E cikk írásának idején még repkednek a kemény mínuszok, nincs jele a tavasznak, nem számítva a hosszabb nappalokat. Ám ahogyan az az elmúlt években lenni szokott, pár hét, s egyszeriben berobban a nyárias tavasz. Ekkor hág majd tetőfokára a menetrendszerűen érkező lakásfelújítási láz. Az anyagi lehetőségek és támogatások régen voltak ilyen nagyok, ám hiába a sok eredmény, országos szinten mind a mai napig rengeteg a ledolgozandó hátrány. Egyfelől az ingatlanok átlagos állapota, különösen energetikai minősítése nagyon rossz, másfelől viszont hiába alacsonyak a hitelkamatok, sőt, államilag támogatott nullaszázalékos kamatozású hitel is van, az alaposan felpörgött építkezések miatt jelenleg nem könnyű munkaerőt találni. De vegyük sorra a kihívásokat.
A KSH Miben élünk? című felmérésének adatai szerint régen látott korszerűsítési hullám söpört végig a lakásállományunkon: a közel 3,9 millió magyarországi otthon mintegy 88 százalékában végeztek el valamilyen felújítási munkát. Fontos ugyanakkor, hogy bár az ingatlanok közel harmadában nyílászárócsere és/vagy nagyobb renoválás is történt, a lakók bevallása szerint a téglalakások 60 százaléka és a panellakások kétharmada további korszerűsítésre szorul. (Átfogó munkálatokat ugyanis az otthonok 28 százalékánál végeztek el 2006 és 2016 között.)
Szerencsére a lakók felújítási hajlandósága a felmérések szerint igen nagy: a nyílászárócseréket például a tulajdonosok 11 százaléka tervezi, de a külső szigetelés, a homlokzatfelújítás, a fűtés-korszerűsítés, valamint a teljes tatarozás is népszerű. Várhatóan mintegy kilencszázezer ingatlannál lesz a következő három évben nagyobb átalakítás.
Az emberek 80-90 százaléka természetesen a pénzhiányt jelölte meg a renoválások elmaradásának okaként. Szerencsére a gazdasági növekedés és a munkalehetőségek további javulása ezt a problémát is enyhíti. Arról nem is beszélve, hogy mindössze tízszázalékos önerővel nullaszázalékos kamatozású hitel vehető fel szinte bármilyen energetikai jellegű korszerűsítésre a Magyar Fejlesztési Banktól, Lakossági energiahatékonysági hitelprogram néven (néhány friss részlet a Még könnyebb lett ingyenhitelhez jutni című írásunkban olvasható). Az ingyenes, tehát nulla százalékkal kamatozó hitel feltételei ráadásul a közelmúltban tovább enyhültek. Szóba jöhet külső vagy födémszigetelés, nyílászárócsere, fűtés-korszerűsítés, napelem, napkollektor létesítése, szinte bármi, ami egy már korábban megépült otthon energiafogyasztását csökkenti.
Ez a konstrukció a családi házakra vagy a kis lakásszámú, korszerűtlenebb épületekre koncentrál, de egyáltalán nem zárhatók ki társasházak, lakásszövetkezetek sem, ha megvan a lakók többségének a jóváhagyása. Ráadásul ez csak az egyik lehetőség a finanszírozásra, mert például a lakás-takarékpénztári megtakarítások és kölcsönök, vagy akár az igen alacsony kamatozású piaci hitelek is hozzáférhetők. Bármelyik finanszírozási forma elérhető tehát, ha mondjuk valaki egy tömbházban maga szeretne ablakokat cseréltetni, vagy egyedi fűtésrendszerét példának okáért konvektorosról cirkósra váltja fel.
Az MFB-s hitelről összefoglalva érdemes tehát tudni, hogy magánszemélyek mellett társasházak és lakásszövetkezetek is igényelhetik, minimum 10 százalékos saját forrással. Többek között fűtési rendszerek korszerűsítésére, szigetelésre, nyílászárók cseréjére, valamint megújuló energiaforrások, vagyis napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk vagy korszerű faelgázosító berendezések beépítésére is. A hitelösszeg minimuma félmillió, maximuma magánszemélyek esetén 10 millió, társasházaknál és lakásszövetkezeteknél pedig lakásonként 7 millió forint. A futamidő akár húsz év is lehet.
A leglényegesebb, hogy egy ilyen konstrukcióval látványosan lerövidül mondjuk egy szigetelés, ablakcsere vagy akár „napenergiás” beruházás jelenleg sok-sok éves megtérülési ideje. Egy példa, és mindjárt világos lesz a dolog. Ha valaki eddig havi átlagban ötvenezer forintos rezsit fizetett egy korszerűtlenebb otthon esetében, akkor gondolkodhat úgy, hogy pusztán az ablakcsere, a szigetelés vagy a fűtés-korszerűsítés, esetleg a napenergia általi rezsimegtakarítása (jellemzően havi 15-20 ezer forint) mehet a hitel törlesztésére. Így pedig egyetlen fillér havi költségnövekedés nélkül korszerűsítheti ingatlanát.
MÉG KÖNNYEBB LETT INGYENHITELHEZ JUTNI
Nézzünk néhány fontos változást az MFB Lakossági energiahatékonysági hitelprogramjánál. Talán a legfontosabb, hogy jelzálogjogot ezentúl 2 helyett csak 5 milliós hitelösszeg felett kell bejegyeztetni, mivel kétmillióról ötmillió forintra emelkedett a biztosítéknyújtás értékhatára természetes személy hiteligénylők esetén. Életszerű változtatás, hogy az eddigi 300 ezer forint helyett a kölcsön maximum 50 százalékáig, de legfeljebb 1,5 millió forintig nyújtható be és fogadható el készpénzfizetési számla az elszámolás során.
Az MFB olyan ingatlanokat is elfogad biztosítékként az 5 millió forintot elérő vagy azt meghaladó hitelügyletek esetében, melyeknél a megelőző jelzálogjogi ranghelyeken családi otthonteremtési kedvezményből (CSOK), adó-visszatérítési támogatásból, illetve ezen támogatásokhoz kapcsolódó pénzintézeti és/vagy munkáltatói kölcsönből adódó jelzálogjog szerepel. Az már csak hab a tortán, hogy rövidebb, valamint egyszerűbb lett a kérelmi nyomtatvány, azonkívül a közüzemidíj-tartozási igazolás is.
