Uniós források szerint félreértésen alapul az a lapértesülés, miszerint az Euró-pai Bizottság az eurózóna bővítésének a felgyorsítását tervezné, 2025-ig a még kívül lévő tagállamokat is „betessékelve” a jelenleg 19 tagú övezetbe. A Figyelő 27. számában (Magyar euró: se vele, se nélküle) számolt be arról, hogy EU-s biztosok és parlamenti képviselők közötti bizalmas megbeszélésre hivatkozva a Frankfurter Allgemeine
Zeitung (FAZ) szellőztette meg a valutaunió kibővítését. Ezzel szemben ezen a találkozón a gazdasági és monetáris unió régóta napirenden lévő kiteljesítéséről, azaz mélyítéséről volt szó. A félreértés oka az lehet, hogy a kiteljesítés szó angol megfelelőjét úgy értelmezték, mintha az eurózónatagok létszámára vonatkozna – számolt be a Bruxinfo. Az állítólagos félrehallás mellett ugyanakkor Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztos egyik közelmúltban elhangzott nyilatkozata is fokozta a zavart a fejekben, mert azt mondta, hogy az eurózóna reformjának a keretében olyan ajánlatot tesznek majd a kívülálló országoknak, amelyet azok nem tudnak visszautasítani…
Ettől függetlenül jelenleg legalább két tagállam, Bulgária és Csehország is kacérkodik a csatlakozás gondolatával. Egyébként az eurózónának jelenleg 19 tagja van, a kívül lévő 9 állam közül Nagy-Britannia kilépésre készül, míg Dániának a szerződés által biztosított kimaradási lehetősége van. A fennmaradó hét tagállam: Svédország, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Románia, Horvátország és Magyarország. A felsorolt országok az EU-csatlakozási szerződésben vállalták az egységes valuta bevezetését. Ennek azonban öt úgynevezett konvergenciakritériumnak való megfelelés az előfeltétele. Arra vonatkozóan viszont nincs előírás, hogy mikor kell csatlakozniuk.
Miközben a szlovákok sikersztoriként tekintenek az euró bevezetésére, addig Lengyelország húzódozik. Adam Glapiński lengyel jegybankelnök szerint ők „nem érdekeltek” a csatlakozásban. Azok a kelet-közép-európai országok, amelyek kitüntetésnek vették az euró bevezetését, a válság alatt meggondolták magukat, és a legtöbb új tagállam „kiírta a közös valutát a monetáris forgatókönyvéből” – tette hozzá. Legalább 15 év kell az euró bevezetéséhez, vagyis 2031 előtt nem lesz Magyarországon közös fizetőeszköz – ebben a témában ez a legutóbbi nyilatkozat Matolcsy György jegybankelnök részéről, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitung német lapnak azt is kifejtette: az euró pillanatnyilag nem nagyon vonzó, és Magyarország ugyan szerződéses kötelezettségének megfelelően csatlakozik majd a valutaunióhoz, bevezeti a közös pénzt, de nem siet ezzel a lépéssel. Messzemenően teljesítjük a maastrichti kritériumokat, de van egy nem hivatalos, „hallgatólagos előfeltétel” is, mégpedig az uniós átlag elérése az egy főre jutó jövedelmet tekintve: 15-20 év eltelik még, mire elérjük a 100 százalékot és bevezethetjük az eurót.
