A házi sertések között nincs pestis Magyarországon

Való Világ
Az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is kizárólag a vaddisznóállományban van igazoltan jelen hazánkban – hangsúlyozta érdeklődésünkre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Kifejtették:a betegség jelentette nagy kockázat miatt az állategészségügyi szolgálat minden, a kór terjedésénekna megakadályozását lehetővé tévő megoldást megvizsgál.

A GYANÚ ÁRNYÉKA

Ahogyan az ASP-ben (amely nem a klasszikus sertéspestis) érintett EU-s tagországok hivatalos szervei is tették, a magyar illetékes hatóságok felmérték a fertőzött területeken a háztáji sertéstartás megszüntetésének/felszámolásának előnyeit, hátrányait, kockázatait, következményeit és lehetőségeit. Számba vettek minden lehetséges megoldást a házisertés-állományok megfertőződésének a megakadályozása érdekében, ugyanis minden intézkedés komoly felkészülést igényel. A cél, hogy megóvják a hazai sertéságazatot, annak nemzetgazdasági jelentőségű exportját és ezzel a szektorban dolgozó csaknem 300 ezer ember egzisztenciáját – emelte ki a Nébih.

A hivatalnál felhívták a figyelmet arra, hogy a fertőzött területeken végzett felmérések szerint a kis létszámú, háztáji udvarokban teljesülnek a legkevésbé a járványvédelmi minimumfeltételek, holott ezek megléte döntő fontosságú a betegség terjedésének a megakadályozása érdekében. Ez egybeesik más, ASP-vel érintett országok tapasztalataival is. A háztáji állományok zártsága jellemzően nem elégséges. A szakemberek folyamatosan vizsgálják, követik a járványhelyzet alakulását, és ennek megfelelően hoznak intézkedéseket. A legkisebb gyanú alapján is elrendelhetik az állományok leölését, mint az meg is történt az utóbbi időben. A Nébih tájékoztatása szerint eddig gyanú alapján mintegy 5300 házi sertés leölésére volt szükség, szigorúan megelőzés céljából. A laboratóriumi vizsgálatok azonban ezeknél az eseteknél sem mutatták ki a vírus jelenlétét. Teljesen tünetmentes, egészséges állományok elpusztítására viszont nem kerül sor – hangsúlyozta a szervezet.

Mint arra rámutattak, a fertőzött területeken a háztáji sertéstartás már említett megszüntetése/felszámolása az egyik lehetséges – nagy horderejű, hatékony – megoldás az ASP terjedésének a megakadályozására. Ez azonban nem az érintett állományok azonnali leölését jelentené, hanem egy hosszabb folyamatot takarna. Amennyiben döntés születik ennek végrehajtásáról, arról a gazdákat időben tájékoztatja a hatóság a megfelelő felkészülés biztosítása érdekében. További részletekről azonban csak akkor érdemes beszélni, ha esetleg egy ilyen irányú terv végrehajtandó intézkedéssé válik – tették hozzá a Nébihnél.

Az állategészségügyi hatóság hosszú ideje fokozottan kommunikálja az érintettek felé a betegséggel kapcsolatos kockázatokat, fontos információkat. Például adott területen belül minden háztartásba eljuttatott szórólapokkal, helyi és országos médiumokban hirdetésekkel, sajtóanyagokban, a Nébih honlapjának tematikus, az ASP-vel foglalkozó aloldalán – továbbá fertőtlenítőszerek szétosztásával is segítenek.

Ha bármilyen tünet megjelenik a sertéseken, akkor az állategészségügyi hatóság helyben mérlegeli, hogy le kell-e ölni az adott példányokat – mondta Bognár Lajos országos főállatorvos az ATV Start című műsorában. Ez lényegében azt jelenti, hogy a szervezet kénytelen felszámolni az állományt, ha felmerül a gyanú, hogy a házi sertéseknél is megjelent az ASP. Ez azonban nem vészhelyzetet jelent – hangsúlyozta a szakember. A betegségnek olyan tünetei vannak, amelyek más kórokéival is összekeverhetők. Ha valaki a járványügyi szempontoknak megfelelően tartotta az állatokat, százszázalékos kártérítést kaphat a leölések után. A legfontosabb, hogy nyilvántartásba kell venni az állományt, egyben biztosítani szükséges az állattartás zártságát. Közben a járványügyi helyzet változása folyamatos, mivel a betegség a vaddisznók között terjed. Ennek megfelelően módosulnak az intézkedések, amelyeket egy szakértői csoport felügyel.

Az ASP közel százéves történetében ugyanakkor példátlan kiterjedésű és súlyosságú ez a járvány, amely a Kaukázus térségéből kiindulva Oroszország európai területén, Ukrajnában és a balti államokban alakult ki – tudtuk meg a Nébihtől. A hatóság szakértői emlékeztettek arra, hogy az afrikai sertéspestis közép-európai megjelenésének a kockázata és hazánk sertésállományának a veszélyeztetettsége az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt. A kór nagy gazdasági kárt okoz, mert a betegségtől addig mentes országokba/régiókba való behurcolását követően csak szigorú igazgatási/rendészeti intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni. A járvány miatt Ázsiában százmilliós nagyságrendben vágtak már le állatokat, az élő sertés ezért eddig is jelentősen drágult az irányadó külföldi piacokon és így Magyarországon is. Ugyanakkor a húsipari termékek árai nem követték az alapanyag önköltségének a növekedését.

A KSH szerint június 1-jén 2,84 millió sertés volt Magyarországon, miközben a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján a hazai vágóhidakon csak az idei első fél évben 2,290 milliót vágtak le. Az utóbbi szám 2,8 százalékkal kisebb a tavaly január–júniusi időszakinál. Az anyakocák vágásának a száma ebben az intervallumban a 2018-as 44,7 ezerről 15,7 százalékkal, 51,7 ezerre nőtt, ami az állomány további csökkenését vetíti előre. Az itthoni termelésű vágósertés termelői ára áfa- és szállítási költség nélkül kilogrammonként 576 forint volt júliusban, ez 23 százalékos emelkedést jelent az egy esztendővel korábbi átlagárhoz képest.

Borítófotó: Korai még leölésekről beszélni. Készülni kell a legrosszabbra is