A Franciaországot és Dél-Európát sújtó hőhullámok miatt az idén csökken majd a francia és a spanyol búzatermés, míg Németországban, Lengyelországban és Nagy-Britan-niában a növények valósággal fürdenek az esőben, ezekben az országokban ezért nagyobb hozamokkal lehet számolni. A Reuters hírügynökség vezeti így fel az európai búzatermésről szóló legfrissebb prognózisát, amelyben a kedvezőtlen időjárás miatt 1,1 millió tonnával, 141,6 millióra csökkenő mennyiséggel kalkulál.
Leginkább az aszály, a víz- vagy fagykárok kapcsán láthatjuk, hogy az ágazatban mekkora is valójában a kockázati tényező. De vannak, akik a vetőmagok kapcsán szintén látnak rizikót. A hibrid vetőmagok licencei ugyanis nagyrészt néhány multinacionális cég – Monsanto, Syngenta, Pioneer – kezében vannak, ezek fajtatulajdonosként koordinálják is a vetőmagtermelést. Nálunk fontos, de jóval kisebb a szerepük a hazai kutatóintézeteknek, a legtöbbet emlegetett talán az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet. Ezért ha az említett multik közül csak az egyik nem adna el vetőmagot, elég nagy gondot okozna. A hibridek termését ugyanis már nem lehet visszavetni úgy, mint a növények magvait mondjuk a középkorban.
PATTHELYZET
„A kukorica és az olajipari napraforgó esetében ma már kizárólag hibrideket termesztenek” – mondja a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója. Polgár Gábor kifejti: miután Európában először Magyarországon készítettek hibridkukorica-vetőmagot – a martonvásári 4-es típust –, pár éven belül teljesen elterjedt és általánossá vált a hibridvetőmag-fajták használata az országban. Más kérdés, hogy ezek hazai kereskedelmében magyar és külföldi szereplők egyaránt vannak, s a honi nemesítők termékei sajnos csak kis arányt képviselnek. Az összes hazai nemesítő aránya a kukoricánál nem haladja meg a 10 százalékot.
A hibridtechnológia lényege, hogy az ilyen típusú vetőmagok szülői komponenseit beltenyésztik, s a célzott keresztezés a vetőmag-előállítás során történik, a vetőmagtermelő területen. A szaporítóanyagból az árutermő szántóföldön kisarjadó növényállomány sokkal nagyobb termőképességű és homogénebb lesz, mint a hagyományos fajták. Mivel a hibrid vetőmagot ugyanakkor minden esztendőben elő kell állítani, az említett célzott keresztezést ennek során évente el kell végezni. Próbálhatja valaki a hibrid vetőmagból kikelt növény termését „visszavetni”, az így létrejövő növényállomány azonban kinézetét és hozamát tekintve sem hasonlít majd az „eredetire”, tehát alkalmatlan lesz a piaci értékesítésre. „Ezt a hibridet tehát meg kell venni” – mondja az ügyvezető igazgató.
A helyi adottságokhoz a legjobban alkalmazkodó növényfajta és a jó minőségű szaporítóanyag tehát döntő a mezőgazdasági termelés sikerében. Az élesedő piaci verseny és a szigorodó előírások is megkövetelik a jó minőségű, igazolt eredetű vetőmag alkalmazását. „Saját használatra termelve mindenki azt vet el, amit akar, viszont vannak egyes támogatási formák, amelyek feltételeként fémzárolt vetőmag igénybevételének a kötelezettségét írják elő. A közvetlen és a zöldítéses dotációk között is vannak ilyenek” – magyarázza Polgár Gábor.
Magyarországon évente több mint száz különböző növényfaj közel 1500 fajtájának a vetőmagját szaporítják és minősítik. A hazai vetőmagpiac termelési értéke évi 90-95 milliárd forintra tehető; ebből a hibrid növények kétharmados arányt képviselnek, míg a kalászosok 15, a zöldségfélék és a virágok 13, a takarmány- és hüvelyes növények pedig 6 százalékot. A Pioneer szarvasi és a Syngenta mezőtúri szaporítóanyag-gyára pedig a világ legmodernebb és legnagyobb üzemei közé tartozik, s csak a kukorica esetében évi 30 milliárd forintot fizetnek ki a vetőmag-termeltetők a magyar szaporító gazdaságoknak.
FEJLESZTÉSI CÉLOK
A vetőmag-előállítás célja a belpiaci igények mellett a megfelelő exportárualap megteremtése. A kivitel értéke évi 40 milliárd forint, a legjelentősebb exportpiac Oroszország és Ukrajna. Hazánk az OECD nyilvántartása alapján (Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile után) a 6. legnagyobb vetőmagexportőr a világon. A szaporítóanyag termőterületét tekintve pedig az európai ranglista 7. helyét foglaljuk el. A megnövekedett keleti exportigények miatt az elmúlt években a vetőmag-szaporító terület meghaladta a 120 ezer hektárt, a fémzárolt áru mennyisége pedig a 270 ezer tonnát. Mindent összevetve a vetőmag-előállítás és -forgalmazás a magyar agrárgazdaság egyik vezető ágazata.
A hazai termékpályán több mint 890 vállalkozás működik. Ezek mintegy 13,5 ezer főt foglalkoztatnak főállásban, és mintegy 60 ezer embernek nyújtanak állandó vagy idénymunka jellegű foglalkoztatási lehetőséget az itteni szaporító gazdaságokban és vetőmag-feldolgozó üzemekben. A vetőmagtermelés az átlagos mezőgazdaságinál több kézi munkát, nagyobb szakmai felkészültséget igényel. A nagyszámú képesítés nélküli, idényjelleggel alkalmazott munkaerő foglalkoztatása pedig olyan régiókban történik, ahol jelentős a munkanélküliség.
„Az önmagában nem baj, hogy világcégek Magyarországon termeltetnek vetőmagot, mert ez jelentős foglalkoztatási tényező” – mondja a földművelésügyi miniszter is. Fazekas Sándor ugyanakkor fontosnak tartja, hogy nekünk szintén legyenek olyan cégeink, kutatóintézeteink, amelyek meg tudnak jelenni a piacon. „A vetőmagágazatot tehát az elkövetkező években fejleszteni kell” – teszi hozzá. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetben ennek kapcsán azt mondják: a multik „a nagyobb fajták farvizén” már elkezdték behozni a kalászosokat is. Hasítottak is ki velük szeletet a piacból. Ezek magyar fajtái versenyképesek, legalábbis egyelőre. Nem hibrid növények, a kalászosoknál ugyanis a hibridkutatás tekintetében – mondják a kutatók – még a multik is gyerekcipőben járnak.
Cikkünkben szerettük volna megszólaltatni a Monsanto, a Syngenta és a Pioneer magyarországi érdekeltségeit is, írásban feltett kérdéseinkre azonban lapzártánkig nem kaptunk tőlük érdemi választ.
Borítófotó: John Schultz / Reuters
