Persze talán korai még olyan erős kijelentéseket tenni, hogy piramisjáték, hiszen nem tudjuk, hová vezet a jövő a kriptovaluták terén. A jelen ugyanakkor eléggé döbbenetes. Egy hónapja még hatezerről négyezer dollár alá zuhant a legismertebb ilyen pénz, a bitcoin tőzsdei árfolyama, ugyanakkor ez a jegyzés lapzártánkkor újabb és újabb rekordokat döntött: 7700 dollár felett is járt. Ez január-februárhoz képest hét-nyolcszoros emelkedést jelent!
Ilyen körülmények közt az „én sem akarok lemaradni” érzése uralkodhatott el, mással kevéssé magyarázható ez az eszeveszett árfolyamszáguldás egy csupán virtuálisan létező kódsor esetén. A múlt heti hír szerint ráadásul a formabontó Björk, Izland legnépszerűbb énekese is saját kriptopénz kibocsátására adta a fejét. Az audiocoint úgy kell elképzelni, mint a tucatnyi pontgyűjtő kártyánkon várakozó digitális hűségpontjainkat. Ha kellően sok Björk-lemezt vásárolunk – meghallgatni szerencsére nem kötelező –, akkor részesei lehetünk ennek a jópofa játéknak. Csakhogy az izlandi énekesnő próbálkozása – stílusosan szólva – csak a jéghegy csúcsa. Világszerte mintegy négyszáz különböző kriptovaluta próbál szerencsét jelenleg, sok például online kaszinót igyekszik megvalósítani. Az emberek többsége ezek közül csupán a bitcoint, esetleg az ethereumot vagy pár neves társát ismeri.
A jegybankok és a világ kormányai jelenleg nem nagyon tudnak (talán nem is akarnak?) mit kezdeni a jelenséggel. A Magyar Nemzeti Bank is mindössze egy feltehetően csalárd digitális pénzkibocsátó (onecoin) ellen adott ki figyelmeztetést még tavaly decemberben, de magát a bitcoinjelenséget vagy a mögötte álló – valóban igen újszerű, mondhatni forradalmi – technológiát nem minősítette, nem kommentálta. Magyarán így a jogkövető és óvatos állampolgár csak a sötétben tapogatózik a digitális pénzek valódi mibenlétét illetően, miközben egy szűk, főleg informatikai érdeklődésű vagy a pénzpiacok iránt nyitott spekulánsréteg elképesztő vagyonokra tesz szert – legalábbis amennyiben eladja az olcsón, jellemzően a mai ár töredékéért vett kriptovalutáját vagy annak egy részét. (A drágulás mögött a hírek szerint főleg az áll, hogy például a kínai devizakiviteli korlátozásokat így könnyen meg lehet kerülni, még vállalati szinten is.)
Egyes pletykák arról szólnak, hogy a tűzhöz legközelebb álló, elsőként csatlakozó kriptopénz-tulajdonosok már semmilyen munkát nem vállalnak, csak ha kedvük tartja. Az informatikusok főképp az arab olajállamoknak dolgoznak, az átlagember számára elképzelhetetlen óradíjakért, sokszor akár bitcoinért. Közben pedig egyesek magánrepülőkkel repkednek közülük, a semmiből akár dollármilliárdossá válva, illetve újabb pénzkibocsátásokból a lehető legnagyobb összegeket zsebre téve.
Ugyanakkor az tévedés, hogy kizárólag a feketepiac valutáiról van szó. Erre is alkalmasak a teljes anonimitás miatt, de a mértékadó becslések szerint az összes kriptopénznek csak a 10-20 százaléka van bűnözők kezében, illetve szolgál sötét célokat.
Azonban függetlenül attól, hogy kidurran-e a bitcoinlufi, a mögötte álló blokklánc (blockchain) technológia mindenképpen megváltoztatja a világot. Ez ugyanis valóban hamisíthatatlan digitális kódsort hoz létre, amellyel egyszer megvalósulhat akár a digitális dollár, forint és persze rubel, svéd korona is. Már amennyiben a világ az első sokkon sikeresen túlesik, s az új generációk elfogadják, hogy az értéket nem egy szép, míves grafikákkal és fémszálakkal ellátott papiros, de nem is egy bankszámlakivonat, illetve egy hitelkártya, hanem egy egyedi digitális kódsor hordozza. No persze, amennyiben ezek mögé az állam a hatalmával is felsorakozik. Izgalmas éveknek nézünk tehát elébe, és ki tudja, talán Björk lesz a világ leggazdagabb énekese…
