Európai ember számára szinte felfoghatatlan, milyen életkörülmények vannak Venezuelában. A populista forradalom összeomlott, harmadik éve zsugorodik a GDP. Egyre többen hagyják el a 30 milliós lakosságú országot. A hiánygazdaság azonban a kivándorlást is akadályozza: becslések szerint 1,8–3 millió útlevélkérelmet adtak be 2016-ban, de mivel nem volt elég alapanyag, csak 300 ezret tudtak kiállítani. A kijutás már csak azért sem egyszerű, mert a stabil és fejlődő Kolumbiával közös 2200 kilométeres határszakaszt lezárták. A többi irányban pedig dzsungel terül el: Brazília felé csak egy kiépített út vezet, a harmadik szomszédba, Guyanába pedig azért nem lehet átkelni, mert a két ország között határvita van.
A KERESLET ERŐSEBB
Becslések szerint 1,5 millió venezuelai él külföldön, egyharmaduk az Egyesült Államokban. Ők megpróbálják segíteni otthon maradt családtagjaikat. A devizakereskedelem szigorúan szabályozott. A hivatalos, kötött árfolyamon senki sem szeretne pénzt küldeni, így az emberek alternatív utakat kerestek, és eljutottak a bitcoinhoz. A digitális deviza gyorsan népszerű lett, mert a hivatalos szervek és bankok ellenőrzése nélkül juttatható el néhány kattintással a rokonoknak. Természetesen ehhez az is kellett, hogy kialakuljon az elfogadóhelyek hálózata, de ma már ezzel sincs gond: élelmiszert, háztartási cikkeket, autót, de még ingatlant is árulnak bitcoinért. Ezt természetesen nem nézi jó szemmel a kormányzat, a rendőrség keresi az idegen fizetőeszközt használókat. A kereslet azonban erősebb, mint az elrettentés.
További óriási előnye a bitcoinnak, hogy kizárólag virtuálisan létezik. Ez a világ legtöbb részén inkább hátrány lenne, mert csökkenti a bizalmat. A politikai és gazdasági összeomlás révén Venezuelában a bűnözés is elszabadult. A készpénzt elvehetik a rablók, a digitális valutát azonban nem. A fekete-piacon egyre nagyobb a dollárhiány. A zöldhasú világszerte hagyományosan a menekülővaluta szerepét tölti be. A dél-amerikai országban azonban már alig lehet szert tenni dollárbankjegyekre, az árfolyam az egekbe szökött. A zöldhasúval egyébként további gond, hogy csak készpénzként tartható, nem lehet betenni a bankba. Akinek nincs útlevele vagy elég tőkéje, hogy az Egyesült Államokba utazzon és ott számlát nyisson, az nem tudja biztonságba helyezni a pénzét. A bitcoinnal nincs ilyen probléma. A bankokat kötelezni lehet az adatok kiadására, ám a teljesen decentralizáltan működő digitális fizetőeszköznél ennek még az elméleti lehetősége sincs meg.
BÁNYÁSZNAK
A találékony venezuelaiak arra is rájöttek, hogy a bitcoin nem csak a pénzük biztonságba helyezésére alkalmas. A virtuális pénz mennyiségét ugyanis nem a központi bank, hanem a piac szabályozza. Bonyolult matematikai algoritmusok kellenek a készlet növeléséhez. Ehhez tehát komoly számítási kapacitás szükséges, és a piac bitcoinnal honorálja az új pénz előállítását. Ezt a folyamatot hívják bányászatnak, és már csak azért sem éri meg ezzel olyan sokat foglalkozni a világ nagy részén, mert a számítógépek futtatásához szükséges villanyszámlát is nehezen termeli ki az elérhető jövedelem. Venezuelában azonban fix villanyszámlát fizet mindenki, ami nagyon alacsony összegű, így szinte ingyen van az áram. Aki pedig kicsit is ért az informatikához, havi 500-1000 dollárt is megkereshet abban az országban, ahol ma már havi 20 dollárra esett az átlagkereset. A kormányzat azonban nem nézi jó szemmel a virágzó üzletet. Az állami támogatás kihasználása miatt üldözik a bányászokat, volt, akit évekre rács mögé zártak.
Az áruhiánnyal küzdő gazdaságban, ahol már az élelmiszer vagy éppen a WC-papír is hiánycikk, a felgyülemlő bitcoinjövedelmet sokan úgy költik el, hogy az Egyesült Államokból rendelnek élelmet. Már több cég specializálódott arra, hogy az Amazonnál és egyéb webáruházakban megrendelt termékeket repülővel szállítsák az országba.
MÁSHOL IS NÉPSZERŰ
De más latin-amerikai országokban is felfigyeltek a bitcoinban rejlő lehetőségekre. Brazíliában bevett szokás, hogy az importált elektronikai, informatikai eszközök árának fele részét virtuális valutában, a másik felét banki átutalással fizetik. Így csak az érték egy hányadára kell leróni a világviszonylatban kifejezetten magas, két számjegyű százalékú vámokat és adókat. Hondurasban a mai napig nem igazán működik az ingatlan-nyilvántartás. A papíralapú rendszerben nehéz garantálni, hogy nem tűnik el egy-egy ház tulajdonosa egyik napról a másikra. Erre találták ki, hogy nyilvános, a bitcointranzakciók biztonságát is garantáló, úgynevezett blockchain technológiával nyilvános adatbázist fejlesztenek. Az innováció sokak túlélését és biztonságát segítheti, még ha sokszor a törvények és adók megkerülésére van ehhez szükség.