A világ legnagyobb ipari parkjában lassan ki lehet tenni a megtelt táblát: a 427 négyzetkilométeren terpeszkedő nevadai Tahoe-Reno Industrial Centernek (TRI) ugyanis már csak egy négyzetkilométere kiadó. A három és fél San Franciscó-nyi terület 62 százalékára alig pár hete egy titokzatos vásárló, az amerikai Blockchain csapott le. A cégről nem sokat lehet tudni: annyi biztos, hogy az egyre jobban gyengélkedő bitcoin kriptovaluta vetélytársa, az Ethereum mögött álló technológiával foglalkoznak. Elmondásuk szerint azonban most, hogy a digitális pénzeknek nem áll jól a szénájuk, lassan profilt váltanak. Hogy az óriási területen pontosan mit építenek majd, arról még nem árultak el részleteket. Annyit tudni, hogy a telekért 175 millió dollárt csengettek ki, a számításaik szerint pedig 2021-re már több mint ezer embert foglalkoztatnak majd.
Mindenesetre nem kerültek rossz társaságba: a nevadai parkban épül a világ legnagyobb gyára, a Tesla óriásüzeme is. A 930 ezer négyzetméteres komplexum a tervek szerint, ha teljes kapacitásra kapcsol, több lítiumionos akkumulátort fog készíteni egy évben, mint amennyit 2013-ban összesen gyártottak a világon.
De van itt telepe az Apple-nek, az Amazonnak és az első drónokat használó csomagküldő szolgálatnak, a Flirtey-nek is. Ami pedig a Google-t illeti: ők például akkora földet vettek a TRI-tól, hogy azon száz amerikaifutball-pálya is elférne.
Ami az egész történetben a legmeglepőbb, hogy a gigászi ipari park felfuttatása nem egy jól menő nemzetközi céghez, hanem egyetlen emberhez, Lance Gilmanhez köthető. Az óriási nevadai ingatlant a Gulf Oil nevű olajtársaságtól vette meg még 1998-ban. A területet korábban rezervátumnak akarták használni: a terv az volt, hogy az állatokra tehetős vendégek vadásznak majd. De mivel az olajárak esése miatt a Gulf Oilnak sürgősen pénzre volt szüksége, az egészet eladták Gilmannek potom 20 millió dollárért. „Először azt hittem, hogy három generáció kell majd az összes föld értékesítéséhez” – mondta el a menedzser a The Economistnek. Eleinte úgy tűnt, hogy a kalkulációjával még egészen optimista volt, hiszen az első években alig lehetett vevőt szerezni. Félő volt, hogy a 20 millió dolláros befektetése annyit ér, mintha a pénzét bedobta volna egy kútba. Gilman ezért az ezredforduló idején beszállt egy egészen másfajta üzletbe is: elkezdett bordélyokat üzemeltetni. Ehhez tudni kell, hogy az Egyesült Államokban a prostitúció szinte mindenütt tiltott. Kivételt egyedül Nevada néhány vidéki megyéje képez. A vörös lámpás negyedek az állam sűrűn lakott részein, például Las Vegasban és Renóban is tiltólistán vannak.
Gilman a 2000-es évek elején egy hírhedt kuplerájt vett át, amely még a 70-es években indult: a Mustang Ranchot. Itt ölték meg a nehézsúlyú bokszolót, Oscar Bonavenát még 1976-ban, az előző tulaj Joe Conforte-ot pedig a rendőrség csalás és zsarolás vádjával le akarta tartóztatni. A legfrissebb információk szerint Conforte jelenleg Brazíliában bujkál. Épp ezért Gilmannek az államtól kellett megvennie a bordély épületét.
Mindezek fényében talán meglepő lehet, de az üzletember vérbeli republikánus. Egy időben még a politikába is belekóstolt: 2012-ben a megyei választásokon is nyert. Amikor a kuplerájról kérdezik, annyit mond: „A szavazók 99 százaléka pontosan annak látja, ami: ez csak egy üzlet.” Ráadásul a virágzó fajta. Az évek során ugyanis a helyi adókon keresztül milliókkal járultak hozzá a megye büdzséjéhez.
Gilman, aki az üzleti megbeszéléseken is szívesen jelenik meg krokodilbőrös csizmában és cowboykalapban, azt mondja: a Mustang Ranch nélkül az ipari park sem vészelte volna át a 2007-ben kipattant válságot. A trendfordulóig egészen 2013-ig kellett várni. Ekkor ült le a Tesla képviselőivel, akik korábban hiába kerestek jó helyet a gigagyáruknak, nem találtak egyetlen parkot sem, ahol a gyors építkezésnek zöld utat adtak volna. A TRI-nál viszont a szükséges papírokat pár nap alatt megkapták. Ahogy Elon Musk cége betette a lábát, a hely rögtön mágnesként kezdte vonzani a technológiai vállalatokat. Az informatikai óriások egymásnak adták a kilincset Gilman irodájában. A már említett Google és Amazon mellett az eBay is itt húzta fel az egyik telepét. Sokszor a csekket már azelőtt megküldték, hogy egyáltalán körbenéztek volna. Hogy mire fel ez a kapkodás? A technológiai cégek elképesztő ütemben nőnek az USA-ban. Csak a példa kedvéért: az Amazonnak tíz éve még 14,8 milliárd dolláros volt a forgalma. Azóta ez a szám több mint a tízszeresére nőtt: a bevétel 2017-ben a 177 milliárd dollárt is elérte.
Most, hogy fut a szekér, a növekedés fenntartásához folyamatosan szükség van az új gyárakra és raktárakra. Az ipari park főnökét a bérbeadás nem érdekli: arra számít, hogy még az idén az utolsó szelet földjét is eladja a TRI.
