Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már néhány hete, a Figyelő ingatlanpiaci konferenciáján részletesen beszélt a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) munkájáról, amelynek lényege, hogy több, jól azonosított ponton egyszerűsíti a gazdaság gördülékeny működését nehezítő szabályokat, illetve számos más adminisztrációs és elvonási terhet mérsékel. A tárcavezető szerint az idén és jövőre is 4 százalék felett lesz a gazdasági növekedés, ám a tartós bővüléshez bizony a versenyképesség látványos javítására is szükség van, hiszen ebben a mutatóban nem igazán állunk jól, a hozzánk hasonló fejlettségű országok mezőnyében sem.
Varga Mihály elmondása szerint a Nemzeti Versenyképességi Tanács először is ösztönözni kívánja az elektronikus számlavezetést, a közműszámlák elektronikus kiegyenlítését. Idővel a cégek adóbevallását is – a magánszemélyekéhez hasonlóan – az adóhivatal készítheti el. A digitalizáció terjedését segíti, hogy a kormány döntött arról: jövőre 18-ról 5 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája. Az NVT által előterjesztett rövid távú versenyképesség-javító javaslatok egy része már a törvényalkotás szakaszába ért. A gazdaságot segíti az építési engedélyezés egyszerűsítése is. Többek között jogszabályi eszközökkel jelentősen javítható a közműszolgáltatók hozzáállása, mert eddig sokszor csak egyéves határidővel vállalták például a villamosenergia-bekötés kiépítését egy-egy építkezési helyszínen.
Hosszabb távon az égető szakemberhiányt enyhíthetik a munkaerő mobilitására korábban tett intézkedések is, így a lakhatási támogatás kiterjesztése, ennek egy részének adómentessé tétele, a csapatos munkaerő-szállítás és a munkásszállás-építés támogatása, valamint a munkaerő-mobilitásra költött összegek egy részének leírhatósága a társasági adóból. A jövőre nézve a szakemberhiányt a kétkezi szakmákat is vonzóvá tévő programmal igyekszik kezelni a kormányzat. Egyes középiskolás tanulók közel ötvenezer forintos havi ösztöndíjat is kaphatnak, ha vállalják a hiányszakmák valamelyikének elsajátítását – mondta még korábban Varga Mihály.
A Figyelő TOP200-as listájáról néhány nagy termelő-gyártó vállalat vezetőjét kérdeztük meg a versenyképesség témája kapcsán. Kérdéseink az alábbiak voltak:
1. A közelmúltban megalakult a Nemzeti Versenyképességi Tanács. Ön szerint mi az a két-három legfontosabb (konkrét, tényszerű) intézkedés, amelyet az ország versenyképességének a javítása érdekében haladéktalanul meg kellene tenni?
2. Mi az a konkrét tény, amely a leginkább rontja az ön cégének a versenyképességét, nap mint nap találkozik vele, s amelyen a lehető leghamarabb változtatni kellene?
3. Van-e esetleg tapasztalata a régiós versenyképességi helyzetről, olyan cégeket érintő intézkedés, amely összehasonlítva a magyarral kedvezőbb, s amely gyakorlat átvétele könnyítené a vállalatok helyzetét Magyarországon?
Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője
Arról, hogy mit kellene tenni a versenyképesség javításáért
„Meg lehetne fontolni úgy, mint a leanelvek szélesebb körű iskolai oktatását, a folyamatos fejlesztést, a hibamentes megoldásokat és problémamegoldást. Az oktatási intézményekben a leanmódszerrel egyfajta »túlélőcsomagot« adnánk át a gyerekeknek a XXI. századhoz. A diákokat igazi problémamegoldásra, kritikai gondolkodásra, hatékony kommunikációra, csapatmunkára és a modern technológiák alkalmazására taníthatnánk meg. Ezek az ismeretek és készségek a későbbiekben alapvetően gondolkodásra, valamint jobbításra serkentenék az embereket, s hatalmas energiákat szabadítanának fel mind a termelőüzemekben, mind a hivatalokban. Ezen túlmenően érdemes lenne az oktatás más területeibe is befektetni, mert ez a legjobb beruházás, nem évül el 3-5 év alatt. Egy leanszakértői csapat közreműködhetne a bürokrácia csökkentésében is, ami továbbra is fontos és üdvözlendő kormányzati célkitűzés.”
