Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke múlt csütörtökön vázolta fel, hogy miként képzeli el az intézmény kötvényvásárlási programjának befejezését. Az EKB, jókora késéssel követve az amerikai jegybank, a Federal Reserve projektjét, 2015 elején kezdett bele kötvényvásárlásokba, hogy az így piacra tolt pénzzel élénkítse az adósságválságból kilábaló eurózónát. Draghi kényes egyensúlyozásra kényszerül: ha túl gyorsan hagyja abba az élénkítést, a pénzpiacok reakciója fékezheti a gazdasági növekedést. Ha meg túl lassú a folyamat, akkor a befektetők azt gondolhatják, hogy a központi bank túlságosan törékenynek látja az euróövezetet, így bizalmatlanságot szülhet.
CSONTVÁZVESZÉLY
A legnagyobb kockázat az lehet, hogy az élénkítés kifutásával a kamatok megemelkednek, s ez rákényszeríti a csontvázakat arra, hogy kidőljenek a szekrényből. Ilyen kellemetlen meglepetések lehetnek például a pénzbőség idején irreálisan magasra nőtt eszközárak – például az ingatlanok ellenértéke. Vagy azok a zombi cégek, amelyek életben maradását csak a lenyomott kamatok tették lehetővé, s egy magasabb szint mellett csődbe mennek, tovább rontva ezzel a kereskedelmi kihelyezések minőségét. A Commerzbank elemzőinek a becslései szerint az eurózóna vállalati és háztartási szektorának az adósságállománya 2009 óta nem csökkent. Ha emelkedik a kamatszint, ezt az állományt drágább lesz finanszírozni.
Az EKB összesen 2,3 ezer milliárd euró értékben vásárolt kötvényeket 2015 eleje óta. Az EKB bejelentette, hogy a jelenlegi havi 60 milliárd eurós vásárlási összeget lefelezi, 30 milliárdra csökkenti, a programot ugyanakkor jövő szeptemberig kitolják. Draghi a döntés bejelentésekor nagyon óvatos hangnemet ütött meg. Az euró gyengülni is kezdett szavaira, mert a befektetők attól tartanak, hogy az eurozóna gazdasága az általuk vártnál sérülékenyebb lehet.
Problémát jelenthet az is, hogy az euróövezet gazdasága kevésbé reagál érzékenyen a pénzügyi termékek árfolyamváltozására, mint az Egyesült Államoké. Így az EKB-nak agresszívebben kell vásárolnia, hogy hasson a gazdasági folyamatokra. Ez vezetett oda, hogy a jegybank által felvásárolt kötvénymennyiség jelenleg hétszer akkora, mint az eurózóna nettó kibocsátása (ez a lejáró és az újonnan kibocsátott kötvények egyenlege) – ismerteti a Wall Street Journal a Deutsche Bank számításait. Az USA-ban a Fed által megvett dózis nem érte el a nettó emissziót. Így állt elő az a helyzet, hogy az EKB mérlege az euróövezet GDP-jének a 40 százalékára nőtt, míg a Fedé az amerikai gazdaság mindössze 24 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az európai jegybanknak sokkal óvatosabban kell manővereznie, nagyobb piaci turbulenciát képes előidézni egy rosszul időzített bejelentéssel.
CSŐDVESZÉLY JÖHET
A központi bank élénkítése lehetővé tette, hogy a súlyosan eladósodott dél-európai államok, mint például Olaszország, továbbra is képesek legyenek finanszírozni államadósságukat. Ha az EKB kivonul a piacról, fennáll a veszélye annak, hogy ismét államcsődhullám árnyéka borul az eurózónára. Ignazio Visco, az olasz jegybank kormányzója egy közel-múltban adott interjúban figyelmeztetett is: „bolondság” lenne egy határozott dátumhoz kötni az EKB kötvényvásárlási programjának a végét. Maga a program még a szkeptikusok szerint is sikeres volt: az övezet munkanélküliségi rátája 12 százalékról 9-re csökkent, a lakossági és az üzleti bizalmi indexek pedig a pénzügyi válság utáni időszak csúcsait érik el.
A jegybank hivatalosan azt kommunikálja, hogy a kötvényvásárlásokkal az inflációt akarja növelni. A cél 2 százalék, most 1,1-nél tartanak (a program elindulásakor 0,6 százalék volt ez az érték). Saját előrejelzéseik szerint legalább 2020 lesz, mire a célzott szintre gyorsulhat a fogyasztói árak növekedési üteme.
ELFOGYOTT A TÖLTÉNY
Ugyanakkor az EKB kényszerhelyzetben van, mert fogyóban vannak azok a piaci kötvények, amelyeket megvásárolhat. Piaci becslések szerint mindössze 300 milliárd dollárnyi ilyen papír maradt. A jelenlegi 60 milliárdos havi ütemben így mindössze öt hónapig tarthatna a program anélkül, hogy a feltételeket, a vásárolható kötvények körét ne tágítsák. Ez azonban nehézkes lenne, részben azért, mert korábban már volt ilyen lépés. Vehetnek negatív reálhozamú papírt is, akár egyéves futamidővel. Erősebb korlát azonban az, hogy a program kidolgozásakor politikai megállapodás született: egyetlen eurózónatag államadósságának sem lehet 33 százaléknál nagyobb hányada a központi banknál. Ennek a korlátnak a lazításába a németek nagyon valószínűtlen, hogy belemennének. Erre utal Jens Weidmann-nak, a német központi bank elnökének, a kötvényprogram régi és erős kritikusának egy nyilatkozata is. Szerinte az EKB akkor is stimulálja majd az eurózóna gazdaságát, ha a kötvényvásárlásainak összege nullára csökken.
Borítófotó: Egy tiltakozó zavarja meg az EKB elnökének sajtótájékoztatóját még 2015-ben. Draghi nagyon kényes egyensúlyozásra kényszerül