Magyarország előnyére válik a keleti tőkepiaci jelenlét (x)

PR Szponzorált tartalom
Hazánk jelen van a világ második legnagyobb tőkepiacán, a kínai RMB piacon is, ahol egyelőre minimális a külföldi kibocsátók száma. Megvan a tapasztalat, megvan a kapcsolat. Keretrendszer kiépítve!

A magyar gazdaságpolitika szerves részét képezi hazánk gazdasági teljesítményének növelése és versenyképességének javítása. A „Keleti nyitás”, a diplomáciai, a kereskedelmi és a pénzügyi kapcsolatok erősítése a hazánktól keletre fekvő, a világgazdaság alakulását meghatározó országokkal szintén e célok elérése érdekében történik. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) e stratégia mentén alapozta meg Kínában, és frissítette fel Japánban a hazai cégek számára is fontos tőkepiaci kapcsolatokat. Az államadósság-kezelési stratégia alapja a több lábon állás, a diverzifikáció. Ezáltal többféle devizában, többféle termékkel, többféle befektetői réteget megcélozva lehet az államadósság költségét csökkenteni, ezzel párhuzamosan pedig mérsékelni a finanszírozási kockázatokat.

A japán piacon a magyar állam 2004-ben jelent meg először szamuráj-kötvény kibocsátással, és ezt követően négy éven át öt,- hét,- és tízéves futamidejű államkötvényeket kínált a japán befektetőknek. Hosszú szünet után Magyarország tavaly tért vissza a szigetország tőkepiacára, ahol ismét kedvező fogadtatása volt a japán jenben denominált magyar kötvénynek. Az ország biztos alapjait a kibocsátáskor elért alacsony hozammal ismerték el a japán befektetők.

A kínai tőkepiac – történelmi okokra visszavezethetően – egy belső, ún. on-shore, más néven „Panda-piacra” és egy külső, hongkongi központú, ún. off-shore piacra oszlik. A kínai állam által szorgalmazott 2013. évi „Egy Övezet Egy Út” kezdeményezés és a 2015. év végi, a magyar kormány és a Bank of China közötti államkötvény-kibocsátási szándéknyilatkozat nyitott kaput az ÁKK-nak a kínai kibocsátások számára.

A hongkongi piacon Magyarország bocsátott ki elsőként jüankötvényt a kelet-közép-európai régió országai közül 2016 tavaszán. A kibocsátás célja az volt, hogy Magyarország bemutatkozzon az off-shore tőkepiacon, és kapcsolatokat építsen ki az ázsiai befektetőkkel. Kínában más az üzleti kultúra, nagy a jelentősége a többéves kapcsolatra épülő bizalomnak. A kínai befektetőknek fontos volt például, hogy Magyarország még soha nem kérte államadóssága átütemezését.

A Panda-piacon a 2010-es évekig főként a kínai állam, a kínai fejlesztési bankok, a hazai befektetők és bankok bocsáthattak ki és vásárolhattak kötvényeket. Az ezt követő években előbb nemzetközi fejlesztési intézmények, meghatározott feltételeket teljesítő, majd engedéllyel és kvótával rendelkező pénzügyi intézmények férhettek hozzá a hatalmas pénzügyi potenciállal rendelkező kínai on-shore kötvénypiachoz. 2015 végén Dél-Korea hajtotta végre az első szuverén panda-kötvény kibocsátást. Példáját a kanadai tartomány, Brit-Kolumbia követte, majd 2016 januárjában Indonézia, később Lengyelország kínált fel államkötvényeket a kínai belső-piaci befektetőknek.

Magyarország renminbi piacon való 2017. évi megjelenése közel egy év intenzív szervező tevékenységének eredményeként jött létre, mintegy „befektetésként a jövőbe”. Ezzel a munkával az ÁKK a külföldiek számára csak lassan megnyíló és önmagában is fejlődő panda-piac keretrendszerének kialakításában is aktív szerepet vállalt.

A kétéves, összesen hárommilliárd jüan keretösszegű kötvényprogram engedélyezési, dokumentációs, jogi és technikai előkészítésében, a befektetők toborzásában és a kötvénykibocsátás folyamatában két kínai bankkal dolgozott együtt a magyar adósságkezelő. Mivel a kínaiak a kétoldalú kapcsolatok egészét nézik, ezért a pénz-, és tőkepiaci elköteleződésnek hosszabb távon, akár a beruházások terén, vagy a munkahelyteremtésben is meg lehet a jövőben az eredménye hazánk számára. Mindenképp fontos, hogy Magyarország az elsők között szilárdította meg jelenlétét a hatalmas kínai belső piacon, ahol a kibocsátók csekély része külföldi. Ilyen helyzetben azok lehetnek előnyben, akiket a befektetők az elsők között ismerhettek meg.

2017 júliusában került kibocsátásra Magyarország első Panda-kötvénye, melynek révén hazánk az első olyan szuverén országgá vált, amely off-shore és on-shore piacon is bocsátott ki renminbiben denominált államkötvényt. A második Panda-kötvény kibocsátására 2018 decemberében került sor. Ezzel jelentősen erősödött Magyarország finanszírozási pozíciója és javult nemzetközi megítélése.

További anyagaink