ez év tavaszán a magyar műtárgy-, illetve azon belül inkább a festménypiac tovább erősödött a 2009-ben begyűrűző recesszió miatt
kialakult jelentős visszaesés után. Főleg a tavalyi téli árverések voltak „erősek”, de a tavaszi aukciók eredményei miatt sem kellett szégyenkezni. Különösen a két vezető intézmény, a Kieselbach Galéria és Aukciósház, illetve a Virág Judit Galéria büszkélkedhetett kiemelkedő eredményekkel.

A nemzetközi műtárgypiac két legnagyobb szereplője, a Sotheby’s és a Christie’s június végére, július elejére időzítette impresszionista és modern művészeti csúcsdarabokat kínáló árveréseit. Ebben az évben a tavalyi 47, illetve 39 százalékos visszaeséshez képest hatalmas sikereket könyvelhetett el mindkét cég. A Christie’s július 4-én 485 százalékos árbevétel-javulást produkált a 2016-ban azonos időben és tematikával rendezett aukcióhoz képest. Összesen 194 millió dollárt zsebelt be olyan műremekekért, mint Picasso egyik Marie-Thérèse-t ábrázoló képe (44,4 millió) vagy Van Gogh Le moissonneur – Az arató (d’après Millet – Millet után) nevű festménye
(30,8 millió), illetve Max Beckmann Hölle der Vögel (Madárpokol) című műve
(45,8 millió). A Sotheby’s némileg kevesebb bevételre tett szert, összesen 162,2 millió dollárért ütött le 17 műremeket június 21-én.

Még korai lenne megmondani, hogy a 2017-es év összességében milyen pia-ci folyamatokat hoz, mindenesetre figyelembe véve az eddigi árverési eredményeket, a tendenciák határozottan biztatók a hazai és a világpiacon egyaránt.

 

LEGMAGASABB LEÜTÉSI ÁRAK

  • Kieselbach Galéria – tavaszi aukció (millió forint):
  • Gulácsy jelmezes önarcképe      85
  • Szinyei-Merse Pál tájképe      44
  • Schönberger Armand: Nagybányai táj a Keresztheggyel      42
  • Virág Judit Galéria – tavaszi aukció  (millió forint):
  • Gulácsy Lajos: Séta a régi olasz városban      60
  • Szinyei-Merse Pál: Szép idő (Derűs idő a Balatonon)      44

Ezek is érdekelhetnek

További híreink