Elég volt pár óra is ahhoz, hogy a világ legismertebb kriptovalutája, a bitcoin elveszítse az értékének több mint az ötödét. Egyetlen digitális érme két hete még 5,3 millió forintot ért, lapzártánk előtt viszont már csak 3,6 millió forintnak felelt meg. De koránt sincs szó a bitcoin haláláról. Csupán bizonyítást nyert, hogy a digitális valutavaluta biztos háttér híján valóban rendkívül labilis. De van ennek a történetnek egy másik, kevésbé ismert oldala is. A bitcoin ugyanis az illegális szervezetek kedvenc fizetőeszköze. Ennek kapcsán a JPMorgan pénzügyi szervezet főnöke egy New York-i konferencián egészen merész kijelentést tett: Jamie Dimon szerint az ismert kriptopénz igazán csak a drogdílereknek jó. Persze ez így túlzás, de van benne igazság: a bitcoin ugyanis nehezen lenyomozható, a banki átutalásokkal ellentétben itt a kifizetéseket sem a pénzintézetek, sem a rendőri szervek nem tudják nyomon követni.
Épp ezért a neten működő illegális áruházakban előszeretettel használják. A bűnözőknek fenntartott portálokból pedig több tucat működik a világhálón. Mert az internetnek van egy sötét zuga, ahol a megfelelő árért jószerével bármi elérhető, a pisztolyoktól a kábítószereken át a zsarolóvírusokig. Utóbbiak most vannak a népszerűségük csúcsán. Hogy miért? A digitális bűnözők ezekkel a szoftverekkel fontos adatokat tudnak titkosítani az áldozat gépén, az okozott károk visszafordításáért pedig váltságdíjat követelnek (amelyet persze rendszerint bitcoinban kérnek). Ellentétben a kapcsolatinformációk és SMS-ek ellopásával, ez egy roppant egyszerű módszer a pénzszerzésre. Ennek kapcsán szerepeljen itt pár ijesztő adat. Az idén világszerte összesen két zsarolóvírus – WannaCry, Cerber – felelt a számítógépek elleni támadások 89,5 százalékáért. Hazánk pedig a tíz leginkább érintett ország között van. Nálunk került sor a zsarolóvírus-attakok 2 százalékára.
De kanyarodjunk kicsit vissza a vírusokat is áruló áruházakra. Itt olyan portálokról van szó, amelyek csak a dark weben érhetők el. Ez az internetnek egy olyan szeglete, amelyet a hagyományos böngészőkkel, tehát az Internet Explorerrel, a Google Chrome-mal vagy a Mozilla Firefoxszal fel sem lehet keresni. Az eléréséhez speciális programokra, például a TOR-ra (The Onion Router) van szükség: az említett szoftvert a bűnözők már csak azért is használják előszeretettel, mert elrejti a kilétüket.
Az illegális áruházak között sokáig a drog eBayének is nevezett Silk Road, vagyis a Selyemút vitte a prímet. Az oldalnak több mint száz eladója volt, akik havonta egymillió dollárnál is nagyobb forgalmat bonyolítottak le. A site négy éven át működött, ez az idő pedig több mint egymillió üzlet nyélbe ütésére volt elég. Az oldalt, mint utólag kiderült, egy texasi férfi, Ross W. Ulbricht üzemeltette. Apró érdekesség, hogy az úriember a pályáját napelemkutatással kezdte, első nagy online projektje pedig egy használtkönyv-árusító, a Good Wagon Books beindítása volt. A világ akkori legnagyobb netes kábítószer-értékesítő portálját csak azután hozta létre, hogy kiderült: a könyveladásban nincs elég pénz. Amikor a rendőrség 2013-ban elkapta, 18 millió dollár értékű bitcoint találtak a számítógépén. A férfit a New York-i kerületi ügyészség életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Ám ahogy a Selyemutat kivonták a forgalomból, rögtön megindult a harc az alvilágban keletkezett űr betöltésére. Az egyszerűen csak Selyemút 2.0-nak nevezett site alig pár héttel Ulbricht lekapcsolása után már el is indult. Az FBI azonban ezúttal résen volt: egy beépített ügynök segítségével az új bolt alapítóját, a 27 éves Blake Benthallt viszonylag hamar, bő egy év után sikerült elkapni. A letartóztatása egy nagyobb akció része volt, amelynek a keretében négyszáz illegális oldalt kapcsoltak le, köztük például a Pandorát, az orosz nyelven működő Hydrát, valamint a főleg füvet értékesítő Blue Skyt. Az FBI az akció részleteiről nem akart nyilatkozni, mert nem szerették volna, ha a bűnözők kiismerik a módszereiket. Más – például az ausztrál – hatóságok nyilatkozatai alapján viszont látható, hogy az elkapás egyik leghatékonyabb eszköze, ha az illegális portált maguk a nyomozók indítják el: a kereskedők így maguktól jelentkeznek be a rendőrséghez, anélkül, hogy tudnának róla.
De bármik is legyenek az alkalmazott taktikák, a jelek szerint ezek még finomításra szorulnak, ugyanis időközben elindult a Selyemút 3.0, amelyet a mai napig sem sikerült lekapcsolni. Sőt, azóta a hasonló nagyságú elosztóhelyek gomba módra szaporodnak. A kínálat ráadásul egyre terebélyesebb: a TradeRoute-on például dohányárukkal és hamis igazolványokkal is lehet kereskedni, a TheRealDealen pedig akár hackereket is fel lehet bérelni. Ben-Meir kiberbiztonsági szakértő szerint egyelőre az említett áruházak felszámolása szélmalomharcnak tűnik. Amint egy hely megszűnik, a forgalom máris átvándorol egy másik, hasonló oldalra. Európában egyébként sokan az említett boltokon keresztül próbálják megkerülni a szigorú fegyvertartási szabályokat: volt olyan eset, amikor egy exrendőr a dark weben akart pisztolyt és hozzá tartozó töltényeket vásárolni. A piac mindenesetre óriási. Az illegalitásban működő netes boltok átváltva 133 millió forintnyi forgalmat bonyolítanak le naponta.
