Okos, de drága!

Skynet
Az okosórák és fitneszkarkötők piacán óriási átrendeződés történik: az olcsó, de elég jó termékekkel előálló kínai Xiaomi ugyan őrzi első helyét, ám az amerikai Fitbit szenved. Az Apple és a Samsung drága okosórákat kínál, ám ezeket mégis veszik – ha nem is olyan arányban, mint korábban várták egyesek.

Szó sincs szárnyalásról, de az első negyedévben közel 18 százalékkal több okos viselhető eszközt (wearable devices – az okosórák és -karkötők összefoglaló neve) értékesítettek, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derült ki az IDC piacelemző cég friss jelentéséből. E szerint 2016 első negyedében megközelítették a 21 milliós eladási számot, de az idén már 24,7 millió darab fogyott. A világ sok százmillió techrajongó fogyasztójával és a felfokozott piaci várakozásokkal számolva azonban ez az adat nem éppen impozáns. Ráadásul nagyot bukott az intelligens fitneszpántok koronázatlan amerikai királya, a Fitbit is.

De ne szaladjunk ennyire előre, inkább tegyük fel az emberek leggyakrabban ismételt kérdését: vajon mire jó az okosóra vagy egy digitális fitneszkarkötő? Mutatja az időt… Ahogy a normál óra és a telefon is – jön a szkeptikusok lakonikus válasza.

Az már persze érdekesebb, hogy utazás, vezetés közben, vagy ha tele van a kezünk, a csuklónkra pillantva látjuk, sőt finom rezgéssel érzékeljük, hogy hívnak minket, és azt is látjuk, ki keres. Ha épp nem jókor jön be a hívás, akkor elegánsan „kinyomhatjuk” a hívó felet egy (meg)határozott csuklómozdulattal, mivel mozgásérzékelő van az ilyen órákban, és tudják, mit szeretnénk. Ilyenkor akár rövid, automatikus SMS-sel tudathatjuk azzal, aki keresett: nem jó időpontban hívott. A jobb okosóráknak diktálhatunk is; beszédünket kissé esetlen, pontatlan szöveggé alakítja a háttérben futó alkalmazás, azaz például vezetés közben SMS-t és mailt írhatunk, rögzíthetjük fontos gondolatainkat. Emellett láthatjuk például szóban elmondott webes keresésünk eredményét a képernyőn, ráadásul fel is olvastathatjuk azt digitális asszisztensünkkel.

Sőt, ha ilyen órával vagy karkötővel alszunk, a beépített mozgásérzékelő képes megállapítani, hogy például mély-e az álmunk (ha ugyanis keveset mocorgunk, akkor az), illetve erről és hasonló adatokból statisztikát készít.

E kütyük többsége a lépésszámunk mellett a pulzusunkat is méri, ami a rendszeresen futóknak vagy más edzésformákat űzőknek nagyon jól jön. Nyomon követhetjük velük azt is, hogyan alakul edzéstervünk, fejlődésünk – tehát az ilyen eszközök egyeseket inspirálnak is a több mozgásra, az egészségesebb életmódra. Ez utóbbi kategóriát szinte a Fitbit teremtette meg, így programjai is igen alaposak, sokrétűek. Például a sima gyaloglást egyes modellek meg tudják különböztetni a jóval több energiát felemésztő lépcsőzéstől, így az edzés vagy a mindennapok során elégetett kalóriákról pontosabb képet tudnak adni, mint legtöbb versenytársuk – merthogy e kiegészítők egy mozgással összekötött diéta esetén erre is képesek.

A divat mulandósága mellett azonban az olcsó, de minőségi kínai konkurencia (főként a Xiaomi) nehezíti igazán a Fitbit helyzetét. A San Franciscóban működő cég eladásai egy év alatt közel 38 százalékkal csökkentek, ahogy ez a táblázatból is látszik. A 2016 első három hónapjában értékesített 4,9 millió eszközzel szemben az idén március végéig csak hárommilliót adtak el. Ezért persze nem a ketyerék minősége, hanem inkább a magas ár a felelős.

A Fitbitből a két kifutott, digitális számkijelző helyett csak apró LED-fényeket felvonultató régebbi modell, a Flex és a Flex 2 akciósan is 40, illetve 60 dollár. Holott a nagyon hasonló tudású – s szintén kecses, megbízható és viszonylag sokat tudó – Xiaomi Mi Band már bő tíz dollárért elcsíphető mondjuk az Aliexpress, a GearBest oldalon és hasonló site-okon. Mi több, pár hónapja megjelent a Xiaomi Mi Band 2, amely a fenti modell kijelzővel ellátott utódja. Ez is már 30 dollárért megrendelhető Kínából, vagy 40 körül megkapható bármelyik amerikai boltban. Ehhez képest egy Fitbit Alta 130-150 dollárba, azaz 36–42 ezer forintba kerül – tehát három-négyszeresébe, mint az igen hasonló tudású és – mint említettük – közel sem gagyi Xiaomi-megoldások. Ennek ismeretében már csak az a meglepő, hogy a kínai cég eladásai is csökkentek – 3,3 százalékkal, 3,6 millió darabra – a fent vizsgált időszakban.

Igen érdekes trend viszont, hogy éppen a drágább okosórák azok, amelyek látványos darabszám-emelkedést mutatnak! Igaz, talán főként az árcsökkenések és a jobb használhatóság miatt. A második szériás Apple Watch megjelenésével a lényegében ugyanolyan jó első sorozat kezdőárát igen jelentősen, 269 dollárig csökkentették. Ez átszámítva kevesebb mint 75 ezer forint, ami az Apple világában kifejezetten olcsónak számít. Ez tehát jó magyarázat lehet arra, miért nőtt több mint 64 százalékkal, egészen 3,6 mil-lióra az eladott Apple Watchok száma, amivel a cég lényegében a szuperolcsó Xiaomit is beérte.

A Samsung is látványosan javított: közel megduplázta eladásait, így 1,4 millió eszközt értékesített. A legújabb náluk a Gear S3 óra két modellje, a Classic és a Frontier, de a koreai óriáscégnek van frissebb fitneszkarórája is, Gear Fit 2 néven. Olcsónak ezek sem mondhatók, mégis nagyon jól fogytak. Igaz, a beépített GPS-es sportórákban erős, borsos árú Garmin stagnáló eladásokat jelentett.

Érdekes az is, hogy az összes többi komolyabb okos viselhető eszköz eladásai közel 44 százalékkal növekedtek az IDC által vizsgált időszakban, ez összesen kis híján 12 millió kütyüt jelent. Fontos még tudni, hogy ez utóbbi számban a márkátlan, akár 3-5 ezer forintos áron kínált, nevenincs „kínai csodák” benne sincsenek. Könnyen lehet, hogy azokból legalább ugyanennyit eladtak, ha nem többet (erről nincsenek hivatalos adatok). Ám ezek minősége még akkor is elriaszthat nagy tömegeket, ha egyébként ahhoz a kisebbséghez tartoznának, amely értelmét látja az ilyen intelligens szerkezeteknek.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink