– Bizonyos értesülések szerint a kormány „kitrükközte”, hogy csak a választás után írják át az államadósságot, amely például az Exim-tétel s a jegybanki alapítványok miatt eleve nagyobb lesz. Ez lenne a híres magyar pénzügyi kreativitás?
– Nincs semmiféle trükközés az államháztartás mutatóit illetően. A kormány továbbra is elkötelezett a hiány alacsonyan tartása és az államadósság arányának mérséklése mellett. Míg az előző évtizedben az államadósság a 2002-es 55 százalékos szintről a 2010-es kormányváltás idejére 80 százalék fölé nőtt, addig 2011 óta folyamatosan csökkenő pályán van. Miután az EU-tagországok statisztikai hatóságai kötelezettségeiknek eleget téve szeptember végén jelentették a legfontosabb államháztartási mutatóik alakulását, az Eurostat október 23-án publikálta a releváns adatsorokat. Magyarország tekintetében az unió statisztikai hivatala a deficit és a tartozás alakulását a szeptemberi adatközlésnek megfelelően tette közzé, ugyanakkor változatlanul fenntartja kikötését, miszerint az Eximbankot, valamint az MNB-alapítványok bizonyos tevékenységét be kellene sorolni a kormányzati szektorba, ami némiképpen módosítaná a hazai adósságszámokat. Tekintve, hogy a magyar Eximbankhoz hasonló szervezetek a legtöbb tagállamban működnek, szerintem az Eurostatnak nyíltan, transzparens módon kellene eljárnia, hogy az egyenlő elbánás elve mindenki számára igazolható legyen.
– Nem mondja, hogy nem a kormány, hanem az Eurostat „trükközik”?!
– Maradjunk annyiban: a vita teljes egészében még nem zárult le. A következő adatszolgáltatásra a közösségi szabályoknak megfelelően 2018 tavaszán kerül sor, ennek időpontja pedig független a hazai választásoktól.
– Közben megjelent a 2016-os végleges GDP-adat. Mit szól a tárca a gyengécske 2,2 százalékhoz?
– A tavalyi növekedési számunk valóban kisebb a megelőző évekéhez képest, de a 2,2 százalékos bővüléssel az EU átlagos szintje felett teljesített a magyar gazdaság, kedvező egyensúlyi mutatók mellett. A folyó fizetési mérleg jelentős többlettel zárt, miközben az államháztartás hiánya a tervezettnél kedvezőbben, a GDP 1,9 százalékában teljesült, az államadósság pedig a 2015. évi 74,7 százalékos szintről 73,9-re csökkent. A növekedési szám értékelésekor az uniós fejlesztési források ciklikusságáról sem szabad elfeledkeznünk. E tekintetben a múlt év egyértelműen cáfolja azon véleményeket, melyek szerint a magyar gazdaság bővülése kizárólag az EU-s forrásoktól függ. Tavaly a kormány ugyan jelentős kifizetéseket teljesített, de ezek túlnyomórészt előlegek voltak, a tényleges fejlesztések, beruházások még nem indultak el, így a reálgazdasági hatásuk is marginális volt.
– Pedig a hazai közgazdaságtan művelői szerint a közösségi pénzek nélkül lőttek a gyarapodásnak!
– Ha kizárólag az uniós források határoznák meg a növekedést, akkor 2016-ban bővülés helyett visszaesést kellett volna elkönyvelnünk. Európai kontextusban pedig azt láthatjuk, hogy vannak olyan országok, amelyek csatlakozásuk óta jelentős EU-s forrásokat tudtak felhasználni, például Görögország, Spanyolország vagy Portugália, s bizony ezek ellenére jelentős makrogazdasági problémák jellemzik őket. Ellenben ha megfordítom a fölvetést, akkor a nettó befizető tagoknak rendre gazdasági visszaesést kellene elszenvedniük. Ehelyett például Németország erős és bővülő gazdasággal jellemezhető. Ezért gondolom, hogy alapvetően a gazdaságpolitika minősége és nem pusztán az uniós források léte határozza meg, hogy van-e gazdasági gyarapodás, vagy nincs.
– Tavaly 1,9 százalékos volt a hiány, az idén és jövőre már 2,4-es a deficitcél. A választások miatt emelkedik a szint?
– Ha megengedi, akkor először az „emelkedőt” értelmezném. 2002-ben és 2006-ban a GDP arányában 9 százalék körüli hiányokat láttunk, ehhez képest az utolsó választási évben, 2014-ben a deficit nem csupán a „bűvös” három százalék alatt maradt, de még a tervezettnél is kedvezőbben alakult. A polgári kormány költségvetési politikáját véleményem szerint stabilitás jellemzi, ennek szellemében készültek az idei és a jövő évi költségvetési törvények is. 2017-ben és 2018-ban a gazdasági növekedés és nem az eladósodás teremti meg annak a forrását, hogy a kormány gazdaság- és társadalompolitikai céljaira több pénzt fordítson, miközben a hiány messze elmarad a háromszázalékos felső korláttól. Vagyis a tervezett bővülési és az említett hiányszámok mellett az államadósságunkat az idén és jövőre is tovább tudjuk csökkenteni.
– Tud-e új népjóléti intézkedésekről, amelyeket még a mostani őszi ciklusban elfogadhat a parlament?
