Jönnek a megyei listás pártcsaták

Való Világ
Az ország tizenkilenc megyéjének a közgyűléseire is szavazhatnak az érintettek október 13-án. A választás tisztán listás voksolás lesz. A megyék szerepe 2011 óta alaposan megváltozott, immár a fejlesztéspolitikai koordinációért felelnek.

KÖZGYŰLÉSI VOKSOK

Sem a budapesti, sem a megyei jogú városokban élő szavazók nem voksolhatnak az önkormányzati megmérettetéseken a megyei közgyűlések tagjaira. A választási metódus egyszerű: az érintett polgárok egy választókerületbe tartoznak, ahol a pártok listáira adhatják le a szavazataikat. A voksokat arányosan osztják el az érvényes szavazatok öt százalékát elérő szervezetek között. A megyék nagy részében azért nem jött létre az ellenzéki összefogás, mert a szabályok szerint nem kap mandátumot az a közös megyei lista, amelyik nem éri el az érvényes voksok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet esetében pedig a tizenöt százalékát.

2014 óta a megyei közgyűlések tagjait – ugyanúgy, ahogy a települési képviselőket és polgármestereket – négy helyett öt évre választják. A választási szabályozás kimondja: a megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a terület választópolgárai fél százalékának az ajánlását összegyűjtötte. Közös listát azok a jelölő szervezetek állíthattak, amelyek a megyei választókerületben lévő települések polgárai egy százalékának, de legalább kétezer főnek a közös ajánlását összegyűjtötték.

VÁLASZTÓKERÜLETEK

A megyei közgyűlések képviselőinek a száma attól függ, hogy az adott megye egészében – tehát a megyei jogú városok lakosaival együtt – mennyien élnek. Minimum tizenöt fős lehet egy közgyűlés létszáma. Általánosságban a megmérettetés évének első napján nyilvántartott lakónépesség határozza meg azt, hogy hány képviselőt lehet delegálni egy-egy megyei önkormányzatba. 400 ezer lakóig minden 20 ezer fő után egy, 700 ezer lakóig minden 30 ezer fő után egy, e fölött pedig minden 40 ezer fő után egy képviselő juthat a testületekbe.

Az összesített adatok szerint a megyei közgyűlések képviselőszámai így alakulnak: Pesten 44, Borsod-Abaúj-Zemplénben 29, Szabolcs-Szatmár-Beregben 25, Hajdú-Biharban 24, Baranyában, Bács-Kiskunban 23, Győr-Moson-Sopronban 21, Csongrádban, Fejérben 20, Jász-Nagykun-Szolnokban 18, Békésben, Veszprémben 17, Hevesben, Nógrádban, Komárom-Esztergomban, Somogyban, Tolnában, Vasban, Zalában 15 fő. A testületek megalakulásukkor titkos szavazáson a saját tagjaik közül választják meg az elnököt. (Érdekesség, hogy a polgármesterek 1990-től 1994-ig ugyanígy kerültek a települések élére – a szerk.)

PÁRTVERSENYEK

A megyei választásokat éles pártverseny jellemzi. A jelölési adatok sok mindent elárulnak a különféle formációk szervezettségi szintjéről. Az is beszédes, hogy a „civil szervezeteket” alig-alig érinti meg ez a politikai szint, elenyésző számban vesznek majd részt ezeken a megmérettetéseken.

Baranyában, Bács-Kiskunban, Békésben, Csongrádban, Hajdú-Biharban, Tolnában, Veszprémben, Zalában hat pártlista verseng majd egymással: a DK-é, a Fidesz–KDNP-é, a Jobbiké, a Mi Hazánké, a Momentumé és az MSZP-é. Fejérben is hat lista lesz, de itt a Jobbik nyilvántartásba vételét elutasították, a Válasz – Független Civilek viszont rajthoz tudnak állni a pártokkal szemben. Somogyban a Mi Hazánk nem indul, itt a Somogyért Egyesület a hatodik jelölő szervezet. Szabolcs-Szatmár-Beregben szintén hat közül lehet majd választani: a DK, a Fidesz–KDNP, a Mi Hazánk, az MSZP mellett a Jobbik–Momentum és az Összefogás Megyénkért nevű formáció is rajtvonalhoz fog állni.

Jász-Nagykun-Szolnokban és Nógrádban a Munkáspárt is rajthoz tudott állni a másik hat nagy(obb) alakulattal szemben. Vasban szintén hét lista lesz: itt sem indul a Mi Hazánk, viszont a Márki-Zay Péter fémjelezte Mindenki Magyarországa és a Polgármesterek Vas Megyéért Egyesület megméreti magát a pártok mellett. Győr-Moson-Sopronban és Pest megyében öt párt verseng majd egymással, itt a Mi Hazánk nem állt rajtvonalhoz. Borsodban viszont csak három lista lesz. Itt a Fidesz–KDNP-vel szemben külön indul a DK és a Jobbik–MSZP–Momentum–Mindenki Magyarországa. Hevesben és Komárom-Esztergomban is csak két lista lesz, e megyékben teljes lett az ellenzéki összefogás a Fidesz–KDNP-vel szemben.

Az országgyűlési pártok közül az LMP sehol sem szerepel majd a szavazólapokon. 2014-ben még öt megyében volt önálló listájuk, igaz, sehol sem nyertek mandátumot. De Baranyában csak 66 vokson múlt, hogy nem jutottak be a közgyűlésbe. A választási térképről azóta eltűnt a 2012-ben Bajnai Gordon exminiszterelnök „gründolta” Együtt, de a Jobbik is nagyon meggyengült. Öt éve még minden közgyűlésbe önállóan be tudtak jutni. Most több helyen is összefogtak a balliberális pártokkal, de Fejérben például nem tudnak elindulni. Önállóan méreti meg magát 16 megyében a legfiatalabb párt, a Momentum. 2014-ben egyébként minden megyében a Fidesz–KDNP listája nyerte meg a választást.

ÚJ MEGYEI SZEREPKÖR

A 2010-ben megalakult Orbán-kormány a közigazgatás teljes átalakításába is belevágott. A megyék új szerepet kaptak, korábbi intézményfenntartói feladataiktól megváltak. A helyi önkormányzatokról szóló 2011-es törvény alapján a megyei önkormányzat területi önkormányzatként működik, amely területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.

A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a regionális fejlesztési tanácsokat és a megyei területfejlesztési tanácsokat megszüntették, így a területfejlesztési feladatok a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerültek. Az utóbbiak számára lehetőséget teremtettek arra, hogy térségi fejlesztési tanácsot hozzanak létre, amely az adott régió határain, illetve megyehatárokon túlterjed. De egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására is létrejöhetnek ilyen szervezetek. Így alakult meg a Duna–Tisza közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács, a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanács, a „8-as főút” Térségi Fejlesztési Tanács, az „M9” Térségi Fejlesztési Tanács, a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Kiemelt Térségi Fejlesztési Tanács, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács, a Szigetköz – Felső-Duna mente Térségi Fejlesztési Tanács, a Balaton Fejlesztési Tanács és a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács.

A megyei önkormányzat feladata az is, hogy összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit: ez 2011 óta elég olajozottan működött, hiszen egyetlen ellenzéki vezetésű megye sem volt az országban. A parlamenti ellenzéknek most sincs sok esélye arra, hogy változtasson a megyei közgyűlési arányokon.