A Paks II. Zrt. a napokban megerősítette: hivatalosan is átadták a munkaterületet a fővállalkozó Roszatom konszernhez tartozó ASE Engineeringnek. Ezzel megkezdődhet a mintegy nyolcvan egységből álló kiszolgáló épületegyüttes első létesítményeinek az építése.
Hogy a munkálatok mikor érnek véget, azt egyelőre a bennfentesek sem merik megtippelni. Egy biztos: a magyar energiapiac az atomerőmű-bővítés után alaposan át fog alakulni. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mi lesz a régi erőműveinkkel? Először is tisztázzuk, hogy a mindennapjaink egyik elengedhetetlen részét, az áramot most honnan kapjuk. A hazai termelésnek jelenleg két tartóoszlopa van. A 2000 megawatt kapacitású négy paksi reaktor az előállítás több mint feléért, a széntüzelésű mátrai létesítmény pedig a 18 százalékáért felel. Ez a két legnagyobb villamosenergia-termelő az országban. Ha emellett a megannyi földgázerőművünk gigawattóráit összeadjuk, akkor ezek együttesen a piac 20 százalékát adják ki. A torta maradékán a megújuló energiát előállító komplexumaink osztoznak (a teljes képhez hozzátartozik, hogy az áramigényünk mintegy negyedét importból fedezzük).
Ebben a képletben Damoklesz kardja a legfenyegetőbben persze a mátrai létesítmény felett lebeg. Ennek több oka is van. Egyrészt egyes felmérések szerint az unióban a széntüzelésű erőművek évente közel 23 ezer korai halálesetért tehetők felelőssé. Egy roppant elavult, környezetszennyező technológiáról van szó. Csak a mátrai objektum évente több mint hatmillió tonna szén-dioxidot pöfékel a levegőbe. A működéséhez ráadásul lignitre van szükség, amelyet a visontai külszíni bányában termelnek ki. A bányászat során víztelenítésre van szükség, ez az eljárás azonban nincs jó hatással a környék vízkészleteire.
A hátrányok mellett a létesítménynek megvannak a maga hallatlan előnyei is. Az atom- és a megújuló energiát előállító erőművek ugyanis cseppet sem rugalmasak: a mátrai komplexum öt lignit- és két földgázüzemű blokkja viszont könnyen szabályozható, ami segít az ellátásban, hisz ezekkel könnyebb igazodni a változó fogyasztáshoz. Ez ügyben tanulságos Németország esete, mivel náluk az utóbbi években megnőtt a barnaszenes erőművek jelentősége. Sajátos helyzetbe kerültek: az energiamixben az atomot azért kezdték el háttérbe szorítani, mert az áramtermelést zöldebbé akarták tenni, de ahhoz, hogy a rendszer fenntartható legyen, újra kellett nyitni egy rakás régi szénerőművet, ami miatt viszont a szegmens szén-dioxid-kibocsátása komoly növekedésnek indult. Ezért egy tavalyi jelentés szerint a 2020-ra megfogalmazott emissziócsökkentési célt már nem tudják elérni. A mátrai objektum jövőjét illetően mindenesetre nincs konszenzus a szakemberek körében. Lapunknak Pletser Tamás, az Erste olajipari és energetikai elemzője azt mondta: szerinte 10-15 év múlva kerülhet rá lakat. Természetesen sok múlik azon is, hogy az uniós kvóták és előírások miként alakulnak majd.
Az biztos, hogy a jövőben a megújuló erőművek szerepe jelentősen nőni fog. Az ország legnagyobb, 16 megawatt összteljesítményű, több mint 72 ezer panelből álló napelemtelepe egyébként épp a Mátrai Erőmű Zrt.-hez tartozik. Viszont mindaddig, amíg nem következik be áttörés a villamosenergia-tárolási technológiák terén, csak az atomra és a megújulókra nem lehet támaszkodni. A rendszer fenntarthatóságát és rugalmasságát ezért jó ideig – és főleg a mátrai egység esetleges lekapcsolása után – a gáztüzelésű erőművek biztosíthatják.
A MÁTRAI ERŐMŰ
A Visonta térségében található létesítmény története bő ötven éve indult. A komplexumot kiszolgáló Thorez-bányát 1964-ben nyitották meg. A hőerőmű rá egy évre kezdte meg a működését. A szükséges lignitet eleinte mélyműveléssel, majd 1968-tól külfejtéses technológiával termelték ki. A későbbi élettartam-növelő beruházásokat egy nagy átfogó fejlesztés alapozta meg, amelyre 1986 és 1992 között került sor. A rekonstrukció keretében többek közt új membránfalas gőzkazánokat és német, Lurgi típusú elektrofiltereket építettek be, ezenkívül felújították a gőzturbinák, generátorok, transzformátorok, hűtőrendszerek és a szállítórendszer egy részét. A társaság 2003-ban befejezte korszerűsítési programját, amelynek a keretében a 100 MW-os I. és II. blokkot is rákötötték a füstgáz-kéntelenítőre. A rá négy évre üzembe helyezett két előtét gázturbina beépítésének elsődleges célja a blokkok szabályozhatóságának a javítása volt.
Tavaly a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Status Energy Magántőkealapja, valamint a cseh Energetický a Průmyslový Holding egy közös konzorciumon keresztül megvásárolta a Mátrai Erőmű Zrt. többségi tulajdonrészét.
Borítófotó: A mátrai erőmű. 10-15 év múlva zárhatják be