– A jövő évi büdzsét és a kapcsolódó adószabályokat már a tavaszi ülésszak végén elfogadta az Országgyűlés. Így az új, a családok számára kedvező változások már ismertek: ilyen például a kétgyermekes családok adókedvezményének a bővítése, a célzott áfacsökkentések folytatása, a magán- és a közszféra számos területén megvalósuló béremelések vagy a nyugdíjprémium 2018-ra is tervezett tétele. A tavasszal elfogadott adószabályokhoz képest ősszel még néhány ponton változás várható. Ezek közül talán a legjelentősebb a vállalkozások adózását érinti: az idei, 10 százalék feletti reálbér-növekedésnek köszönhetően nem 2, hanem 2,5 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó. Így ez évhez képest jövőre 200 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál, ami a béremelések fedezetét is adhatja.
– Több mint négyszázalékos GDP-bővülést tervez ez évre az NGM, a piac ennél borúlátóbb. Nem túl ambiciózus ez az elképzelés?
– Nemcsak a kormány számol négy százalék körüli gyarapodással, hanem számos, tőlünk független szakértői szervezet, elemző is. A különbség abban van, hogy kicsivel e felett vagy ez alatt alakul-e a növekedés. Az Európai Bizottság, az IMF, az OECD, tehát azon hivatalos szervezetek, melyek a kormánytól függetlenül készítenek és hoznak nyilvánosságra előrejelzéseket, szintén 3,5-4 százalékkal kalkulálnak. Tizedes pontossággal szerintem eléggé nehéz eltalálni a gazdaság várható bővülését, de úgy vélem, nem is ez a leglényegesebb. A legfontosabb, konszenzusos elem az unió átlagát jóval meghaladó bővülési prognózis, mely kedvező egyensúlyi mutatókkal és a reálbérek javulásával párosul.
– Nagy lett a szeptemberi deficit, mert a kormány „előfinanszírozza” az EU-s pénzeket. Mi lesz így a hiánnyal és az államadóssággal?
– A központi költségvetés 2017. szep-tember végi halmozott hiánya 1200 milliárd forint feletti, ez a várakozásainknak megfelelő. Az idei január–szeptember havi egyenleg alakulására az uniós programok keretében teljesített kifizetések voltak érdemi hatással. Ezen összegek már megközelítették az 1500 mil-liárd forintot, míg egy esztendővel korábban 1000 milliárd körüli volt a szám. A büdzsébe érkező közösségi bevételek viszont nem egészen 300 milliárd forintot tettek ki. Vagyis a kormány megelőlegezi az EU-s támogatásokat: először kifizeti a kedvezményezetteknek hazai forrásból, s később, az Európai Bizottság átutalását követően tudja elszámolni a bevételt. A megelőlegezés okozza a nagyobb pénzforgalmi deficitet. Ez az államadósságunk finanszírozásában egy pluszteher, de ezzel együtt is csökkenő GDP-arányos tartozással számolunk. A támogatások megelőlegezése pedig nem érinti az uniós módszertan szerinti hiányt, itt továbbra is a 2,4 százalékot meg nem haladó mértékkel kalkulálunk.
– Mit éreznek az állampolgárok a magas növekedési szintből? Mennyivel él jobban az átlagos halandó az idén, mint például 2010-ben?
– Bízom abban, hogy a magyar emberek ugyanúgy érzékelik a bővülésből adódó eredményeket, miként azt az elemzők is kiolvassák a makrogazdasági számokból. A kormány az elmúlt években minden társadalmi csoport számára hozott olyan intézkedéseket, melyek kedvező változással jártak. Gondoljunk csak arra, hogy a rezsicsökkentés eredményeként több ezer forintos megtakarítás jelentkezik egy átlagos háztartásban. A családi adókedvezményeknek köszönhetően évről évre több százmilliárd forint marad a háztartásoknál, míg a személyi jövedelemadó kulcsának legutóbbi mérséklése évente 110 milliárdot hagy a magánszemélyeknél. A célzott áfacsökkentések mindenkit érintenek, ez érdemi könnyítést mégis az időseknek és a családoknak jelent leginkább. A közszférában dolgozók életpályamodelljeinek és béremelési programjainak a következtében a legtöbben jelentősen több fizetést visznek haza havonta, mint pár évvel ezelőtt. A legkisebb kötelező munkabérek ugyancsak minden korábbinál jobban emelkedtek: míg 2010-ben a minimálbér 73 500, a szakképzettek minimálbére 89 500 forint volt, addig 2018-tól már 138 000, illetve 180 500, tehát nagyságrendileg a duplájára növekedtek, miközben a nemzetgazdasági átlagbér is dinamikusan javul. Vagyis összességében a családok jobban élnek, mint 2010-ben.
– Magyarország olyan hely, ahol „senkinek”, vagyis sem a jegybanknak, sem pedig a gazdasági tárcának nincs árfolyamcélja. Ezen logika mentén bátran „kóborolhat” a kurzus?
– A jelenlegi monetáris politika egyik alapvető pillére, hogy a forint szabadon lebeg az euróval és más devizákkal szemben. Ez azt jelenti, hogy nincs közvetlen kormányzati vagy jegybanki beavatkozás, a piaci folyamatok határozzák meg az árfolyam alakulását. Ez alapján az épp aktuális árfolyam az egyensúlyi. Ebből következik, hogy sem a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a kormány, sem pedig a Magyar Nemzeti Bank nem határoz meg árfolyamcélt. Ha nem így tenne, akkor a spekulánsoknak adna tippet a forint esetleges erősödése vagy gyengülése tekintetében – ezt pedig nyilvánvalóan el akarjuk kerülni.
Névjegy
43 éves
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Jogi Továbbképző Intézetben szerzett jogi szakokleveles közgazdász diplomát. Később a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon végezte a doktorit
1998. óta dolgozik a Pénzügyminisztériumban, majd a Nemzetgazdasági Minisztériumban
