Elképesztő fizetések fizikai munkákért

Való Világ
Az építőipari boom még súlyosabbá tette az évek óta erősödő munkaerőhiányt, kiváltképp a szaktudást igénylő, fizikai jellegű munkakörökben. De az sem ritka, hogy az egyszerűbb kerti vagy ezermesteri alkalmi tevékenységekért tízezres vagy a feletti óradíjat kérnek a fővárosban és környékén. A fix fizetések is hatalmasat ugrottak: például egy segédmunkás nettó 250, egy asztalos 400 ezret kereshet Fejér megyében, egy Pest megyei darukezelőnek pedig akár 650 ezret is megadnának, ha lenne jelentkező.

TÍZ-HÚSZEZRES ÓRADÍJAT IS ELKÉRNEK

Amikor egy gyorsétteremben a pár évvel ezelőtti bérek közel duplájáért, 1000-1200 forintos óradíjért toboroznak munkaerőt, az ember még fel sem kapja a fejét. Ám amikor akár egy csupán nyolc általánost és egy rövid tanfolyamot elvégzett darukezelőnek egy Budapest melletti kisvárosban nettó 650 ezer forintos fizetést ígérnek, az már mindenki érdeklődését felkelti. Vagy amikor egy alig egyetlen napos kertrendezésért, esetleg egy mindennapos árokásásért a fővárostól távolabb is 150 ezer forintot kér két balkáni, magyarul alig tudó vendégmunkás, akkor bizony az átlagfizetés felett kereső emberek is elgondolkodnak.

A helyzet nem egyedi, és nem is specifikusan magyar – világtendenciáról van szó. A nagyvárosi életmód, a jólét, a kényelem és az ezermesteri feladatoktól magukat jobbára távol tartó „digitális generációk” felnövekedése miatt egyre kevesebb a képzett fizikai szakmunkás. Kortünet, hogy a mai 15–25 évesek közt már jóval kisebb az egyszerűbb „ezermesterkedéshez” értők aránya. Kis túlzással a mostani 25-30 alatti városi fiatalok legnagyobb része egy villanykörte becsavarásához vagy egy kép felfúrásához is szakembert hívna.

Az alacsony globális kamatkörnyezet mindeközben világszerte felpörgette az építőipart. De nálunk ezt még tetézi az igencsak megugró lakásépítések, -felújítások és más építési munkák – valamint részben a nyugatra vándorlás – miatt kialakult igen súlyos, egyenesen drámainak nevezhető szakemberhiány. Nagyon nagy kérdés, hogy a jelenlegi tendenciákat a kormány szakképzést megújító programja a következő öt-tíz évben visszafogja-e, valamint a világgazdaság lassulásával javul-e a helyzet. Mert hát az extrém fizetési példák fent elkezdett felsorolását hosszan lehet folytatni…

FÉLMILLIÓ, EGYMILLIÓ

A darukezelős példára visszatérve: a nettó 650 ezer forintos fizetés annak is jár, akinek tériszonya van, s egy teherautóról téglát lepakoló szerkezetet irányít csak. Ráadásul ehhez igazi iskolai szakképesítés sem kell: egy KRESZ-tanfolyaméhoz hasonló árú és nehézségű vizsgát szükséges letenni, 60 órát kell tanulni. Feltétel ezen túlmenően csak a nyolc általános és a 18. életév betöltése, valamint az egészségügyi alkalmasság. A brigádokat irányítani képes emberek, az épületgépészeti szerelők, a tehetséges burkolók a fentinél is többet megkereshetnek itthon. Sőt, akár nettó hét számjegyű lehet a fizetésük, ha kicsit agilisebbek, rendszeres különmunkákat is elvállalnak. De már egy kényelmes, napi nyolcórás állás esetében sem mennek el dolgozni egy céghez 400-500 ezer nettó alatt a szenior szakmunkások a fővárosban és környékén. 

 

DÖBBENETES ÓRADÍJAK

Az azonban csak az egyik dolog, hogy cégeknél, napi munkavégzés esetén milyen magasak a fizikai szakmunkások fizetései. Az óradíjban dolgozó mesterek, egyéni vállalkozók, különmunkákat vállalók díjai még elképesztőbbek lehetnek. Mivel lényegében sem segédmunkára, sem összetettebb szerelési, ezermesteri feladatokra nincs ember, leegyszerűsítve két eset fordulhat elő. A profi (vagy annak tűnő) mesterember általában négy-hat héten belül megnézni sem jön ki a munkát, nemhogy elvégezni azt. Vagy ha előbb kijön, akkor olyan árajánlatot ad, hogy az átlagember haja égnek áll.

