Aranylázban a jegybankok

Való Világ
Az arany árfolyama egyfajta barométere a világgazdaság állapotának. Ha globálisan a dollár az általános tartalékdeviza, akkor az amerikai gazdaság gyengélkedése esetén nő a sárga fém iránti kereslet – a befektetők igyekeznek diverzifikálni a portfóliójukat.

DIVERZIFIKÁCIÓ
Ahogy fokozódik a bizonytalanság a világban, nő az államok és polgáraik eladósodása, erősödik a bizalmatlanság a gazdaságot, a globális pénzügyeket kezelő nemzetközi testületek iránt, úgy válik az arany ismét az értékmegőrzés egyik legmegbízhatóbb eszközévé. E nemesfém szerepének az újraértékelésében a Nyugat vezető hatalmai – USA, Németország, Franciaország, Olaszország – következetesen jártak el. Sok ország tartalékszerkezetében az arany súlya néhány százalék, a fenti nyugati államokéban azonban jóval meghaladja az ötvenet. Az Egyesült Államok tartalékában a legnagyobb a sárga fém része (75 százalék), abban az országban, amely talán a legjobban kötődik a nem aranyalapú nemzetközi pénzrendszerhez, lévén a dollár a valutája.

VISSZA AZ ARANYHOZ
Az arany szerepének növekedése összefügg a világgazdaságban végbemenő gyökeres, visszafordíthatatlannak látszó szerkezeti változásokkal is. Tanúi lehetünk annak, ahogy csökken a Nyugat, mindenekelőtt az USA viszonylagos súlya, és ahogy Kína gazdasága üstökösszerűen felemelkedik. Peking támogatja a világgazdaság alapjainak átrendezését, például egy olyan új valuta-deviza rendszer létrehozását, amelyben nem lenne a zöldhasúhoz hasonló, központi szerepű fizetőeszköz, hanem egy a legnagyobb gazdaságú országok pénznemeiből összeállított, az aranyat is alkalmazó speciális „kosár” jönne létre. Ezt a világ első vagy második legnagyobb (hivatalos dollár/jüan árfolyamon számítva a második, vásárlóerő-paritáson az első) gazdasága, Kína mellett a katonailag még szuperhatalom Oroszország is támogatja. 

Moszkva és Peking volt a két legnagyobb aranyvásárló 2018 első negyedévében, az oroszok 55, a kínaiak 33 tonnával gyarapították a tartalékukat. Ezzel párhuzamosan Moszkva nagy ütemben szabadul meg rezerváiban az amerikai állampapíroktól.

TRENDFORDULÓ
Aki két évtizeddel ezelőtt aranyba fektette volna a pénzét, ma az összeg közel négyszeresét kapná vissza, az aranyár ugyanis 2000 óta csaknem megnégyszereződött. Ez jobb üzlet lett volna, mint a legtöbb részvénybe vagy kötvénybe, vagy valamilyen alapba történő befektetés. A Goldprice.org portál számításai szerint húsz év alatt a sárga fém 380,79 százalékkal drágult, míg az ezüst ugyanennyi időintervallumban 197,54-dal. Az arany ellenértéke hagyományosan negatívan korrelál a reálkamatokkal, válságok alatt biztonságos menedéknek számít. Erősödő inflációs környezetben és a dollár gyengélkedése idején ugyanúgy megnövekszik a kereslet az értékálló nemesfém iránt – áll az Amundi elemzésében. Az arany árfolyama egyfajta barométere a világgazdaság állapotának. Ha globálisan a dollár az általános tartalékdeviza, akkor az amerikai gazdaság gyengélkedése esetén nő a sárga fém iránti kereslet – a befektetők igyekeznek diverzifikálni a portfóliójukat. Az Amundi tanulmánya kimutatta, hogy néhány deviza, így például a svájci frank vagy a japán jen kedvezően reagál a globális stresszhelyzetekre – míg a dollár értelemszerűen nem. Így ha a frank- vagy jenalapon befektetők aranyat tartanak, egyfajta természetes diverzifikáció haszonélvezői lehetnek, amennyiben a világgazdaság helyzetére vonatkozó várakozások romlanak. 

