A migránsválság „gyümölcse” az osztrák választás

Való Világ
Ausztria egyre inkább célországgá válik, míg korábban  „csak” tranzitállam volt. Lényegében a migránsválságnak tulajdonítható, hogy rendkívüli választásokat tartottak – jelentette ki lapunknak adott interjújában a bécsi nagykövet, aki szerint a korábbiaknál szorosabb lehet a kapcsolatuk az osztrákoknak a visegrádi országokkal, valamint Bécsnek Budapesttel. 

 Ausztria gazdag ország, az unióban is kimagasló életszínvonallal. Volt tétje a voksolásnak? 

– Rendkívüli választásokat tartottak Ausztriában, ami alátámasztja, hogy szemben esetleg a korábbiakkal, igen, volt tétje a szavazásnak: nem pusztán a média és a politikai élet szereplői foglalkoznak vele, hanem az emberek is a mindennapokban. 

– Mi az a téma, ami nagyon mozgatja az osztrákok fantáziáját? 

– Egyértelműen a migránsválság. Bécs városképe is jelzi, hogy hatalmasak a változások: nem pusztán a külkerületekben, hanem a sétálóutcán is érezhető ez. Ausztria egyre inkább célországgá válik, míg korábban csak tranzitállam volt. 

– Nyugati szomszédunkban hosszú időn keresztül a kormányzó erők leosztották a pozíciókat egymás között, a jólét miatt pedig a választókat nem érdekelte a nagypolitika. Lesz-e ezen a téren változás? 

– Ausztria az elmúlt évtizedekben nyugati megközelítésből is ténylegesen jóléti országgá vált, amiben szerepet játszott, hogy a két nagy párt nagyjából mindenben megegyezett egy ideig. Ugyanakkor 2015-ben fordulat következett be, amely a migránsválság kitörésével magyarázható. A PC miatt sok minden nem is jelenhetett meg a közvéleményben. A nagykoalíciós felállásnak valószínűleg vége lesz, miután olyan területeken bukkantak fel erős ellentétek, mint a nyugdíjrendszer átalakítása, a gazdaság helyzete, valamint a bürokrácia leépítése. 

– Fordulóponthoz érkezett több évtized után az osztrák politika, Ausztria? 

– Pontosan, például a Zöldek kiestek a parlamentből, ami nyolcszázalékos térfél elvesztését jelenti, és az SPÖ, vagyis a szociáldemokraták számára szintén jönnie kell az átalakulásnak. Várhatóan még karácsony előtt létrejön az új kormány, amellyel mi, magyarok is együtt dolgozunk majd különböző ügyekben. 

– Magyarország, a magyar kormány megítélése az ausztriai sajtóban negatív. Mennyire tükröződik ez a mindennapokban? 

– Gyökeresen más hazánk megítélése az átlagos osztrák választópolgár szemében, mint amit a médiumok sugallnak. Például 2015-ben, mikor is minden az Európát elérő migránsözönről szólt, a nagykövetségünk mintegy ezer e-mailt kapott, s többségük a magyar álláspont helyességét húzta alá. A követség mindent megtesz azért, hogy hitelesen mutassák be a magyar kormány törekvéseit a sajtóban. Rendszeresen konzultálunk újságírókkal, alkalmanként pedig Kovács Zoltán kormányszóvivő is találkozik bécsi hírlapírókkal, de említhetném azt is, hogy különböző témákban fórumokat is szervezünk. 

– Visszatérve az ausztriai szavazásokra: Budapestről úgy tűnik, Kurz leendő kancellárnak választani kell: a V4-ek, avagy a német–francia tandem. Vagy nem így van? 

– Ez egy rosszindulatú osztrák belpolitikai felvetésből fakadó álmítosz. Szó sincs arról, hogy Ausztriának választania kell bármilyen külpolitikai formációk közül. Ez a felvetés önmagában nonszensz, s kár, hogy Bécsből indult a világhírnév felé. 

– Rápillantva a térképre, a V4-ek éppenséggel közelebb vannak, mint a franciák, nem? 

– Nézze, valószínűleg a korábbiaknál szorosabb lesz a kapcsolata az országnak a visegrádi államokkal, valamint Bécsnek Budapesttel is. Elvégre a legnagyobb kormányzó pártok Ausztriában és Magyarországon is ugyanabba a politikai családba tartoznak. 

– Ezt a szokásos diplomáciai udvariasság mondatja önnel? Elvégre a Lajtán innen Ausztria politikai szempontból unalmas ország. Vagy csak volt?

– Szó sincs erről, sőt cáfolom azt, hogy Ausztria unalmas jóléti ország. Befolyása annak ellenére is jelentős Európában és az Egyesült Államokban, hogy semleges. Közben számos nemzetközi szervezet, például az OPEC működik itt, ami erősíti az osztrákokat. Ez az ország mindig is egyfajta hibrid állam volt a nyugati világban, talán most is, hasonlóan például Svájchoz. 

– Más, de idetartozik: nagyon foglalkoztatja a magyar munkavállalókat, hogy mi lesz velük? Milyen intézkedések várhatók? 

– Nem tudunk új, a magyar munkavállalókat korlátozó intézkedésekről. Bécsben és Burgenlandban az a közkeletű vélekedés, hogy az itt dolgozó honfitársak képesek voltak gyorsan integrálódni, kiszorítva ezáltal a török munkaerőt. 

Névjegy

68 éves

Az Uppsalai Egyetemen szerzett bölcsész, történelem, angol, francia diplomát

A svéd nemzeti bankban kezdett el dolgozni, majd a Stockholmi Egyetem filozófiai karának előadója, később docense  volt

A bécsi Veropa KG ügyvezető igazgatója 

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumában főosztályvezető

A bécsi magyar nagykövetség tanácsosa 

Az Európa Tanács melletti magyar állandó képviseletet vezető nagykövet Strasbourgban, az Európa Tanács és az OECD közötti összekötő bizottság elnöke 

Bécsi nagykövet

Borítófotó: Filep István/MTI

Ezek is érdekelhetnek

További híreink