A 2022. adóévre vonatkozó változások
A nyilvántartási kötelezettség értékhatára emelkedett
A transzferár-nyilvántartási kötelezettség alól mentes tranzakciók értékhatára 100 millió forintra növekedett. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron a 100 millió forint összegű teljesítést meghaladó ügyletekre kell transzferár nyilvántartást készíteni.
Új adatszolgáltatási kötelezettség
Az adózók adminisztrációs terhei nőnek, ugyanis több transzferár dokumentációhoz köthető információt kell majd benyújtani az adóhatóságnak a társaságiadó-bevallási nyomtatvány részeként az eddigiekhez képest. Ezek az alábbiak lesznek:
- ügylettípus megnevezése
- TEÁOR-kód
- tranzakcióban részt vevő kapcsolt vállalatok neve, adószáma
- tranzakció forintban meghatározott nettó értéke
- amennyiben volt, a társaságiadóalap-módosításának összege
- szokásos piaci ár megállapításának módszere
- árazás megnevezése
- alkalmazott számviteli szabályok felsorolása
- jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értéke
- árazás értéke
Az adózónak információt kell szolgáltatnia a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződések, a költség átterhelések, illetve az ingyenes pénzeszközátadás és -átvétel esetében. A meglévő előzetes ármegállapítási megállapodásokat (APA) szintén adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
Ahogy fentebb már írtuk, nem terheli adatszolgáltatási kötelezettség a 100 millió forint alatti tranzakciókat, tőzsdei ügyleteket, illetve jogszabályban egyedileg meghatározott „konkrét ár” alkalmazásával megvalósuló ügyleteket.
A fogalmak köre is bővült
Pontosításra került például a funkcionális elemzés fogalma, kiegészítve azon funkciók felsorolásával, amelyek bemutatása szükséges a nyilvántartási kötelezettség teljesítése esetén.
A 2023-as adóévre alkalmazandó változások
Szokásos piaci ár vagy ártartomány meghatározása
Az egyes ügyletek vonatkozásában kötelező lesz a szokásos piaci ár vagy ártartomány meghatározása. A társasági adóbevallásban meg kell adni az ügylet során szokásos piaci értékét, vagy tartományát is. Amennyiben szükséges az adott ügylet vonatkozásában adóalap-módosítás, akkor a ténylegesen alkalmazott értékek megadása is szükséges lesz az alkalmazott adóalap-módosítással együtt, partnerenkénti bontásban, forintban.
Az adatszolgáltatás azon ügyletekre terjed ki, ahol az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron a 100 millió Ft-ot meghaladja az ügylet értéke. Erről helyi transzferár nyilvántartást kell készítenie a társaságnak. Mit kell pontosan megadni?
– Az ügyletre vonatkozó adatok: az ügyletet be kell sorolni az NGM Rendelet által meghatározott 53 elemű ügylettípus-lista alapján.
– A tevékenységi kód: egyetlen kód megadása lehetséges, mely ügyletenként a legjellemzőbb tevékenységi kód kiválasztását jelenti.
– A nettó ellenérték: meg kell adni a bevallásban az ügyleten ténylegesen elszámolt ellenértéket (általános forgalmi adó nélkül), kapcsolt felek szerinti bontásban.
– A transzferárazási módszer meghatározása: meg kell adni a szokásos piaci ár megállapításának módszerét ügylettípustól függően az azonosított ügyletek vonatkozásában. (jövedelmezőségi mutató, százalékos jogdíj, jutalékos szolgáltatási díj, referenciakamat.)
– Alkalmazott számviteli sztenderd megadása is kötelező
Pénzügyi adatok bemutatásának szabályozása
Az új kiegészítés az éves beszámolóban foglalt adatok bemutatását kéri. Valamint amennyiben költségfelosztás történt be kell mutatni a költség felosztás módját és felosztási kulcsokat.
Nyilvántartások száma
Újra kihirdetésre került a nyilvántartás fogalma. A 2023-tól kezdődő adóévre vonatkozóan külön nyilvántartásnak minősül a fődokumentum, és ügylettípusonként a helyi dokumentumok. Következésképpen ilyen módon a transzferár nyilvántartások összeállításával kapcsolatosan megállapítható mulasztási bírság összege több ügyletet feltételezve, akár meg is többszöröződhet.
Összevonás alól kizárt ügyletek
Az új rendelkezés értelmében a 2023-as adóévtől kezdve, az egymással szorosan összefüggő, de ellentétes irányú ügyletek összevonhatósága kizárásra kerül. Továbbiakban nem lesz összevonható a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével. A ráfordításokat érintő ügylet sem lesz összevonható az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.
Képek forrása: pixabay
