Pontosan ilyen fekete lyukként viselkedtek a pénzügyi válság után a világ nagy jegybankjai. Szinte mindent elnyeltek annak érdekében, hogy életet leheljenek a gazdaságaikba. Az Európai Központi Bank (EKB) még az amerikai Fednél is tovább ment: nemcsak állam-, de vállalati kötvényeket is vásárolt. A Bank of Japan tovább bővítette a kört a részvényekkel: mérlege immár meghaladja a japán GDP-t.
Pár hónappal ezelőtt a befektetők még arra számítottak, hogy az elmúlt évtized példa nélküli monetáris stimulusa után a Fed folytatja, az EKB pedig elkezdi a kamatemelést. Ehhez képest az amerikai határidős piacok ötvenszázalékos eséllyel áraznak egy Fed-kamatcsökkentést januárig, az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi pedig majdhogynem megismételte híres nyilatkozatát, amely szerint „minden eszközt” bevet az eurózóna megmentése érdekében. Hirtelen sötét lett a gazdasági növekedésről alkotott kép. Arra nem tért ki a jegybankár, hogy ez pontosan mit is jelent. Részvényeket vásárol, mint a japánok? Vagy még jobban lenyomja az így is rekordmélységben, –0,4 százalékon álló egynapos betéti kamatot? Draghi mintha ez utóbbira utalt volna, kiegészítve azzal, hogy az európai bankokat kedvezményes konstrukciókkal igyekeznek megóvni a negatív reálkamat nyereségromboló hatásától.
A negatív kamat (negatív reálkamat) olyan, mint egy bankadó, hiszen a jegybankoknál elhelyezett kötelező tartalékokat is sújtja. A hitelintézetek pedig ezt nem tudják teljes egészében továbbhárítani a betéti kamataikra, mert ügyfeleket vesztenének. A központi bank kedvezményes kölcsönökkel is igyekszik javítani a pénzintézetek hitelezési aktivitását, de ennek részletei egyelőre nem ismertek. Nagyon úgy néz ki, hogy az EKB legfőbb prioritása most az, hogy meggyőzze a piacokat arról: van még lőszer a tárban.
Ez baj, mert az már önmagában rossz hír, ha egy jegybanknak erről győzködnie kell a partnereit. Mint ahogy az is rossz hír, hogy az EKB nem állt elő azonnal konkrét javaslatokkal. Ez azt jelenti: felkészületlenül érte a helyzet.
Draghi azt is jelezte, hogy „az európai bankrendszer túlzsúfolt, konszolidációra van szükség”. Ha az EKB a piaci koncentrációt egy gazdasági lejtmenetben, negatív reálkamatokkal akarja kikényszeríteni, akkor nagyon csúnya lesz az európai bankrendszer következő egy-két éve.
