Egyre nagyobb mennyiségben termelnek áramot megújuló energiaforrásokból Magyarországon: hazánkban nagyjából a villamosenergia-termelés tizede származik ilyen forrásból. A 2020-as nyári időszakban előfordult, hogy a naperőművek – ugyan csak időszakosan, de – rekordmennyiségben biztosították a Magyarországon megtermelt villamos energia több mint 26 százalékát. Egy borúsabb napon, vagy éppen télen viszont jóval kevesebb áramot képesek termelni ezek az egységek.
A napenergia mellett a szélenergia hasznosításának is vannak feltételei és korlátai, hiszen a szeles időszakokat még kevésbé lehet előre jelezni, mint a napsütést: felhős, hideg téli időszakban előfordul, hogy heteken át nulla körüli a hazai szél- és napenergia-termelés. A nap- és szélenergia mellett a biomassza, a geotermikus és a vízenergia is tartogat lehetőségeket. Ezek azonban önállóan, a hazai adottságok figyelembevételével még kevésbé alkalmasak arra, hogy önállóan biztosíthassák Magyarország zavartalan áramellátását.
Nő a fogyasztás is
A villamosenergia-termelés alapját így változatlanul olyan erőművek adják, amelyek képesek állandóan, stabilan nagy mennyiségű áramot előállítani: ezek jellemzően fosszilis és nukleáris alapú erőművek. A Paksi Atomerőmű például egymaga átlagosan az itthon termelt áram felét adja immár három évtizede. Sőt, a végül hazánkban felhasznált áram több mint 35 százaléka is innen származik. A hagyományos erőművek hozzájárulnak a rendszer frekvencia-stabilitásához is – erre a szél- és napenergia nem alkalmas. Az atomerőmű a nap 24 órájában termel óriási mennyiségű áramot, mert az energiasűrűsége hatalmas. Mindezt üvegházgáz-kibocsátás nélkül teszi, ezáltal az egyik legfontosabb fenntartható energiaforrás, amelyre a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben is lehet támaszkodni.
A számok pedig azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány második hulláma ellenére is nő az áramfogyasztás: 2020 novemberében közel öt százalékkal fogyasztottunk több áramot, mint 2019 azonos időszakában. Beszédes adat, hogy a havi legnagyobb csúcsigény 6960 MW volt november 26-án – ez mindössze 145 MW-tal maradt el a 2019 decemberében mért történelmi csúcstól.
Kell a biztos alap
A novemberi adatok megerősítik a tényt, hogy a késő őszi és téli, szélcsendes, sokszor ködös, sötét hetekben-hónapokban – amikor sem a szélerőművek, sem a napelemek nem termelnek jelentős mennyiségű áramot – az időjárásfüggő termelés ellátásbiztonsághoz és karbonsemlegességhez való hozzájárulása nem jelentős. Novemberben volt olyan hét, amikor a Paksi Atomerőmű 25-ször több villamos energiát termelt, mint az időjárásfüggő megújuló erőművi kapacitások együttesen, pedig a hazai szél- és naperőművek együttes beépített kapacitása (2068 MW) ma már meghaladja a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményét (2000 MW). Novemberben a tiszta villamosenergia-termelés feladata csaknem kizárólag a Paksi Atomerőműre hárult. A nukleáris energia szerepe 90 százalékra nőtt a szén-dioxid-mentes áramtermelők között, annak ellenére, hogy ebben az időszakban végezték a Paksi Atomerőmű 3-as blokkjának tervezett karbantartását.
A megújuló energia tehát elengedhetetlenül fontos a klímaváltozás elleni harcban, ugyanakkor napszak-, évszak- és időjárásfüggő, előre nehezen tervezhető rendelkezésre állása miatt önállóan nem biztosítható általa egy ország folyamatos áramellátása. Térnyeréséhez megfelelő alaperőművi – azaz állandó – áramtermelés szükséges. Ezt pedig kibocsátásmentesen, nagy mennyiségben, megbízhatóan, biztonságosan és versenyképes áron az atomerőmű képes megtenni.
(Borítókép: MVM Paksi Atomerőmű Zrt.)
