– November végén még a neves Nature folyóirat is elismerően szólt a magyar kutatókat ösztönző pályázati rendszerről. Mi ennek a lényege?
– A folyóirat a kiválósági projektekkel foglalkozott, ennek egyik új eleme az Élvonal program. Ez a pályázati konstrukció az eredményeik, publikációs teljesítményük szerint, a tudományterületükön a nemzetközi elismerés alapján a felső tíz százalékba tartozó kutatókat célozza. Azokat, akik a szakterületükön a legelismertebb tudományos kiadványokban közölhetik teljesítményeiket, és az is fontos, hogy tudományos értelemben nagy hatásúak legyenek a publikációk. Önmagában ezek száma nem jelzi egy szakember nemzetközi ismertségét és eredményeinek a hatását.
– Mely tudományterületeken alkotnak igazán kiválót a magyar tudósok világviszonylatban?
– Az idegtudományok, a matematika, a fizika és a kémia határterületét jelentő anyagtudományok szegmensében dolgozik a legtöbb világklasszis kutatónk. Nemzetközi eredmények nem születnek egyik napról a másikra. Ezeken a tudományterületeken hagyományosan erős iskolák, meghatározó szellemi műhelyek adták a mestereket és a tanítványokat.
– A pénz mellett mi kell még, hogy lépést tudjunk tartani a nagyvilággal?
– A szakemberek képzésére nagyon nagy figyelmet kell fordítanunk. Ha a legeredményesebb kutatók műhelyei vonzók lesznek a fiatalok számára, az az utánpótlást is segíti. Ezért alakítottuk ki a felfedező kutatások támogatásának hazai rendszerét a kutatói életpálya különböző szakaszaiban lévők ösztönzésére. A kiválósági felhívások 2017-ben mintegy 4,5 milliárd forintos keretösszeggel jelentek meg, míg a felfedező kutatásokat és a nemzetközi bekapcsolódást ösztönző egyéb felhívások pénzbeli nagysága 12 milliárd forint volt.
– Mi lesz, ha a brexit után, az unió átalakulásával jelentősen csökkennek a források?
– Várhatóan jelentős források lesznek elérhetők 2020 után is. A nagyságrendet jelzi, hogy a most futó keretprogram teljes költségvetése mintegy 24 000 milliárd forint, amelyből néhány hete mintegy 9000 milliárd forint keretösszegű felhívást hirdetett meg az Európai Bizottság. Brüsszelben előadást tartottam azokról a javaslatokról, amelyeket egy szakértői csoporttal állítottunk össze: azt indítványozzuk, hogy az új k+f+i keretprogramban – tehát a Horizon 2020 utódjában – nagymértékben gyorsuljon az új kutatási eredmények ipari hasznosítása és lényegesen csökkenjenek a támogatásokkal járó adminisztratív kötelezettségek.
– Mire van még szükségük a magyar kutatóknak és fejlesztőknek?
– Mindenekelőtt kiszámíthatóságra, arra, hogy legalább négy-öt évre előre lássák, milyen forrásokból gazdálkodhatnak. A kutatóknak legyen idejük bizonyítani elképzeléseik életképességét. A vállalkozásoknak azt, hogy innovatív projektjeik versenyképesek. Az újabb finanszírozást viszont csak kézzelfogható eredményesség esetén nyerhetik el.
– Lesz elég pénz 2020-ig a kutatásokra?
– A Magyarországon 2014 és 2020 között elnyerhető források igen jelentősek. Kutatás-fejlesztésre és innovációra sohasem látott támogatási összeg, mintegy 700 milliárd forint érkezik a magyar gazdaságba az uniós strukturális alapokból. Ennek a felét már sikeresen megpályáztattuk, sőt a másik felét is odaítéljük a jövő év közepéig. Ezt a dinamikus növekedést azonban 2020-ban csak úgy tudjuk fenntartani, ha 2019-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból származó 80 milliárd dupláját tudjuk odaítélni a további finanszírozásra.
– Mennyi forrást nyertek el a vállalkozások?
– 2015 óta 3000 projekt összességében közel 600 milliárd forint keretösszegű, vissza nem térítendő támogatásáról született döntés, és a szubvenció több mint felét, mintegy 300 milliárdot vállalkozások nyerték el. Utóbbiakat illetően szükség volt egyfajta szemléletváltásra, hogy kutatás-fejlesztési célú programokra ténylegesen csak újdonságtartalommal bíró projektekkel jelentkezzenek, az általános kapacitásbővítéshez a más tárcák szakmai felelősségi körébe tartozó, egyébként jóval nagyobb keretösszegű pályázati konstrukciókat célozzák meg.
– Van még lehetőségük vissza nem térítendő forrásra pályázni a cégeknek?
– A vállalatok jelenleg is pályázhatnak egy olyan felhívás keretében, ahol a megítélt támogatás kétharmada vissza nem térítendő, egyharmada pedig hitel. De fontos megemlíteni az ún. innovációsutalvány-pályázatot is, ahol innovációs szolgáltatások igénybevételére jelentkezhetnek, főként mikrocégek. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap jövő évi kiírásai közül több ismét a vállalkozások innovációit támogatja majd. Érdemes megemlíteni a 17 milliárd forintos keretösszegű új pályázati konstrukciót is. Ebből 5–15 milliót nyerhetnek el azok a vállalkozások, amelyek az önálló kutatás-fejlesztési tevékenységhez még nem elég erősek, de teljesítményüket javítani szeretnék mások által kidolgozott innovációs megoldások segítségével. Ez az ún. adaptív innovációt támogató pályázat.
– Miért hangsúlyozza, hogy vissza nem térítendő forrásból érhető el kevesebb?
– Azért emelem ki a különbséget, mert a vállalati innovációt segítő konstrukciók között előtérbe kerülnek a hitellel kombinált vagy teljes egészében visszatérítendő pénzügyi eszközök, valamint tőkeprogramok. Ezek keretében összességében 182 milliárd forintnyi keretösszeg áll rendelkezésre.
– Hogy áll a startupok támogatása?
– A startupokon dolgozó csapatok képzését, az üzleti ötletek fejlesztését célzó inkubátorok közül a három fővárosi csak pár hónapja nyert, de tavaly nyolc vidéki társaság kapott ilyen címet és kezdte meg mintegy egy éve a munkát. Rendszeresen monitorozzuk a startupinkubátorok létrehozásának a folyamatát, valamint azt, hogy a támogatott inkubátorok milyen eljárás keretében választják ki a startupprojekteket. Az MFB-hez tartozó, de szakmai kérdésekben az NKFIH-val szorosan együttműködő Hiventures Alapkezelő is eredményesen tevékenykedik, november végéig már közel 10 milliárd forintnyi kockázati tőke befektetéséről döntöttek. Mivel kifejezetten szigorú piaci eszközökkel vizsgálják a beruházási célokat, így ezeknek a forrásoknak a hasznosulását illetően bizakodó vagyok. Még akkor is, ha a kockázati tőke jellegéből adódóan nyilván nem minden támogatott projektből lesz világsiker.
NÉVJEGY
1952-ben született
Atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2008 és 2014 között annak elnöke
2014. június 12-től december 31-ig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelős kormánybiztos, 2015. január 1-jétől az intézmény elnöke