JEGYBANKI VÁSÁRLÁSOK
Egészen a 2008–09-es időszakig, a legutolsó nagy gazdasági válságig a központi bankok átlagosan évi ötszáz tonnával több aranyat adtak el a készleteikből, mint amennyit vásároltak. 2010-ben azonban megfordult a trend. Abban az esztendőben ezek az intézmények még csak ötven tonnával vettek többet, mint amennyit értékesítettek, de éves készletezéseik a 2011–17-es időszakban már átlagosan háromszáz tonnával haladták meg az eladásaikat. 

Ez az irányzat azóta tart, és a globális tendenciák (politikai, gazdasági, katonai helyzet) romlásával gyorsul. Sokat elmond a helyzetről, hogy a dollárbankó-nyomtatás kényelmes monopóliumát birtokló Egyesült Államok tartalékainak a háromnegyedét aranyban őrzi. A Thomson Reuters érdekkörébe tartozó GFMS gazdaságkutató intézet által az idei esztendő első negyedévi helyzete alapján összeállított Aranyfelmérés (Gold Survey 2019) adatai szerint ezzel az USA – amely egyébként nincs a világ tíz legnagyobb tartalékokkal rendelkező állama között – kormánya birtokolja immáron több mint két évtizede stabilan a legtöbb sárga fémet, 2019 első negyedében 8133,5 tonnát. Többet, mint az utána következő három ország együttvéve. 

A második Németország (jelenleg 3369,7 tonna arannyal, az utóbbi két évtizedben mintegy nyolcvantonnás csökkenéssel). A németek az amerikaiakhoz hasonlóan óvatosak, konzervatívok, a teljes tartalék mintegy hetven százalékát teszi ki náluk ez a nemesfém. A harmadik helyet Olaszország (stabilan az utóbbi húsz esztendőben 2451,8 tonna) foglalja el, az aranyrész a tartalékokban kétharmados. A negyedik Franciaország (2436 tonna, az utóbbi két évtizedben mintegy hatszáz tonnás csökkenéssel), tartalékainak még mindig a hatvan százaléka arany. Őket követi Oroszország és Kína. Az előbbi központi bankjának 2168,3, az utóbbiénak 1855,5 tonna sárga fém van a birtokában. Az oroszoknál az arany aránya 18,5, a kínaiaknál mindössze 2,5 százalék. Moszkva és Peking az elmúlt húsz évben egyaránt mintegy négyszeresére emelte a készletét. 


Aranyszoba egy német katedrális előcsarnokában. Aranyra álltak át a jegybankok a tartalékolásban

Az első tízben Oroszország az egyetlen, amelyik mind a jegybanki aranykészletei, mind a teljes tartaléka tekintetében az ötödik helyet foglalja el a világranglistán.

Az Európai Központi Bank létrehozásakor az alapítók (továbbá Svédország, Svájc és Nagy-Britannia) megállapodtak abban, hogy a következő öt évben aranyeladásaik nem haladják meg a négyszáz tonnát. Az egyezményt 2004-ben megújították, ekkor viszont a Bank of England (BoE), amely rezerváinak a 8,4 százalékát tartja a sárga fémben – már kimaradt abból. 

A KÍNÁLAT
A világ legnagyobb aranytermelői és tartalékaikban a legtöbb sárga fémet tartó országai között alig van átfedés. A GFMS 2017-es adatai szerint Kína a legnagyobb termelő évi 426 tonnával, a globális aranybányászati kapacitás tizenhárom százalékával. Peking korszerűsíti az egyébként rendkívül szennyező aranybányászatot, ami átmenetileg visszaveti a kitermelés tempóját. A második Ausztrália 295,1 tonnával, a növekvő költségek miatt a következő évtizedekben várhatóan csökkenő mennyiséggel. 

Oroszország a harmadik 270,7 tonnával, ezzel a teljes európai termelés 83 százalékát adja, noha aranybányáinak a zöme a szibériai térségben van. Ahogy az orosz állam – a kitermelt sárga fém legalább kétharmadával a legnagyobb vásárló – erőteljesen növeli az aranyrészt a tartalékaiban, úgy bővítik az aranybányászatot, -olvasztást.

