A csúcshatás letagadhatatlan: az idén az adók és a járulékok csökkennek, a keresetek – és ezáltal a fogyasztás is – nőnek, az úgynevezett vállalati forrásínség eltűnőben, ami a beruházások gyarapodásán is tetten érhető.
A visszajelzések alapján úgy tűnik, ebben az évben semmi sem áll a felpörgés útjába. A „bűvös négyes”, vagyis a 2017-re jósolt GDP-bővülés azt is jelenti, hogy a rendszerváltás óta eddig összesen hat olyan esztendő volt, amikor a gyarapodás elérte ezt a szintet.
Talán nem meglepő, hogy a TOP200-ban érintett cégvezetők is ugyanabban érdekeltek, mint a kormány: többéves távlatban kitartani a „dübörgés” mellett. Ez benne is van a pakliban, ha a kabinet és a jegybank tovább mélyíti a reálgazdasági és a pénzügyi szereplőkkel az együttműködést, s kiszámítható marad az üzleti, politikai környezet. Amúgy az idevonatkozó képlet unalomig ismert: a hatékonyság és a versenyképesség javítása, a foglalkoztatás további erősítése, no és a beruházások fokozása. Közben új elem, és ez is „kicsengett” a menedzseri jelzésekből, hogy a belföldi fogyasztásból – vagyis a háztartási jövedelemből – „élő” szolgáltatási szektorban már most is bővülnek a vállalati fejlesztések, amit alátámasztanak a lakás- és irodaépítések, a piaci szolgáltatásokba irányuló befektetések. Az üzleti szféra feedbackjei abban is hangsúlyosak, hogy ha a vártnál jobban alakul a költségvetési helyzet, az lehetőséget nyújt a növekedéstámogató adó- és járulékcsökkentésre.
Ha már TOP200 s ha már csúcsvállalatok, akkor megkerülhetetlen téma az is, hogy az árbevételben, termelésben, foglalkoztatásban és dolgozói keresetekben topon lévő cégek mennyire működnek szigetszerűen – vagy integrálóerői is a magyar gazdaságnak?
Miközben maguk az érintettek hangoztatják, hogy egyre nagyobb hányadban alkalmaznak hazai beszállítókat, ezen a téren bőven akad még tennivaló. Például a tőkésítés.
Ebből a szempontból fontos lépés, hogy a Budapesti Értéktőzsde ebbe az irányba (is) elmozdult. Mindenesetre a kis- és közepes vállalkozók megerősítése változatlanul nemzeti érdek – s ezek tényleg nem nagy szavak. Gondoljunk csak az osztrák, délnémet, északolasz vagy éppen svájci gazdasági sikersztorikra, rájuk épültek, mármint a kkv-kra. Közben az euró hazai bevezetése is „forró téma”, amelyhez a magyar gazdaság már szolgáltatja a szigorú feltételeket. Mindazonáltal az eurós hot topic üzenete egyértelmű: induljon átfogó diskurzus ebben a kérdésben, mielőtt ráugranak a befektetők a forintra mint egyfajta menedékdevizára. Extrém, nem? Elhittek volna ilyen felvetést évekkel ezelőtt?
Összegzésként: a TOP200-as „benyomás” legfőbb üzenete, hogy új evolúciós korszakába érkezett a magyar gazdaság. S még optimistának sem kell lenni a szép számokhoz.
