A bérfelzárkóztatás stratégiai javaslatával, miszerint véget kell vetni Magyarország „legolcsóbb” státuszának Európában, a kormány is egyetértett, ezért az MKIK-val közös gondolkozásba és számolásba fogtak. Ennek végkimeneteleként megszületett a hatéves bérmegállapodás: a társasági adó kulcsa egységesen 9 százalék lett, a szociális hozzájárulási adó (szocho), azaz a munkáltatói járulék a tavalyi 27-ről 22 százalékra mérséklődött, a minimálbér 15, a szakmunkás-bérminimum 25 százalékkal emelkedett. A tervek szerint januártól újra megemelik a minimálbért és a szochót évi két százalékkal csökkentik, 2022-ig 15 százalékra. Ha az idei első három negyedévben a bruttó bérnövekedés eléri a 11 százalékot (márpedig elérte), ez további fél százalékkal csökkenhet jövőre. A kormány várhatóan kezdeményezi is, hogy jövő januártól összesen 2,5 százalékkal csökkenjenek a munkáltatói adók – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács őszi első tanácskozása után. A szakszervezetek és a kamara ennél is nagyobb járulékkedvezményt szeretne.
PAPÍRFORMA
Az eredmények tekintetében Varga Mihály azt mondta: a vállalkozások közterhei a visegrádi országokban lévő mértékek alá csökkennek hosszabb távon. Kiemelte: a magyar gazdaság számára az alacsony bérekkel szemben a termelékenységet kell növelni a hatékonyság, a versenyképesség javítása érdekében. „A költségvetési folyamatok a várakozásokkal összhangban alakultak, nem csökkentek az állam bevételei” – tette hozzá. Parragh László, az MKIK elnöke megkeresésünkre ezzel szemben egyenesen úgy fogalmazott, hogy „alábecsülték a folyamatokat”. A csak részben a minimálbér emelkedésének köszönhetően 11 százalékot elérő átlagbér-növekedés jelentős költségvetési többletet okozott. Nemrégiben Tállai András helyettes nemzetgazdasági miniszter, az adóhivatal vezetője is bejelentette: az idén 140 milliárdos pluszt könyvelhettek el az adóbevételek terén az előző év hasonló időszakához képest. Ezért aztán – mondta Parragh László – lényegében nem a kormányzat lehetőségein, hanem a döntésén múlik, mekkora járulékcsökkentés lesz a következő esztendőben. Hozzátette: megérti a miniszter álláspontját is, hiszen a választások közeledtével inkább biztos, kiszámítható helyzetre törekszik. „Az MNB számításai szerint a bérmegállapodás a GDP bővülésében az idén 0,6 százalékot jelentett. A bruttó hazai termék 2018-ra tervezett 4,5 százalékos gyarapodásában is szerepe lehet a további járulékcsökkentésnek” – fogalmazott.
NADRÁGSZÍJMEGHÚZÁS
A külföldre vándorlás mérséklésére is szolgáló bérfelzárkóztatást persze a versenyképesség megőrzése mellett szeretnék megvalósítani. „A minimálbérhez képest a szakmunkás-bérminimumot nem kell erősíteni. A diplomás-minimálbért egyszerűen életveszélyesnek tartom: egy recepciós ne keressen azért többet, mert van egy papírja” – mondta az MKIK elnöke. A piac reagál – ha egy területen hiány alakul ki, vagy valakinek a szakértelme jelentős, azért ma és a jövőben is a minimálbérnél sokkal többet fizet a versenyszféra. A VKF-üléstől Parragh László nem vár érdemi döntést, szerinte egy hosszabb távú egyezkedés indulhat el. „Biztos vagyok benne, hogy a nagyobb járulékkedvezményre vonatkozó javaslatunk átmegy. Az MNB számításai, a makrogazdasági realitások és a politikai érdekek is egymásra találhatnak. Talán év végén megegyezésre juthatunk a mérték kérdésében, ami az amúgy is konszenzusos 2,5 és 5 százalék között lesz” – fogalmazott. „A nadrágszíjat mindkét oldalon meg kell húzni: a munkaadóknak a béremelések, a kormánynak pedig a versenyképesség érdekében” – tette hozzá. A kabinet számára minden egyes 1 százalék járulékcsökkentés, ha az állami alkalmazottakat leszámítjuk, 90 milliárdot jelent. A generális béremelkedés viszont jelentős bevételnövekedést is hoz az államkasszának. „Valójában az a kérdés, hogy a kormány követi-e a reálfolyamatokat, vagy proaktívan segíti a versenyszférában dolgozók fizetésének általános emelkedését” – hívta fel a figyelmet a valódi tétre Parragh László. „A Mercedes most is termelékeny. A hazai kkv-k kevésbé. Őket kell erősíteni” – tette hozzá. Ahhoz az állásponthoz, hogy a járulékkedvezményt a munkaadónál kell hagyni, azaz nem a nettó bért kell növelni, mereven ragaszkodnak, és ezzel például a VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc is egyetért (további meglátásairól lásd a keretes írást). „A termelékenység javítása érdekében a cégekre kell bízni, mire használják a pénzt: forgóeszközre, beruházásra vagy profitra, béremelésre” – hangsúlyozta Parragh László.
KRITIKUS HANGOK
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint a folyamatban részt vevő harmadik fél nem járt olyan jól. „Az intézkedés a versenyszférában 1 030 000 embert érintett közvetlenül. Vesztesei – statisztikák ismerete nélkül – egyértelműen a hazai tulajdonban lévő, kis, vidéki, legálisan működő vállalkozások. Kíváncsi vagyok, melyik régióban, melyik ágazatban, milyen méretnagyságban érintette hátrányosan a 15 és 25 százalékos béremelés a vállalkozásokat” – vetette fel a főtitkár. Úgy véli, sokan kifehérítették az eddig feketén fizetett összegeket. Mint mondta, a társasági adó 19-ről és 10-ről 9 százalékra csökkentése is a nagyvállalatoknak kedvezett, hiszen a nagyobb eredményt produkáló cégek számára volt 10 százalékos a mérséklés, a kisebbek „csak” 1 százalékot tudtak „spórolni”. Ezért a VOSZ ezt a kedvezményt is inkább a szocho csökkentésére fordította volna. Lapunk azon kérdésére, mit javasolna a szövetség az október 12-i egyeztetésen, ha tehetné, Dávid Ferenc lapzártánkkor így válaszolt: „A hat évre tervezett járulékkedvezmények meggyorsítását kezdeményeznénk, vagyis azt, hogy a végső, nagyjából felére csökkentett szochót rövidebb idő alatt érhessük el.” Szerinte az élőmunka terheit szükséges csökkenteni. „Ahogy teszi azt a kormány az egyébként nagyon jó irányba mutató egyéb engedményekkel” – utalt a főtitkár a védett csoportok (időskorúak, pályakezdők, kismamák) járulékkedvezményeire.
