Változnak az idők, változnak a fűtési szokások. Amíg a múlt század hatvanas, hetvenes éveiben sorra építették a cserépkályhákat, főleg a családi házakban, pár évtizeddel később, aki csak tehette, bevezetette a földgázt, és konvektorral fűtött. Majd a XXI. század elején a konvektoros fűtési módot is egyre több helyen váltották fel a korszerű gázkazánok.
Szép lassan újra megjelentek az igényesen épített családi házakban a cserépkandallók és a cserépkályhák kiegészítő fűtésként, a komfortérzet növelése miatt. (A kettő közül egy ház felfűtésére az utóbbi alkalmas.)
Nyáron a rezsicsökkentés megváltoztatásának bejelentése után a cserépkályha ismét népszerű lett, egymás mellett tűnt fel a Vaterán a medence és a cserépkályha a keresőszavas toplistán. A lebontott kályhákat sokan keresik, aki rendelkezik cserépkályhával, az ismét beüzemelné, akinek pedig nincsen, az a beépítésen gondolkodik. Mivel egy új kályha akár milliókba is kerülhet, a régi, bontott cserépkályhák iránt megnőtt az érdeklődés.
Melyek a cserépkályha előnyei?
A családi házakban lakók rezsiköltségének jelentős hányadát a fűtés teszi ki. Itt a lakások alapterülete nagyobb, nem érvényesül az úgynevezett „körbefűtés” sem, amikor a szomszédos lakások falai védelmet nyújtanak a közvetlen hideg ellen.
A földgáz és a villamos áramra eső támogatás csak bizonyos fogyasztásig érvényesül, azon felül a földgáz esetében jelenlegi ismereteink szerint akár hétszeres árat is fizethetünk. Érthető, hogy a háztulajdonosok kettős kihívás elé néznek: hogyan lehet olcsóbban fűteni, és hogyan tudják függetleníteni magukat a földgáztól.
A sokféle fűtési rendszer közül az egyik, ami a földgáz használatát legalább részben kiválthatja, a hagyományos fatüzelésű cserépkályha. Használata viszonylag egyszerű, hiszen csak naponta egyszer kell vele foglalkozni, és a felforrósodott csempék akár 12 órán át tartják a meleget.
Egyenletes hőmérsékletet biztosít más berendezésekkel, például a cirkófűtéssel vagy a konvektorral szemben. Közvetlenül mellette is melegedhetünk, a lakás hangulatosabbá és komfortosabbá válik és a cserépkályha szépségével a ház dísze lehet.
Megéri-e bontott kályhát vásárolni?
Ha szakszerűen bontott, megvizsgált, számozott, becsomagolt kályhacsempéket veszünk a használt cikkek piacán, például a Vaterán, és találunk jó szakembert a visszaépítéshez, akkor mindenképpen megéri. Érdemes a még le nem bontott, de eladásra kínált cserépkályhák között is szétnézni, hogy találsz-e számodra megfelelőt. Ha megtaláltad, szakemberrel végeztesd el a bontást.
Bontott kályhából is lehet több milliós példányt vásárolni, ha az nagyon különleges, például neves csempegyártótól származik, vagy az előző évszázadok valamelyikében készült. Átlagos, de jó minőségű bontott cserépkályhát már 150-250 ezer forint között találsz, míg egy új ára 6-700 ezer forintnál kezdődik, és több millióig is terjedhet. A költségekhez mindig add hozzá a szállítás, a hozzávalók és a munkadíj összegét!
Mennyire energiahatékony egy hagyományos cserépkályha?
Különleges építmények ezek a tüzelőberendezések. Maga a csempe, a belső felületét borító samott-tégla mind jó hőtároló tulajdonságokkal rendelkezik. A távozó füst a belső füstelvezető rendszernek köszönhetően a hőt a kályhában adja le, a távozó égéstermék már nem meleg.
Hatékonysága 80 százalék körüli, ami nagyon jó eredmény a hőveszteség szempontjából. Fontos különbség a kandallóval vagy a konvektorral szemben, hogy nem a levegő gyors melegítése a cél, hanem a folyamatos meleg sugárzásával a körülötte lévő tárgyak, falak átmelegítése.
Mennyire biztonságosak a régi cserépkályhák?
Amikor még rendszeres és általános volt a velük való fűtés, akkor is évente ellenőrzi kellett a kéményt, és időnként szükség volt a kályha átrakására. Tíz év elteltével már gondolni kell arra, hogy a járataiban lerakódott a korom, a belső borítása elhasználódott, kiégett. Az elöregedett rendszer elégtelenül fűt, a füst elvezetése hiányos, akár a lakótérbe is visszaáramolhat.
Ekkor következik az úgynevezett átrakás. Ilyenkor visszabontják, tisztítják, új anyagokat építenek be, és újra felépítik a cserépkályhát.
A karbantartás mellett a napi biztonságra is figyelni kell. A hagyományos cserépkályha az égéshez szükséges levegőt a lakásból biztosítja. Erre a régi típusú fűtőberendezések esetében gondolni kell. A korábbi évtizedekben még nem záródtak jól az ablakok, ajtók, a házakat nem borította szigetelés, így mindig volt levegő utánpótlás. A tüzelés első fázisában nem maradt el a gyakori szellőztetés sem.
Ma, amikor egy nyílászáró csere után szinte légmentesen zárnak az ablakok, ajtók, amikor a ház körbe van szigetelve, veszélyes az ilyen típusú kályhák üzemeltetése az égéshez szükséges levegő biztosítása nélkül. Ezen szellőzők beépítésével és a nyílászárókba szerelt légbevezetőkkel segíthetünk.
Mindez a hagyományos felépítésű cserépkályhákra vonatkozik. Ma már készülnek tüzeléstechnikai szempontból korszerűbb változatok, azaz zárt égésterű építmények, amelyekbe az égéshez szükséges levegőt a kültérből vezetik.
Beszéljünk a tüzelőanyagokról is!
A hagyományos kályhákat fa-szén-vagy vegyestüzelésűnek készítették. A legelterjedtebb a fatüzelésű volt.
A fatüzelésű kályha tüzelőanyaga mindig legyen száraz, lehetőleg 1-2 éve vágott fa. Minél nedvesebb ugyanis a faanyag, annál alacsonyabb a fűtőértéke és annál jobban károsítja a berendezést. Tilos háztartási hulladékot, vegyszerrel vagy olajjal átitatott dolgokat eltüzelni, mert mérgező füst keletkezik!
Indokolt-e a cserépkályhák népszerűsége?
A válaszunk egyértelműen igen. Akár kiegészítő fűtésnek szánod, akár fő fűtési módnak, ha adottak az üzemeltetés feltételei, belevághatsz. Fontos tudni, hogy az aljzat elég teherbíró-e mert ezek az építmények jelentős súllyal rendelkeznek. Rendelkezésre áll-e a megfelelő kémény a füst elvezetésére? Tudsz-e biztosítani száraz, jól szellőző helyet a tüzelőnek? Találtál-e szakembert, aki kivitelezi a munkát?
Ha minden feltétel biztosított, nézz körül a cserépkályhák között!