Ami a versenyképességüket rontja
„Jelenleg a legnagyobb nehézség a magasan képzett, motivált és nyelveket jól beszélő szakemberek megtalálása. Ez mindig is kihívás volt, de manapság még nehezebb. Noha eddig még mindenkit fel tudtunk venni, akit akartunk, mára ez egyre több ráfordítást igényel. Ezért indítottuk márciusban útjára a munkaerő-toborzó kampányunkat, amelynek során újszerű módszereket alkalmaztunk. Egyrészt külső helyszíneken közvetlenül szólítottuk meg a fiatalokat, másrészt pedig saját munkatársaim példáin keresztül mutattuk meg, hogy az NI Hungary Kft. valóban egy családbarát munkahely.”
Régiós helyzet – példák, amelyekből Magyarország okulhatna
„A startupkultúra és így a startupok támogatása (nem csupán anyagi, hanem szervezeti, adózási és adatszolgáltatási szempontból) talán lehetne még sokrétűbb, vonzóbb, hogy többen próbálják ki ezt az utat.”
Gönczi Sándor, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója
Arról, hogy mit kellene tenni a versenyképesség javításáért
„Úgy gondolom, az ország versenyképessége összetett tényezőktől függ. Itt általánosságban kiemelném az elérhető munkaerőt és annak minőségét, ezen túlmenően a felsőoktatás színvonalának a növelését, a megbízható nyelvtudást, az új vállalatirányítási és termelésszervezési (lean-) eljárások oktatását, a felkészülést az ipari internet és a robotizáció kihívásaira. Ezeken a területeken a hiányosságaink szembetűnőek. De említhetném pl. a Jászság környezetének közműellátottságát, az úthálózat minőségét, a közösségi közlekedés rugalmasságát, szervezettségi szintjét is, ami szintén sokat ront a versenyképességünkön.”
Ami a versenyképességüket rontja
„Az utóbbi 2-3 évben a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő felkutatása és megtartása jelenti, nemcsak az Electrolux, de az ország más vállalatai számára is. A közmunkaprogram szintén megnehezítette ezt, de a munkaerőhiány problémája már nemcsak a fizikai, hanem a szellemi területeket is érinti, és ezen a téren nagy szükség lenne a változásra. Azok a cégek, amelyek nem tudják kellően kompenzálni a bérek növekedését, komoly versenyhátrányba kerülnek. A jelenleg rendelkezésre álló szabad munkaerő hatékonysága pedig alacsony.
Az új beruházásainkat nagyban befolyásolja, hogy milyen lehetőséget látunk a munkaerőpiacon. A részletekbe nem mennék bele, de jelentős befektetés mögül is kifaroltunk már, mert nem volt ember, akivel megvalósíthattuk volna a terveinket. Mégis szeretném kiemelni, hogy az Electrolux meg tudta tartani vezető pozícióját a háztartási és a professzionális készülékek piacán.”
Régiós helyzet – példák, amelyekből Magyarország okulhatna
„A digitalizációt, az ipari internet térnyerését nemzetközi szinten már kiemelt figyelem övezi, ebben az Electrolux Lehel Kft. is élen szeretne járni. Tavaly a vállalatunk is alapító tagként csatlakozott a hazai Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform kezdeményezéshez.
Az Electrolux-csoportnak jelenleg két projektje fut Európában, mind a kettő az Ipar 4.0 folyamatába illeszkedik. Ez azt jelenti, hogy olyan automatizációt és szimulációt használunk, amely eddig ismeretlen volt. Az egyik német gyárunkban ennek köszönhetően 25 százalékos hatékonyságjavulást tudtunk elérni. A hasonló nyugat-európai fejlesztések komoly kihívást jelentenek a romló hatékonysággal dolgozó magyar vállalatoknak.”
Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója
Arról, hogy mit kellene tenni a versenyképesség javításáért
„A digitalizáció alapvető fordulópontot jelent Magyarország számára, mert megváltoztatja a gazdaság működését. A szervezetek minél egyszerűbben, hatékonyabban kívánják kiszolgálni ügyfeleiket. Olyan szabályozásokra van tehát szükség, amelyek támogatják, gyorsítják az iparágak digitális átalakulását, leegyszerűsítenek, felgyorsítanak, digitalizálnak folyamatokat, így növelve az egy főre eső GDP-t.
Igazi versenyképességet elérni, fenntartani szerintem csak egy módon lehet. Ha úgy hajtjuk végre a lépéseket, úgy alakítunk át – akár régóta megszokott és beváltnak gondolt – működési rendeket,
hogy az a gyors megvalósítás mellett a legmodernebb technológia segítségével, a kialakult benchmarkok, legjobb iparági gyakorlatok figyelembevételével történjen, és nem a nulláról kezdjük kitalálni, mit hogyan lenne a legjobb megtenni. Utóbbi esetben ugyanis időt vesztünk, valamint több évtized innovációs tapasztalatát hagyjuk el. Éljünk azon lehetőségekkel, amelyek sikerrel működnek más országokban!
