Miért lehet szükség gazdaságvédelmi akciótervre?

Szerintem
Varga Mihály pénzügyminiszter ez év februárjának a legelején jelentette be, hogy a kormány dolgozik egy a világgazdaság szintjén tapasztalható lassulásból fakadó kockázatokat csökkentő gazdaságvédelmi akcióterven. A pénzügyminiszter akkor azt is kiemelte, hogy a magyar gazdaságon egyelőre nem látszik semmilyen nyoma válságnak.

Erre azóta az első negyedéves, az előző esztendő azonos időszakához képest 5,3 százalékos növekedést mutató GDP-adat is ráerősített. Azonban hosszabb távon fel kell arra készülni, hogy az EU szintjén várható lassulás ránk is hatással lesz. A hazai gazdaság nagymértékben nyitott, s ebből következően sérülékeny is. Az exportunk értéke megközelíti a GDP kilencven százalékát, és annak közel 81 százaléka az unióba irányul. Az anticiklikus gazdaságpolitika lényege, hogy a várható nehézségekre, lassulásra akkor kell felkészülni, amikor még jól megy a gazdaságnak, amikor van miből nehezebb időkre félretenni, tartalékolni.

A kormányzat legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése, hogy a fejlett országokhoz történő felzárkózásunk érdekében fenn kell tartanunk az EU-s növekedési átlagot két százalékkal meghaladó bővülési ütemet. Ezt olyan intézkedéseken keresztül lehet elérni, amelyek hatására a fejlesztések, beruházások üteme fenntartható, nem csökken a fogyasztás lendülete. Ehhez pedig meg kell őrizni, sőt emelni szükséges a bérek és a nyugdíjak vásárlóerejét. A május 30-án bejelentett 13+1 intézkedés a Pénzügyminisztérium számítása szerint 400-500 milliárd forintnyi segítséget jelent a gazdaság szereplőinek.

A bejelentett lépések többsége nem hatott az újdonság erejével, mivel azokról már korábban is esett szó. Ilyen a legjelentősebb tételnek számító szociális hozzájárulási adó (szocho) esete, amelynek 2 százalékos, 17,5 százalékra való csökkentése a 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás részét képezi, és ez év második felében lép hatályba. Ez az intézkedés, akárcsak a kisvállalati adó (kiva) 13-ról 12 százalékra való mérséklése, a reklámadó felfüggesztése három esztendőre, a szálláshely-szolgáltatási adó 18-ról 5 százalékra történő csökkentése, a fejlesztési adókedvezmény kkv-k általi igénybevehetőségének a kiterjesztése, valamint a vállalkozások decemberi adóelőleg-feltöltési kötelezettségének eltörlése pénzt hagy – az utóbbi esetben csak ideiglenesen – a cégeknél. A várakozások szerint ezt a pluszforrást a vállalkozások fejlesztésre (beruházás, bér) fordítják majd. A bejelentett intézkedések között olyanok is vannak, amelyekkel kifejezetten az üzleti környezet javítására törekszenek. Ilyen lépésnek tekinthető az adóadminisztráció mérséklése, amelynek a keretei között több meglévő adónemet összevonnak, az evát pedig, ahogy az várható volt, kivezetik a rendszerből. 

A cégek hitelképességének garanciaoldali segítése, a kutatás-fejlesztési források megnövelésén keresztül az innovációs környezet javítása, valamint a munkásszállók építésének és a mezőgazdasági területek öntözésének a támogatása is a működési feltételeket hivatott javítani. A lakosság pénzügyi kultúrájának a fejlesztését, egyúttal a költségvetés belföldi forrásokból történő finanszírozását szolgálja a nagyon kedvező új állampapír június eleji bevezetése.

Az elemzők egybehangzó véleménye szerint a bejelentett akcióterv nem veszélyezteti a költségvetés stabilitását, a gazdaság egyes szereplőinek a lehetőségeit egyértelműen növeli, azonban ahhoz, hogy a célul kitűzött növekedési ütemet fenntartsuk, még több intézkedésre lehet majd szükség.