A Mekong folyó laoszi szakaszától nem messze SUV-k hasítják a betont. Az óriási járgányok főleg egy bizonyos irányba haladnak: arra, ahol az utat szobrok sora szegélyezi. A giccses díszítés a pénzes turistákat üdvözli az Arany Háromszögben, egy különleges, tízezer hektáros gazdasági zónában, amelyet a laoszi kormány és egy hongkongi cég, a Kings Romans közösen hozott létre.
Első látásra a hely üzemeltetői csak a szigorú laoszi és kínai előírásokat akarták kikerülni: a körbekerített területen például zöld utat kapott a szerencsejáték. A kaszinók előtt tucatjával állnak a luxusautók, a beszámolók szerint azonban nem csak a rulett miatt. „Szereti a lányokat? Itt vannak thaiok, kí-naiak, mianmariak, minden, amit akar” – az egyik helyi sofőr így igazított útba egy turistát. A virágzó helyi prostitúció szinte nyílt titok, de akad más népszerű portéka is errefelé. Vannak boltok, ahol például leopárdbőrt és tigrishúst is lehet kérni. De akinek vastag a pénztárcája, az akár élő vadállatokból is be tud vásárolni. Papíron mindez legális: a nagymacskákat a hivatalos közlemények szerint helyben szaporították.
Ám a nemzetközi zöldszervezetek, így például az amerikai Environmental Investigation Agency szerint a ketrecek mögött sínylődő egyedeket illegálisan fogták be és dolgozzák föl. A különleges gazdasági zóna a jelek szerint elsősorban azokat a kínai milliomosokat szolgálja ki, akik hisznek a tigriskarmok vagy épp a rinocéroszszarv csodatévő képességében. A Kings Romans a forgalom döntő részét minden bizonnyal az állatok eladásával éri el. A laoszi kormány azonban nem sokat foglalkozik a vádakkal: néha lefoglalnak pár állatbőrt, elégetik őket az állami tévé kamerái előtt, hogy úgy tűnjön, mintha valami történne, de aztán minden folyik tovább a szokásos mederben.
Ám azért egy dolog mégis változott: a nyugatról érkező látogatókat egyre inkább gyanakodva fogadják. Amikor egy turistacsoport betért az Arany Háromszög egyik felkapott éttermébe, a Gazdagság Istenébe, a tulajdonos szólt a tolmácsnak, hogy a különleges dzsungelmenüből nem kérhetnek. Az már valószínűleg a személyzet amatőrségének köszönhető, hogy végül a vendégeknek egy kis tigrisbort is felszolgáltak (a különleges ajzószernek is használt nedű készítése során rizsborban áztatják az állatok tetemét).
Az Arany Háromszög története nem egyedi: csak Kínában közel kétszáz hasonló hely működhet. Az egzotikus állatok illegális begyűjtése és eladása virágzó üzletté nőtte ki magát. Az „iparág” éves forgalma a 20 milliárd dollárt, vagyis az 5,1 billió forintot is elérheti. A nyersanyagot viszont egyre nehezebb beszerezni: a 20. század elején még százezer tigris élt vadon, ma már viszont alig több mint 3500. Ez kevesebb, mint amennyi az illegális farmokon él: a bűnözők tulajdonában ugyanis mintegy ötezer tigris lehet. De tíz éven belül akár az afrikai elefántok is kihalhatnak. Emiatt a csontjaik ára is az egekbe szállt: 25 év alatt 5 dollárról felment 2100-ra, vagyis félmillió forintra. Az emberszabású majmok befogása is mind problémásabb: egy gorillacsecsemő beszerzésénél ráadásul általában négy felnőtt példányt lőnek ki: ennyien sietnek ugyanis a kicsi védelmére. A magas árak miatt az illegális farmok óriási pénzeket tesznek zsebre. A kábítószer-, a fegyver- és az emberkereskedelem után az állatok feketekereskedelme a legnagyobb illegális üzlet. Csakhogy van egy nagy különbség: itt a bűnszervezetek felszámolására az országok nem szívesen költenek, a hatóságok emiatt van, hogy még az egyértelmű ügyekre is roppant lomhán reagálnak.
Jó példa erre a thaiföldi Tigris templom esete. Itt valójában egy szurdokról van szó, ahol buddhista szerzetesek több mint száz tigrist neveltek fel. A hely turistalátványosságként működött: a vendégek akár meg is simogathatták a vadállatokat. A reklámszöveg szerint azért voltak ilyen szelídek, mert szeretetben nőttek fel, és mert a meleg klíma lomhává tette a nagymacskákat. Mint utólag kiderült, valójában benyugtatózták őket. És ez még nem is a legérdekesebb része a történetnek. A környezetvédelmi ügynökségek már régóta gyanították, hogy a tigriseket, amint elérik a felnőttkort, jó pénzért eladják a feketepiacon. De hiába igazolta a feltételezéseket beszámolók egész sora: a thai kormány a 2001 óta tartó viták végére végül csak tavaly tett pontot (amikor bezárták a templomot, a hűtőkben negyven fagyasztott tetemre bukkantak rá).
A szálak pedig ma már nem érnek véget Afrikában és Ázsiában: egy friss jelentés szerint a rinocéroszszarvak legnagyobb felvásárlói közt már ott találjuk Írországot és Csehországot is.
Az Egyesült Államok is súlyosan érintett: a mexikói határon évente tízezrével csempészik be a vadállatokat. A bűnözőket pedig nincs, aki megállítsa. Jellemző, hogy a texasi határ egyik 523 kilométeres szakaszán mindössze két ember foglalkozik az állatcsempészek elfogásával.
A FEKETE-ÁLLATKERESKEDELEM SZÁMOKBAN
- A feketepiacon egy tigrisért akár 12 millió forintot is elkérhetnek
- Az állatok illegális kereskedelme éves szinten 20 milliárd dolláros, vagyis 5,1 billió forintos üzlet
- A különféle nemzeti parkokban az állatokat védő biztonsági emberek közül több mint ezret öltek meg az elmúlt tíz évben