Ezek tükrében, noha egyetértek a versenyképességi tanács által megfogalmazott pontokkal, irányokkal, a fő kérdés számomra az, hogy miként, mennyi idő alatt válnak majd valósággá a javaslatok. Azt gondolom, akkor lehet ezeket rövid idő alatt úgy megvalósítani, hogy azok időtállók is legyenek, ha kihasználjuk a modern technológia adta előnyöket, egyszerűsítünk, digitálissá alakítunk, s nem csak az adott esetben papíralapú folyamatokat elektronizáljuk.”
Ami a versenyképességüket rontja
„Fogékonyság a digitális átalakulás jelentősége iránt. Ennek adaptációs képességét gyorsítanám fel Magyarországon.”
Régiós helyzet – példák, amelyekből Magyarország okulhatna
„A nemzetközi gyakorlatok, a legjobb megoldási opciók sora, az ún. dobozos, már sok év fejlesztését magában hordozó rendszerek felé való nagyobb nyitottság javítaná az állami szektor és a gazdaság versenyképességét.”
Varga Mihály, a KÉSZ Csoport elnöke
Arról, hogy mit kellene tenni a versenyképesség javításáért
„A versenyképesség egyik alapvető kritériuma a bizalom és az együttműködés. Fontosnak tartom a szakmai konzultációt a piaci szereplőkkel. Együtt kell meghatározni az ország versenyképességét elősegítő intézkedéseket és folyamatokat. Olyan módszertanra van szükség, ahol a versenyelőnyt az erőforrások, az innováció és a tudás jelentik.”
Ami a versenyképességüket rontja
„Az építőiparban jelenleg a versenyképesség fókuszában a munkaerő-megtartás és -képzés, az árazás és a hatékonyság áll. Ezek a tényezők összefüggésben vannak egymással. Meg kell teremteni a korrekt árazás feltételeit. Ehhez úgy megrendelői, mint vállalkozói oldalon szakemberekre van szükség, akiket képezni kell. A jól kialakított szakmai és gazdasági elvárások teszik hatékonnyá az építőipart és biztosítják az életképes projektek megvalósítását úgy a beruházó, mint a vállalkozó szemszögéből. Be kell látni, hogy a versenyelőny nem arról szól, ki tud olcsóbban vállalkozni, hanem arról, hogy megfelelő tudás és erőforrások birtokában lehet sikeres fejlesztéseket véghez vinni.”
Régiós helyzet – példák, amelyekből Magyarország okulhatna
„A KÉSZ Csoportnak több évtizedes tapasztalata van a keleti piacokon, és ott sem bővelkedünk szakemberekben. Tehát a munkaerőhiány nem csak Magyarországon probléma. Nekünk arra kell figyelni, hogy az erőforrásoknak itthon kell maradniuk úgy, hogy teljesíteni tudjanak – a munkaerőt képezni, megtartani és elismerni szükséges ehhez. Meg kell fizetni az alkalmazottakat, sőt nem hazahozni fontos a szakembereket, nekünk kell kiküldeni külföldre és visszahozni őket, hogy tapasztalt és képzett kollégáink lehessenek. Ezzel érhetünk el versenyelőnyt a régióban.”
Agnieszka Przymusińska, a Delphi Hungary Kft. kommunikációs vezetője
Arról, hogy mit kellene tenni a versenyképesség javításáért
„A Delphi befektetésekre vonatkozó kritériumai Magyarország – éppúgy, mint a többi régió – tekintetében az alábbiak: a csoport üzemeinek és létesítményeinek a gépjárműgyártó vállalatok közelében történő elhelyezkedése, szakképzett munkaerő rendelkezésre állása, a meglévő infrastruktúra kihasználása, valamint a kormányzati támogatások elnyerése. Miközben a Delphi valamennyi magyarországi üzeme vonatkozásában jelentős mértékben invesztál iparág-specifikus vagy a helyi igényekre szabott műszaki képzések programjaiba, az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a régióban szembe kell néznünk, a munkaerő rendelkezésre állása. A magyarországi Delphi-csoport az országos és regionális hatóságokkal folyamatosan egyeztet és próbál megoldást keresni a munkaerő rendelkezésre állásának problémájára.”
