Van élet a nagyok árnyékában is

Pénz beszél
Korábban az volt a közkeletű felfogás, hogy az energiapiac kizárólag a tekintélyt parancsoló „tankhajóké”, vagyis az óriásvállalatoké. Ehhez képest ma már egyre inkább helyet követelnek maguknak a fürge „gyorsnaszádok”, így a kis méretű smart energy cégek is. Mint például a pesti parketten az Alteo.

ALTEO

Mérföldkőhöz érkezett az Alteo, amennyiben a 2016 őszén lebonyolított nyilvános részvénykibocsátás (IPO) után indított beruházási ciklusban nagyságrendileg 12 milliárd forint értékű beruházási tervet teljesítettek. A már megvalósult beruházások között szerepel a nemrég befejezett nagykőrösi és balatonberényi naperőműprojekten kívül a depóniagáz-bővítési projekt Debrecenben, a domaszéki naperőmű-akvizíció, a soproni hatékonyságnövelő beruházás, a Zugló-Therm Kft. 51 százalékának akvizíciója, a monori naperőmű-fejlesztés és az energiatárolási célú akkumulátoros k+f+i projekt is.

Abban az értelemben is fordulóponthoz érkezett a társaság, hogy a Kötelező Átvételi Rendszerben (ez az úgynevezett KÁT, amely 25 évig biztosítja a támogatott áron való átvételt) megvalósítható projektek jellemzően még az év végéig indíthatók. A későbbiekben a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer (METÁR) keretében lehet majd projekteket fejleszteni, ám ennek pontos feltételei még nem ismertek. Annyit azonban már lehet tudni, hogy a villamosenergia-piac áralakulását jobban lekövető támogatási rendszerről van szó, ami a társaságokat nagyobb hatékonyságra késztetheti, mint a KÁT.

Mindezek fényében most a stratégia újragondolásának időszakát éli az Alteo, amelynek naperőművi projektjei elérték a 20 megawatt névleges teljesítményt. Az idén vásároltak még egy 25 megawattos szélerőműparkot is. Jelenleg a teljes, megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművi portfólió kapacitása 55 megawattos. Ahogy Kovács Domonkos igazgatósági tag fogalmazott: egyrészt az elmúlt időszakban elvégzett rengeteg munkának már a féléves számokban is meg kellett mutatkozniuk, másrészt a menedzsmentnek át kell gondolnia, hogy „hol vagyunk, merre tartunk, mik a következő időszak stratégiai súlypontjai”.

A társaság a múlt héten tette közzé féléves eredménybeszámolóját, és jól látszik, hogy a befektetett munkának kezd beérni a gyümölcse. Az idei első fél évben a csoport árbevétele a tavalyi év első feléhez képest 3,3 milliárd forinttal, 12,1 milliárdra növekedett, a tárgyidőszakban a társaság 1,1 milliárd forint működési eredményt ért el, míg az EBITDA 2,1 milliárd lett. Az adózás utáni, azaz a nettó eredmény 483 millió forint, ami az összehasonlító időszakhoz képest 37 százalékos növekményt jelentett.

Bár az új átfogó stratégia még nem született meg, annyi bizonyosnak tűnik, hogy a jövőben is dinamikusan növekvő társaság lehet az Alteo. Nem véletlen, hogy idén tavasszal zártkörű tőkeemelésre került sor, amelynek során csaknem kétmilliárd forint értékben bocsátottak ki részvényeket. A júliusban lejárt 925 millió forint össznévértékű zéró kupon kötvények refinanszírozásakor közel 600 millió forint pluszforráshoz jutott a társaság. A menedzsment korábban is jelezte, hogy a forrásbevonások a további növekedést szolgálják, így a megújuló energetika területén elsősorban zöld- és barnamezős beruházásokra számíthatunk, míg az energetikai szolgáltatások terén inkább akvizíciókra kerülhet sor.

Talán az is érdekes lehet, hogy az idén egy új divíziót indított a társaság. A hulladékgazdálkodási divízió azt célozza, hogy az Alteo bővítse jelenlétét az energetikai célú hulladékhasznosítási piacon. Az új divízió nyáron vásárolt meg egy innovatív startupcéget, az Eco-First Kft.-t. A tervek között szerepelnek biogázüzemi fejlesztések, amelyek alapanyagbázisát a későbbiekben az Eco-First biztosítaná.

 

PannErgy: aranyat értek a májusi esők

Kedvező időjárási viszonyok segítették a geotermikus energiát hasznosító PannErgy hőértékesítését az idei első fél évben. A második negyedévben a napi átlaghőmérsékletek a 2018-as hasonló időszakhoz viszonyítva alacsonyabbak voltak, ami különösen májusban hatott kedvezően a hőpiacra. A 2019-es első hathavi konszolidált 969 804 gigajoule hőértékesítés 24 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakának mennyiségét.

A hőértékesítésre kedvezően ható időjárási körülmények miatt a konszolidált árbevétel 30 százalékkal, 3,12 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az értékesítés közvetlen költségei 19 százalékkal növekedtek. A hatékony üzemeltetésnek köszönhetően a bruttó fedezet 372 millió forinttal nőtt az előző év első feléhez képest, ami 70 százalékos növekedés. A konszolidált bruttó cash-flow 368 millió forinttal bővült, 30 százalékos javulást tükrözve. Az optimális üzemeltetés mellett realizált jelentős hőértékesítés, a javuló bruttó fedezet és a növekvő cash-flow eredményeként az EBITDA 1,45 milliárd forint lett, 27 százalékkal meghaladva az előző év azonos időszakát. A társaság 603 millió forint konszolidált nettó nyereséget realizált az idei első fél évben, szemben a bázisidőszakben elért 24 millió forintos konszolidált nettó eredménnyel.

A Győri Geotermikus Projekt 1,62 milliárd forint árbevétellel járult hozzá a csoport gazdasági teljesítményéhez az idei első fél évben, szemben a tavalyi első félévi 1,16 milliárddal. Ebből az Arrabona Geotermia Kft. által a Győr-Szol Zrt. felé való értékesítés 996 millió, míg a DD Energy Kft. által az autóipari ügyfelek felé történt értékesítés 628 millió forintot tett ki. A Miskolci Geotermikus Projekt keretében a hőátvevő partnerek felé való értékesítés 1,1 milliárd forint volt, míg a társaság két kisebb volumenű, berekfürdői és szentlőrinci projektje árbevétel szempontjából az előző időszakhoz képest azonos szinten teljesített.