A többletes büdzsé a távlati cél

Való Világ
A napokban elfogadott 2020-as központi költségvetés egyszázalékos hiánnyal számol, ugyanakkor a kormányfő már nem elégszik meg a deficittel vagy a nullás költségvetéssel. A jelek szerint a többletes büdzsé az új távlati cél.

AMBÍCIÓZUS VÁRAKOZÁSOK

A most jóváhagyott jövő évi államháztartási törvény fókuszában a családvédelmi akcióterv szerepel, amely nemcsak a háztartásokat, hanem a fogyasztási piac összes szereplőjét izgatja. Nem véletlenül, ugyanis ennek a keretösszegnek egy jelentős része jelenik meg a fogyasztási, illetve a kiskereskedelmi piacon. A 2020-as költségvetés alapján 2228 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ez 224 milliárddal több, mint az idei összeg. A nagy kérdés, hogy ebből a többletből mennyi jut fogyasztásra.

 

SZÓ SINCS LAZÍTÁSRÓL

Mint ahogy korábban megírtuk, jövőre nem várható olyan belpolitikai esemény, amely miatt esetleg lazulhatna a költségvetési fegyelem. Közben a gazdaság sem mutat olyan jeleket, amely miatt szigorítani kellene. Így például az adórendszerhez nem „nyúlt” a Pénzügyminisztérium (amely nagyban befolyásolná a fogyasztás alakulását), így ezen az oldalon nem várható, hogy több vagy kevesebb elkölthető jövedelem marad a háztartásoknál. Ezért vetül nagyobb fény arra a 224 milliárdra, amely számszerűsíthető többlet a lakosságnál.

A piaci szereplők most azt számolják, mennyi juthat ebből pluszforrásként a fogyasztásra, ugyanis ez nagyban befolyásolhatja a jövő évi kiskereskedelmi vagy szolgáltatóipari növekedést. A babaváró hitel kamattámogatásai, az autó, valamint a lakásvásárlási támogatások mind hatványozottan jelenhetnek meg a piacon. Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára többször hangsúlyozta: a babaváró hitel bármire felhasználható; elkölthető az otthon fejlesztésére, hitelkiváltásra, vagy egy része önerőnek használható egy másik kölcsön felvételéhez.

Emellett pedig megtakarításra is fel lehet használni, például az állampapírpiacon. Ez az, ami nagyon érdekelheti a kiskereskedelmet. Ugyanis túl sokan döntenek a megtakarítás mellett, felesleges proaktívnak lenni a családok irányában. Ha a trend azt mutatja, hogy nagy a hitel elköltésére mutatkozó hajlandóság, úgy érdemes olyan akciókat kidolgozni, amelyek kifejezetten a famíliáknak szólnak. Eddig ezres nagyságrendben igényeltek családok ilyen hiteleket, ami egyelőre nem nagy szám a piacmérethez képest. Nagyjából tízezer kiutalt hitel összege látszódna a fogyasztásban – van rá esély, hogy az év végéig elérik ezt a számot.

Az autótámogatások vélhetőleg jó hatással lesznek a piacra, de a várható növekedés egyelőre nem számolható ki pontosan, hiszen azok a családok, amelyek igénybe veszik ezt a dotációt, jellemzően terveztek vásárolni – kérdés, hogy mennyien döntenek a minőségi váltás és mennyien az előre hozott vétel mellett. Ez nagyjából ősz közepén kiderülhet, és ennek megfelelően a kereskedők is kidolgozhatnak ajánlatokat a családok részére.

 

LAKÁSTÁMOGATÁS, A NAGY FALAT 

A legnagyobb falat a lakástámogatások területe. A piaci tapasztalatok szerint az otthonteremtés és a minőségi lakáscserék jellemzően beindítják a kiskereskedelmi, egyben a fogyasztási piacot. Az új ingatlanoknál jelentős a bútor- és a háztartásigép-vásárlás, a használtaknál pedig a felújításhoz szükséges alapanyagok értékesítése erőteljes.

A fogyasztási piac szereplői egyelőre kivárnak, ugyanis a 2020-as költségvetésben elrejtett fogyasztást ösztönző támogatások növekedéséért cserébe szigorúnak tűnik a büdzsé azzal, hogy a hiánycél a nulla felé konvergál. Ha a kormányzat tartja magát ehhez, úgy a jelenleg láthatónál több pluszforrás a költségvetési oldalról nemigen érkezik a piacra, tehát azzal kell főzni, ami van, és azt okosan kell beosztani.

 

MAKRO A MIKRÓÉRT 

Ami pedig a kitűzött makrogazdasági célokat illeti: a 2010-ben a bruttó hazai termék (GDP) arányában még 83 százalékon álló államadóssági arány jövőre már csak 67 százalékos lesz. A növekedési ütemet négy százalékra kalibrálták be, s 2,8 százalékos éves inflációval számol a kormány. A GDP arányában „mért” egyszázalékos államháztartási hiány távlatilag már „kevés”, pontosabban: túl sok. Orbán Viktor miniszterelnök a büdzsé parlamenti jóváhagyását követően jelezte: most már nem elégszik meg a minimálhiányos vagy éppen nullás költségvetéssel, a többletes büdzsé az új távlati cél. 

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint a kormány 2020-ra ambiciózus bővülési ütemmel számol, amely több tényezőtől függ. Leginkább a világgazdasági környezet alakulásától, változásától. Ugyanakkor hatalmas tartalék van a költségvetésben, s ez ellensúlyozhatja az esetleges negatív hatásokat. Kiemelte: a következő évben látványosan többet kap a közös kasszából a korábbiakhoz képest az egészségügy és a honvédelem. Természetesen vannak olyan területek, amelyekre lehetne még többet költeni, például oktatásra vagy éppen a városi közlekedés fejlesztésére. A közgazdász a legfontosabbnak azt tartja, hogy a kormány egy nagyon alacsony, egyszázalékos hiánnyal készül a jövő évre a költségvetési tartalékok magas szintje mellett. S miután az elmúlt években a deficit rendre a tervszám alatt alakult, így ez akár még kedvezőbb is lehet. Ez pedig jó hír, most van lehetőség ugyanis csökkenteni az adósságot, a deficitet – tette hozzá a szakértő. 

 

AZ IDEINÉL TÖBB FORRÁST KAPÓ TERÜLETEK

Családtámogatásokra 2228 milliárd forint áll rendelkezésre.

A négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentességének a biztosítása 40 ezer édesanyának nyújt összesen 20-22 milliárd forintos segítséget. 

A lakástámogatások összege megközelítőleg 300 milliárd forint lesz jövőre, ami a 2010-es érték duplája. 

Egészségügyi célokra 2000 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ez több mint 184 milliárddal nagyobb összeg az ideinél, és 770 milliárddal haladja meg a 2010-es szintet. 

Oktatásra 2000 milliárd forintot meghaladó keretet biztosít az állam; ez az ideinél 60 milliárddal, a 2010-esnél pedig 645 milliárddal több. 

A nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege 2020-ban 136 milliárd forinttal nő. Emellett a kormány több mint 20 milliárdot különített el a nyugdíjprémium kifizetésére.