Akár ajándékba is adhatunk már egyéni vállalkozást, pontosabban az indításához szükséges ismereteket. Gyorsan lehet olyan oldalakat találni az interneten, amelyeken például egy tanfolyam formájában kínálják az összegyűjtött, célzott információcsomagot kezdő vállalkozóknak. Nem csoda, hogy felfigyeltek erre a szegmensre a tanácsadást végző cégek, hiszen ma már nagyjából minden tizedik ember ezt a foglalkoztatási módot választja.
A kedvező adózás mellett az egyszerű adminisztrációt említik a leggyakrabban az egyéni vállalkozás fő vonzerejeként. De sokan vannak olyanok is, akik a cégeikkel párhuzamosan működtetnek ilyet, így szélesítve az adóoptimalizálási lehetőségeket. Ez pedig veszélyt is rejthet magában a fenti adatokat közlő Opten céginformációs szolgáltató tájékoztatása szerint.
Az egyéni vállalkozások népszerűsége a többi gazdálkodási formára ható szigorító tényezőnek és az új adózási lehetőségeknek köszönhető – véli Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Sokak számára a gyakran emlegetett kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) tette még vonzóbbá az egyéni vállalkozói utat. Az öt éve bevezetett adózási forma rendkívüli népszerűségre tett szert, ami nem is csoda, hiszen havi ötvenezer forintért cserébe minden adózási és járulékfizetési kötelezettségét letudhatja a vállalkozó. Igaz, van egy hátulütője, amire a mostani harmincasok még talán nem annyira gondolnak: a minimálbérnél is kevesebbet számít a nyugdíjalapban, így ajánlott további öngondoskodási forma után nézniük a katásoknak.
Jelenleg már több mint 450 ezer egyéni vállalkozás működik Magyarországon, csaknem annyi, mint cég – derül ki az Opten adataiból. A tendenciát nézve pedig egy-két éven belül többen is lehetnek, mint az utóbbiak, hiszen erősen növekszik a számuk, míg a vállalatoké évek óta csökken. A statisztikai hivatal legutóbbi, 2016. végi adatai szerint akkor 1,7 millió társaság működött az országban, közülük majdnem 1,2 millió volt önálló – ebből több mint négyszázezret tettek ki az egyéni vállalkozók, de nagy volt a mezőgazdasági őstermelők aránya is – és 540 ezer a társas vállalkozás. Az utóbbi körön belül a kft.-k és a bt.-k kis híján a teljes spektrumot lefedték: négyből csaknem három társas vállalkozás volt korlátolt felelősségű, míg nagyjából minden negyedik működött betéti társasági formában.
Az egyéni vállalkozások magas száma ugyanakkor érdekes kérdéseket vet fel makrogazdasági szempontból: az Opten szakértője a transzparencia alacsony szintjét, a gyatra tőkeellátottságot és az esetleges adóoptimalizálási hatásokat emelte ki, amelyek rossz esetben bizonytalanságot vihetnek a gazdaságba, különösen ekkora és egyre növekvő volumennél.
Csupán kisebb méretük vagy kevesebb adminisztrációs kötelezettségük miatt azonban nem szabad megbélyegezni az egyéni vállalkozásokat, mivel távolról sem jelentenek homogén halmazt. Természetesen számos megbízható és nagy múltú ilyen gazdasági forma működik az országban. Bár a mikroméretű egyéni vállalkozások száma a legmagasabb, ezek mellett például jelenleg is több mint ötszáz olyan egyéni vállalkozó tevékenykedik, amelynek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot az Opten adatai szerint.
Az egyéni vállalkozás mint gazdasági forma ágazatonként is jelentősen eltérő népszerűséget mutat: felülreprezentáltnak számít a cégekhez képest az oktatás, a pénzügy, a mezőgazdaság és a művészet (lásd a táblázatot).
Érdemes felhívni a figyelmet egy talán elsőre nem nyilvánvaló csoportra, amely potenciálisan sok előnyét élvezheti az egyéni vállalkozói létnek: a diákokra. A nappali tagozatos egyetemisták vagy főiskolások havi huszonötezer forintért vehetik igénybe a katát és mellette rengeteg lehetőséget digitális, művészi, esetleg idegennyelv-tudásuk szó szerinti kamatoztatására. A pénzkereset mellett a fiatalok önállóságot, felelősségvállalást tanulhatnak és gyakorlatot is szerezhetnek a munka világában, ezenkívül megismerhetik a piaci igényeket, a cégek működését is, ami később mind-mind nagy előnyt biztosít számukra a munkaerőpiacon. Továbbá – nevezhetjük talált pénznek is – egyes munkákért, amelyek nekik egyszerűnek, már-már banálisnak tűnhetnek, mint egy prezentáció elkészítése, egy Facebook-oldal vagy YouTube-csatorna beállítása, számos cég akár több tízezer forintot is örömmel fizet.
Mi a helyzet uniós szinten? A különböző gazdálkodási formákról természetesen az Európai Unió is gyűjt információkat. Ezek alapján Görögországban terjedt el a legjobban az önfoglalkoztatás. Az Eurostat 2016-os adatai alapján toronymagasan vezette a statisztikát a dél-európai ország: csaknem minden harmadik ember választotta ott ezt a foglalkoztatási formát. A képzeletbeli dobogó második helyén Olaszország áll nem sokkal lemaradva – itt ötből egy fő volt önfoglalkoztató –, majd Lengyelország jön hasonló aránnyal. Az EU-átlag egyébként 14 százalék, Magyarország pedig a 23. helyen áll tíz százalékkal. A skála túlsó végén Dánia, Németország, Észtország, Luxemburg és Svédország helyezkedik el.
Az uniós statisztikák a „tipikus önfoglalkoztatóra” is kitértek: ezek szerint a saját lábon állást választók kétharmada férfi, több mint felük negyvenöt év feletti, s mintegy harmaduknak van felsőfokú iskolai végzettsége. A kis- és nagykereskedelem, valamint a gépjárműjavítás volt a legnépszerűbb iparág, az EU-ban működő önfoglalkoztatók tizenhat százaléka ezen a területen dolgozott. Ezt követte a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a halászat, majd az építőipar, végül a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység.
