Beszorult az EKB

Való Világ
Gondban van az EKB: az inflációs kilátások gyengék, ugyanakkor egyre fogynak az eurózóna élénkítése céljából megvásárolható kötvények.

 Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke múlt csütörtökön vázolta fel, hogy miként képzeli el az intézmény kötvényvásárlási programjának befejezését. Az EKB, jókora késéssel követve az amerikai jegybank, a Federal Reserve projektjét, 2015 elején kezdett bele kötvényvásárlásokba, hogy az így piacra tolt pénzzel élénkítse az adósságválságból kilábaló eurózónát. Draghi kényes egyensúlyozásra kényszerül: ha túl gyorsan hagyja abba az élénkítést, a pénzpiacok reakciója fékezheti a gazdasági növekedést. Ha meg túl lassú a folyamat, akkor a befektetők azt gondolhatják, hogy a központi bank túlságosan törékenynek látja az euróövezetet, így bizalmatlanságot szülhet.

CSONTVÁZVESZÉLY

A legnagyobb kockázat az lehet, hogy az élénkítés kifutásával a kamatok megemelkednek, s ez rákényszeríti a csontvázakat arra, hogy kidőljenek a szekrényből. Ilyen kellemetlen meglepetések lehetnek például a pénzbőség idején irreálisan magasra nőtt eszközárak – például az ingatlanok ellenértéke. Vagy azok a zombi cégek, amelyek életben maradását csak a lenyomott kamatok tették lehetővé, s egy magasabb szint mellett csődbe mennek, tovább rontva ezzel a kereskedelmi kihelyezések minőségét. A Commerzbank elemzőinek a becslései szerint az eurózóna vállalati és háztartási szektorának az adósságállománya 2009 óta nem csökkent. Ha emelkedik a kamatszint, ezt az állományt drágább lesz finanszírozni.

Az EKB összesen 2,3 ezer milliárd euró értékben vásárolt kötvényeket 2015 eleje óta. Az EKB bejelentette, hogy a jelenlegi havi 60 milliárd eurós vásárlási összeget lefelezi, 30 milliárdra csökkenti, a programot ugyanakkor jövő szeptemberig kitolják. Draghi a döntés bejelentésekor nagyon óvatos hangnemet ütött meg. Az euró gyengülni is kezdett szavaira, mert a befektetők attól tartanak, hogy az eurozóna gazdasága az általuk vártnál sérülékenyebb lehet.

Problémát jelenthet az is, hogy az euróövezet gazdasága kevésbé reagál érzékenyen a pénzügyi termékek árfolyamváltozására, mint az Egyesült Államoké. Így az EKB-nak agresszívebben kell vásárolnia, hogy hasson a gazdasági folyamatokra. Ez vezetett oda, hogy a jegybank által felvásárolt kötvénymennyiség jelenleg hétszer akkora, mint az eurózóna nettó kibocsátása (ez a lejáró és az újonnan kibocsátott kötvények egyenlege) – ismerteti a Wall Street Journal a Deutsche Bank számításait. Az USA-ban a Fed által megvett dózis nem érte el a nettó emissziót. Így állt elő az a helyzet, hogy az EKB mérlege az euróövezet GDP-jének a 40 százalékára nőtt, míg a Fedé az amerikai gazdaság mindössze 24 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az európai jegybanknak sokkal óvatosabban kell manővereznie, nagyobb piaci turbulenciát képes előidézni egy rosszul időzített bejelentéssel.

CSŐDVESZÉLY JÖHET

A központi bank élénkítése lehetővé tette, hogy a súlyosan eladósodott dél-európai államok, mint például Olaszország, továbbra is képesek legyenek finanszírozni államadósságukat. Ha az EKB kivonul a piacról, fennáll a veszélye annak, hogy ismét államcsődhullám árnyéka borul az eurózónára. Ignazio Visco, az olasz jegybank kormányzója egy közel-múltban adott interjúban figyelmeztetett is: „bolondság” lenne egy határozott dátumhoz kötni az EKB kötvényvásárlási programjának a végét. Maga a program még a szkeptikusok szerint is sikeres volt: az övezet munkanélküliségi rátája 12 százalékról 9-re csökkent, a lakossági és az üzleti bizalmi indexek pedig a pénzügyi válság utáni időszak csúcsait érik el.

A jegybank hivatalosan azt kommunikálja, hogy a kötvényvásárlásokkal az inflációt akarja növelni. A cél 2 százalék, most 1,1-nél tartanak (a program elindulásakor 0,6 százalék volt ez az érték). Saját előrejelzéseik szerint legalább 2020 lesz, mire a célzott szintre gyorsulhat a fogyasztói árak növekedési üteme.

ELFOGYOTT A TÖLTÉNY

Ugyanakkor az EKB kényszerhelyzetben van, mert fogyóban vannak azok a piaci kötvények, amelyeket megvásárolhat. Piaci becslések szerint mindössze 300 milliárd dollárnyi ilyen papír maradt. A jelenlegi 60 milliárdos havi ütemben így mindössze öt hónapig tarthatna a program anélkül, hogy a feltételeket, a vásárolható kötvények körét ne tágítsák. Ez azonban nehézkes lenne, részben azért, mert korábban már volt ilyen lépés. Vehetnek negatív reálhozamú papírt is, akár egyéves futamidővel. Erősebb korlát azonban az, hogy a program kidolgozásakor politikai megállapodás született: egyetlen eurózónatag államadósságának sem lehet 33 százaléknál nagyobb hányada a központi banknál. Ennek a korlátnak a lazításába a németek nagyon valószínűtlen, hogy belemennének. Erre utal Jens Weidmann-nak, a német központi bank elnökének, a kötvényprogram régi és erős kritikusának egy nyilatkozata is. Szerinte az EKB akkor is stimulálja majd az eurózóna gazdaságát, ha a kötvényvásárlásainak összege nullára csökken.

Borítófotó: Egy tiltakozó zavarja meg az EKB elnökének sajtótájékoztatóját még 2015-ben. Draghi nagyon kényes egyensúlyozásra kényszerül

Ezek is érdekelhetnek

További híreink