Sokkal többet tudnak rólunk a közösségi oldalak, mint gondolnánk. Ezt persze egyre többen veszik észre, mind több emberben tudatosul. Nemrég azonban egy olyan kutatás látott napvilágot, amely újabb adalékot szolgáltatott azoknak, akik óvatosabbak. Azaz távol tartják magukat ezektől az oldalaktól, vagy éppen csak a minimális információt szolgáltatják. Döbbenetes azonban, hogy milyen kevés információból mennyi minden kiolvasható!
Egyebek közt az, amit még sokszor magunk sem tudunk egészen bizonyosan: hajlamosak vagyunk-e depresszióra? Nem, nem kell kérdőíveket kitöltenünk vagy elektródákkal a fejünkön egy órát egy vizsgálószobában ülnünk. Egyszerűen az általunk kiposztolt fotókból egy okos szoftver képes kielemezni minket. Akár több ezer mérföldről, pár másodperc alatt sok ezer, sőt akár sok millió emberről megtudhatja valaki, hogy milyen a lelkivilága, sőt azt is, milyen fokú az elváltozás, például mondható-e kórosnak. Aki nem hiszi, ennek a tudományos eredménynek utána is nézhet.
A neves European Physical Journal (EPJ) folyóirat adattudományokkal foglalkozó szekciójában (Data Science) figyelemre méltó kutatás jelent meg: e szerint is a közösségi oldalakra posztolt fotóinkon nem csupán gyermekeink, házi kedvenceink, éttermi vacsoráink és nyaralásaink láthatók, de ezek a felvételek lelki nyavalyáinkról szintén rengeteget elárulnak. Főként a fent említett depresszió tüneteit könnyű adatelemzési módszerekkel kimutatni, hiszen korábbi kutatásokban már a Facebook-posztok szavainak gépi vizsgálatával vagy Twitter-üzeneteinkből szűrték ki, mennyire vagyunk lehangoltak.
Ezúttal a neves Harvard Egyetem és a University of Vermont kutatói kirakott képeket elemeztek egy egyedi fejlesztésű algoritmus segítségével. Bár a kutatás nem volt reprezentatív, azért 166 felhasználó több mint 43 ezer Instagramra feltöltött digitális fotóját nézték át – 71 főnek volt kimutatott depressziója az elemzés alatt vagy azt megelőzően. Öntanuló, mesterséges intelligencia segített a feltöltött képek vizsgálatában. Mit tanulmányoztak? A képek színeit, színárnyalatait, a felhasznált effektusokat, szűrőket, amelyek az oldalon egy-két kattintással elérhetők. Nem meglepő módon a depressziósok a szürkébb, sötétebb tónusú képeket részesítették előnyben, amikor közzétettek, megosztottak egy-egy fotót. A szűrők közül is legfeljebb a fekete-fehéret használták, a különleges effektusokat, melyekkel jól „fel lehet dobni” a posztok képi világát, azokat nem. Minél egészségesebb volt egy vizsgált alany, annál világosabb felvételeket posztolt, sőt, még a szűrők közül is a világosabbat választotta.
A kutatás azt is megállapította, hogy a boldogabb, kiegyensúlyozottabb emberek jellemzően nem néhány fejet, hanem jóval több arcot tartalmazó fotókat tettek ki, mint a depresszióban szenvedők. A kutatók szerint azért, mert a problémásabb személyek kevesebb embertársukkal tartanak fenn aktív kapcsolatokat. Reméljük, hogy ezen eredmények nyomán a nagy közösségi oldalak nem tukmálnak majd antidepresszáns gyógyszereket ilyen automatizált szoftverrel a vélhetőleg szomorkásabb emberekre. Vagy mégis?
