Felbolydul a telefonszolgáltatási piac

Való Világ
Felboríthatja a hazai mobiltávközlési status quót a Digi belépése. A cég épülő saját hálózatával és az év végéig, a tesztidőszakban szinte nullás, piacrabló áraival támad. 

MEGJÖTT A DIGI, ÉRKEZIK AZ 5G

Alaposan felkavarodhat a következő hónapokban a hazai mobilszolgáltatási szegmens. Már láttuk az elmúlt esztendőkben, hogy ahová a Digi „beteszi a lábát”, ott bizony komoly piaci átalakulások mennek végbe. A szakma évek óta tudta, hogy a vezetékes net piacának a negyedét és a kábeltévé-hálózatok közel harmadát birtokló társaság saját mobilhálózatot épít, de eddig nyugodtak lehettek a konkurensek. 

A napokban azonban berobbant az a hír, hogy a Digi valóban belép a lakossági mobilszolgáltatói szektorba, ráadásul a vállalattól megszokott, kifejezetten piacszerző árstratégiával, már csak azért is, mert a hálózat még csak most épül.

A szakértőket persze nem lepte meg az árletörő lépés, hiszen a 2017–18-ban zajlott Invitel-felvásárlással megerősödött, erdélyi tulajdonosi hátterű Diginek mindig is látványos piacalakító hatása volt. Viszont a mobilszegmens átfaragása még nagyobb erőfeszítést igényel a cégtől, mint a kábeltévés részesedés megnyerése. Ugyanis az egyéni fogyasztói és a kisvállalati mobiltelefonálási, mobilinternetezési területen a szokás nagy úr, ami a telefonszolgáltatásra különösen igaz. Hosszú évek óta be vannak betonozva a szolgáltatók piaci részesedései. 

 

RÉSZESEDÉSI VERSENY

Érdekes, hogy bő három évig nem is voltak friss adatok erről, de pár hete e téren is megtört a jég. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2015 vége óta nem közölt számokat, mert a három nagy szolgáltató egymást vádolta pontatlan tájékoztatással. A szervezet számai a távközlési nagyvállalatok elvben rendszeres adatközléseiből származnának, ám a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone egyszerűen nem tartotta megbízhatónak a másik két fél információit, így az említett időponttól nem volt hiteles beszámoló, csak becslések.

Ám most tavasszal megegyeztek, így az NMHH végre újra adatokat közölhetett. Első látásra ezek nem mutatnak nagy változást, de mélyebbre ásva azért látható, hogy voltak mozgások az utóbbi időben. Már csak azért is, mert az elmúlt években a három nagy szolgáltató egymásra licitálva vadászta le a nagy ügyfeleket, s persze a közepeseket is. Mindegyik társaságnál hódított a nullaforintos és más hasonló szuperkedvezményes, fix havi díjas konstrukció.


Szelfiző apáca. Lassan mindenki átáll az okostelefonokra

Nem is az tehát az igazán fontos, hogy 2015 végén a Magyar Telekom 45, a Telenor 29,9, a Vodafone pedig 24,8 százalékban adta ki az összes magyar mobilozó SIM-kártyáit. Inkább az a lényeg, hogy az ügyfelek millióin melyik vállalat mekkora profitot tud elérni. Ezért nem mindegy az, hogy ezentúl a Digi milyen árnyomást jelent. Az NMHH friss adataiban látható mai, pontosabban múlt év végi részesedés a SIM-kártyák terén ugyanakkor továbbra is nagyon hasonló: 44,9, 28 és 26,4 százalék, azaz csak kicsit erősödött a Vodafone. 

 

MOZGÁSOK A MÉLYBEN

Itt azonban fontos változás, hogy csökkent a feltöltőkártyás és nőtt az előfizetéses mobilok száma: nagyjából hétszázezren váltottak az utóbbira. A múlt év végén 6,2 millió előfizetéses SIM- és már csak 3,49 millió aktív feltöltős kártya volt a piacon. Lényeges, hogy az előfizetéses ügyfelek jellemzően sokkal, mintegy tízszer többet telefonálnak. Az átlagos harminc helyett havi közel háromszáz percet, azaz öt órát.

És persze egyre többen birtokolnak okostelefont, így hát a mobilinternet-használat adatforgalma szintén látványosan nő. Mobilnetezésre is alkalmas SIM-kártya 2015 végén 3,3 millió volt a lakosságnál és 1,06 millió az egyéb (céges, intézményi, állami stb.) előfizetőknél. Mára az erre is előfizetett lakossági SIM-ek darabszáma 4,7 millióra nőtt, míg az egyéb kategóriába tartozóké 1,43 millióra. Másképpen: a netet elérő telefonok (pontosabban SIM-kártyák) száma közel 1,8 millióval nőtt három év alatt, ami nem kevés. Mintegy negyvenszázalékos bővülésről van szó.

És természetesen a 3G helyett érkező gyorsabb 4G okán az átlagos havi adatforgalom még látványosabban növekedett: a 2015 telén mért 0,63 gigabyte után 2018 végén már 2,5 gigás volt a lakossági adatforgalom középértéke egy-egy mobilnetes SIM-kártyán.

Nagyban bonyolítja a piaci helyzetet, hogy az elmúlt hat-nyolc évben számos virtuális mobilszolgáltató indult. Bár a Tesco 2016 elején kilépett ebből a szektorból, megjelent a színen a Mol, a UPC és a Lidl is, hogy csak a nagyobbakat említsük. Ezek a cégek mind-mind saját márkát építenek, de a hálózatot jellemzően a három nagy „telco” valamelyike biztosítja számukra.

 

SPÓROLÁSI LEHETŐSÉGEK

Egy teljesen átlagos mobiltelefonos és mobilnetes előfizetést a nagy szolgáltatók ma hozzávetőleg 11-13 ezer forintért adnak. A számításunk kiindulópontját a fent emlegetett háromszáz perces, 2,5 gigabyte-os havi átlagos mobilhasználat adta, és az állami, szolgáltatófüggetlen NMHH Tantusz összehasonlító oldal információit vettük alapul. Feltehetően ez az összeg érezhetően csökken a jövőben. Nyilvánvalóan az átlagos mértékben vagy annál kevesebbet telefonáló közönséget pár száz vagy két-háromezer forint spórolás nem feltétlenül hozza lázba. Ám egy kisvállalkozásnál vagy egy havi 10-15 ezer forintot elmobilozó embernél már egészen más a helyzet.

Tömegesen persze nem fognak váltani a felhasználók, de a költségtudatosabb vásárlók közül, illetve az egyre gyakoribb két SIM-kártyás készülékkel rendelkező, milliós felhasználói körből bizonyára tízezrek, vagy akár százezrek is átnyergelhetnek a Digi új mobilszolgáltatására. Annál is inkább, mert van egy óriási különbség: utóbbi cég nem a három nagy mobilhálózatát veszi igénybe, hanem a csendben kiépített sajátját, amelyet a 06-50-es előhívó szám is megkülönböztet a többségtől. 


5G szolgáltatást biztosító adótorony a zalazone tesztpályánál. Gőzerővel folynak a beruházások itthon

Ez persze kezdetben inkább némi hátrányt jelent majd, hiszen a negyedik lakossági hálózat lefedettsége még közel sem teljes, de nyilván gyors lesz a kiépülés. A viszonylag sok vidéki fehér foltnak, a hálózat tesztjellegének is betudható ugyanakkor, hogy pimaszul olcsón, lényegében majdnem ingyen lehet Digi-SIM-kártyát igényelni. Ötven gigabyte-ig korlátlan és költségmentes az adatletöltés, s mindössze a más hálózatokba irányuló és a nemzetközi hívásokért kell 5-5 forintos percdíjat fizetni, a kifelé menő SMS-ek pedig 21 forintba kerülnek. Annyit lehet jelenleg tudni, hogy az akció ez év végéig tart. Ha főkártyaként nem is, de a sokat telefonáló és mobilnetező Digi-előfizetőknek érdemes lehet kipróbálni. Viszont egyelőre csupán az utóbbiaknak jár ez a lehetőség, s még csak nem is minden városban és községben, ahol jelen vannak.

 

ÉRKEZIK AZ 5G

Az elmúlt napokban mindhárom nagy szolgáltató kiélesítette az első 5G-tesztállomásait. Egyesek Zalában, a ZalaZone autós tesztpályánál, s volt, aki Budapesten demonstrált. Lehet, hogy rövid távon nem váltanak tömegek 5G-előfizetésre, de az szinte bizonyos, hogy ősszel-télen, vagy legkésőbb 2020 elején már megjönnek az első ajánlatok. Először persze csillagászati árakra és igen korlátozott – főként a főváros belsőbb részeit érintő – elérhetőségre kell számítani. 

Viszont ha megérkezik a villámgyors 5G-s mobilnet, attól még a 4G is eléggé gyors marad, sőt várhatóan még tovább csökkennek a havi díjai. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a mobilnetes videónézegetés nem a kütyüfüggők hobbija marad, hanem szélesebb körben elérhetővé válik. Vállalkozóknak, kis cégeknek, vagy akár nagyobb vállalatoknak viszont új lehetőségek tárháza nyílik meg. És persze nem csak az önvezető autókra, az okosvárosokra, az okosotthonokra kell gondolni – amelyek esetében tényleg nagyon jó lesz az 5G –, hanem arra is, hogy az óriási adatátvitelre képes szerkezetek olyan helyeken is hatalmas netes sávszélességeket tesznek lehetővé, ahol eddig erről csak álmodni mertek. Mozgó szerelők, ügynökök, külső telephelyek, valamint a céges központi szerver közt a videóhívás vagy bármilyen adatcsere pár ezredmásodperc kérdése lesz.

 

A DIGI EREJE

A tavaly lezárt Invitel-felvásárlás miatt is nagyot ugrott a Digi magyar bevétele, így 2019 első negyedében a román központú, de nemzetközi csoport forgalmának már az ötöde származott Magyarországról. Jórészt a felvásárlás miatt a cég vezetékes telefonvonalainak a száma tizenkét hónap alatt közel 690 ezerre, a kábeltévé-előfizetéseké 692 ezerre, a vezetékes netszolgáltatást igénybe vevőké pedig 750 ezer fölé nőtt. Így az első három hónapban közel 17,9 milliárdos lett a csoport bevétele, ami csaknem 48 százalékkal több a tavalyi azonos időszakinál. De itt is igaz, hogy az Invitel-felvásárlás mellett a netes díjbevételeik is nőttek, mivel sok helyütt kiépítették a drágábban értékesíthető, igen gyors optikai nethálózatokat.

 

Borítófotó: 5G-vel működő robot. A szupergyors internet felbolygathatja a piacot