Az Egyesült Államok 230 tonnás kitermelésével a negyedik helyen áll. A teljes termelés csaknem négyötödét a nevadai lelőhelyek adják. Kanada több mint 175 tonnájával a lista ötödik helyezettje. A globális felmelegedés elolvasztott Brit Columbiában (az ország nyugati részén) egy gleccsert, amelynek a helyén hatalmas aranylelőhelyet fedeztek fel.

A hatodik Peru két esztendővel ezelőtt évi 163,5 tonnát termelt. A mennyiség csökken, mert az ország fellép az illegális aranybányászat ellen. A hetedik Indonézia, 154,3 tonnával. A nyolcadik helyen Dél-Afrika áll 140 tonnás teljesítménnyel. Valamikor toronymagasan a legnagyobb aranytermelő volt. A telérek elfogytak, amit az is jelez, hogy négyezer métert is meghaladva a világ legmélyebb aranybányája itt található. A kilencedik Mexikó, 130,5 tonnával. A laza szabályozás, az olcsó bányászati engedélyek miatt perspektivikus forrásnak tartják. A tizedik Ghána 2017-ben 101,7 tonna sárga fémet termelt. 

Gyakorlatilag valamennyi afrikai aranytermelő országra vonatkozik, hogy a hivatalos bányászati adatok nem megbízhatók, már csak azért sem, mert az illegális vagy kisüzemi aranytermelés a jellemző. Ezt a statisztikákban sehol sem szereplő mennyiséget külföldre, repülőgépeken, személypoggyászként feladva elsősorban a Közel-Keletre viszik, ott értékesítik. A Perzsa (Arab)-öböl repterein igen laza a csomagellenőrzés, ezt használják ki. 

RÉGIÓS HELYZET
A visegrádi négyeknél vegyes a kép. A magyar és a szlovák aranytartalék nagyjából ugyanakkora, Csehországé az ország gazdaságához képest is feltűnően kicsi, míg Lengyelországé a gazdaság méretét alapul véve nagyjából megfelel a magyarországi szintnek. Arányaiban a szlovák készlet a legnagyobb. 

Csehország nem ült fel az aranyvasútra: az utóbbi két évtizedben amúgy sem nagy tartalékát csaknem a felére, 8,4 tonnára vitte le a 2000-ben mért 13,9-ről. A lengyelek 2000 és 2018 között stabilan tartották a 103,6 tonnás szintet, majd ezt tavaly, két lépcsőben végrehajtott vásárlásaikkal 128,6-re emelték. Szlovákia készlete ez év első negyedének a végén 31,7 tonnát tett ki. A 2000–19-es időszakban a szlovák aranytartalék átlagosan 33,6 tonnát ért el.

Magyarország a 2000-es évektől tavaly őszig tartotta az alacsony, 3,1 tonnás szintet. Az MNB 2018. októberben közölte: a Monetáris Tanács határozata alapján a tízszeresére, 31,5 tonnára emelte az arany részét a tartalékokban. Ezzel a sárga fém aránya (értéke jelenlegi piaci árakon mintegy 1,24 milliárd dollár) a teljes magyar rezervában 4,4 százalékra nőtt. Romániában a parlament április végén megszavazta, hogy hozzák haza az utóbbi száz évben a Bank of England széfjeiben őrzött készletet. (Az őrzésért a BoE a Reuters értesülései szerint évi 71 ezer dollárt kért.) A döntés nincs összefüggésben a brexittel – hangoztatta az országgyűlés közleménye. „Románia megengedheti magának, hogy otthon tartsa az aranyát, akárcsak a családi ékszereket” – mondta Şerban Nicolae, a törvényjavaslat egyik előterjesztője. Így az ország aranytartalékának (103,7 tonna) az egésze otthon van. 