Amennyiben a munkához némi szakismeret, jó szerszámok kellenek, akkor a mesterek alaphangon tízezer forint körüli rezsióradíjjal számolnak, de például víz-, fűtés- vagy klímaszerelők ennek a dupláját is szemrebbenés nélkül elkérik ma Budapesten és környékén, vagy a Balaton mellett, továbbá a nyugati nagyvárosokban.

CSINÁLD MAGAD

Nem is csoda, hogy a kisebb, lakásban esedékes vagy ház körüli javításokat ma már nem csupán az erre késztetést érzők, de a legkényelmesebbek is próbálják ismerősi körből, nyugdíjas szakikkal megoldani, olyanokkal, akiknek „még nem jött meg az étvágyuk” annyira, mint a profiknak. Ha így sem sikerül, akkor – mit lehet tenni – YouTube-videók nézegetésével próbálkoznak. A talpraesettebb irodisták ezrei állnak így neki nemcsak a festésnek, hanem akár a parketta lerakásának, a konyhabútor beépítésének és hasonlóknak. De persze az engedélyekhez kötött gáz- vagy klímaszerelés, az ácsmunkák vagy más összetettebb feladatok ettől még nem készülnek el. Lakásfelújításba pedig éppen ezért nem fognak mostanság bele ezrek, tízezrek. A döbbenetesen magas árak mellett az is bosszantó, hogy sajnos a mesterek többsége egyszerűen továbbra is megbízhatatlan, nem érkezik pontosan, nem kezd időben. Ha kifejezetten óradíjban dolgoznak, akkor „természetesen” sokkal lassabban haladnak, mint ha fix vállalási díjat egyeztet az ember. Továbbá ritka az a szaki, aki a munkadíjat külön feltünteti az ajánlatban, és sajnos igen gyakori, hogy a rezsianyagokat alaposan túlszámlázzák-túlszámolják. De legalábbis az anyagokra-eszközökre kapott ezermesteri kedvezményeket mindenképpen teljes egészében megtartják, a megrendelő felé pedig a teljes, bolti árat számolják el.

 

A KISKERESKEDELEMBEN INDULT A RÁÍGÉRÉS

A munkaerőhiánnyal a kiskereskedelem is erőteljesen küzd. Ennek oka, hogy ma már nincs Európában olyan eldugott település, ahol nem lehet legalább egy magyar vendéglátós vagy boltos munkaerővel találkozni a hazai álláshelyek kárára. A friss statisztika szerint 12 százalékkal emelkedett a bolti eladók fizetése. A növekmény már tavaly is két számjegyű volt, úgy, hogy a kiskereskedelmi forgalom meg sem közelítette a bérkiáramlás szintjét. Még a GDP sem, ugyanakkor aki talpon akart maradni, annak emelnie kellett. Ettől függetlenül komoly különbségek maradtak az egyes eladói területek között. A legjobban most éppen az illatszerüzlet fizet 273 ezer, a legrosszabbul a halbolt 178 ezer forinttal. Az olló a néhány hónappal korábbi 105 ezerhez képest kisebb, 95 ezer forint lett – nettóban számolva. A nemzetgazdasági átlaghoz pár hónapja mért 28 ezer forintos lemaradásból erőteljesen faragtak a boltosok, de így is maradt még 22 ezer forint behozni való hátrány – írta a blokkk.com internetes kereskedelmi szakportál. Ez nemcsak a külföldi munkavállalást, hanem a belföldi fluktuációt is segíti. Így bőven tud máshol is válogatni az eladó, ha menni akar, hiszen mindössze két üzlettípusban fizetnek a nemzetgazdasági átlag felett – az illatszerbolt mellett az iparcikk-kereskedésben.

A bolti eladók, pénztárosok, árufeltöltők ágazati átlaga felett is csak az üzlettípusok negyede sorakozik fel a bérrangsorban, tehát a nagy szóródás mellett sok bolt a középértéknél kevesebbet tud csak fizetni eladóinak, de már nem sokáig. Vagy kénytelen lesz teljesen átalakítani a rendszerét és hatékonyabbá válik, vagy lehúzza a rolót, amellyel más üzletek forgalomnövekedésén segít, ami persze további bérnövekményekhez vezethet. Az élbolyt döntő részben a nagy láncok tupírozzák fel, de azért akadnak meglepetések is. Például a vásárlók körében népszerű híradástechnikai boltok vagy webáruházak a rangsor közepe tájékán tanyáznak. Hiába, a kíméletlen verseny nem mindig engedi a nagyobb béremelést. A lista vége felé jellemzően a kisebb üzletek foglalnak helyet, amelyeknek sokkal kisebb fizetésekre futja csak. És akadnak még mindig 200 ezer forint alatti keresetek is.