 

ARANYFEDEZET
Az arany ritkasága, hordozhatósága, könnyű felismerhetősége miatt ősidők óta értéket testesít meg. A modern korban a jegybankok aranyfedezet mellett bocsátottak ki bankjegyeket, így a fejlett országok ezen intézményeinél hatalmas készletek halmozódtak fel. A II. világháború végén, mikor az Egyesült Államok szuperhatalommá vált, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve az aranytartalék nagyjából kétharmadát birtokolta. 1971-ben azonban Nixon elnök megszüntette a dollár aranyfedezetét, s ez oda vezetett, hogy a következő évtizedekben a központi bankok sorra építették le a készleteiket. Ebben a viszonylag alacsony inflációs környezet is szerepet játszott. Például a francia jegybank 2004 és 2008 között tartalékának a húsz százalékát (588 tonna) dobta piacra.

A SORS KEZE
A világon talált legnagyobb aranyrög színaranytartalma meghaladta a 71 kilogrammot. Két aranyásó lelt rá 1869-ben, Ausztráliában, Victoria államban. A rög az Üdvözlet, Idegen (Welcome Stranger) nevet kapta. Mai áron a súlya alapján négymillió dollárt érne, de egyedi jellege miatt a gyűjtők ennél sokkal többet adnának érte. Ám beolvasztották, ma már csak a másolatai láthatók. Az eredeti állapotban megőrzött legnagyobb aranyrög Las Vegasban van kiállítva. Formája miatt A Sors Keze nevet kapta. 1980-ban találták egy fémkeresővel, ugyancsak az ausztráliai Victoria államban. A Las Vegas-i Aranyrög nevű kaszinó, ahol közszemlére tették, a nyolcvanas években egymillió dollárt fizetett érte.

ARANY AZ ŰRBEN
Tudósok a világűrben felfedeztek egy aszteroidát, a 433 Erost, amelyre 2001-ben leszállt egy amerikai szonda, és a spektrométeres vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a kisbolygó anyaga sok ezer tonnányi aranyat tartalmaz. Viszont itt a sárga fém koncentrációja a földi aranybányák érceinek legfeljebb a századrésze. Így az aszteroida egytonnányi anyaga mindössze öt dollárt ér. Ígéretesebbnek tartják a 16 Psyche nevű égitestet, amelyben lényegesen nagyobb lehet a nemesfém koncentrációja. A NASA 2023-ban tervez egy űrszondát felbocsátani, amely valamikor 2030-ban érheti el a kisbolygót. 

KERESLET ÉS KÍNÁLAT
Az első negyedévben a jegybanki vásárlások 65 tonnával, 68 százalékkal nőttek az előző három hónap azonos időszakához képest. Diverzifikáció, biztonság, likviditás – e három fogalom mentén alakult át a központi bankok tartalékolása. Közülük sokan az aranyban látják ennek tökéletes megtestesülését. Az indexkövető alapok (ETF) vásárlásai negyven tonnával nőttek. 
Az ékszeralapanyag-vételek szerény mértékben, 530 tonnára bővültek, míg az aranyrúd- és érmekészítéshez vett mennyiség kismértékben, 258 tonnára csökkent – áll az Aranyvilágtanács statisztikáiban. India hagyományosan nagy aranyvásárló, az ékszerek hozzátartoznak a szubkontinens kultúrájához. A sárga fém ára márciusban csökkent, így tavasszal, a tradicionális házasodási időszakban még több ékszert vettek az ifjú párok(nak). Az árfolyam-ingadozásokra érzékeny japán befektetők az első negyedévben 6,2 tonna aranyat adtak el, kihasználva a jen erősödését. A fogyasztási cikkeket gyártó technológiai szektor kereslete mérséklődött, így az ágazat aranyfelhasználása három százalékkal, 79 tonnára csökkent.

A VILÁG ÖSSZES ARANYA
Az Aranyvilágtanács becslése szerint a globálisan valaha kibányászott és nagy tisztaságúra finomított sárga fém mennyisége valamivel meghaladja a százezer tonnát. Más becslések ettől akár húsz százalékkal eltérő számokat hoznak ki. A szervezet kiszámította, hogy 2017-es árakon a világon valaha kitermelt, majd kiolvasztott színarany értéke meghaladja a 7500 milliárd dollárt. Ez mintegy a negyede Kína vásárlóerő-paritáson (PPP) mért 2018-as bruttó hazai termékének (GDP). 

Borítófotó: Aranytematikájú kiállítás Svájcban. Válságok idején biztos menedék