Alig pár napja, hogy egy férfi bozótvágóval rontott neki két katonának Brüsszel központjában. Allah akbar! (Isten a legnagyobb!) – üvöltötte a támadó, mi-előtt lelőtték. Bár Belgiumban az utóbbi időben több hasonló incidensre is sor került, a 32 emberéletet követelő tavaly márciusi merénylet óta a fokozott rendőrségi jelenlétnek hála a terrorakcióknak nem volt civil áldozata. Júniusban például egy robbanó öves ámokfutót lőttek meg a rendőrök még azelőtt, hogy lecsaphatott volna a főpályaudvarra. Júliusban pedig illegális fegyvertartás vádjával négy dzsihadista nőt tartóztattak le.
Mivel az ország a turistákon átváltva évente mintegy 2,5 billió forintot keres, a hatóságok a fokozott rendőri jelenlét mellett más eszközökkel is igyekeznek növelni a látogatók biztonságérzetét. A 2015-ös terrorakciók óta például a forgalmas helyeken telepített kamerák száma 25 százalékkal nőtt. Emellett Brüsszelben olyan ingyenesen hívható, sárga telefonkészülékeket is kihelyeztek, amelyeket külföldről bárki megcsöngethet, s érdeklődhet az ottani biztonsági helyzetről. A kagylót bármelyik járókelő felveheti. Az egyik készüléket pont az egyik 2015-ös merénylő, Salah Abdeslam egykori lakásával szemben helyezték üzembe.
Ám a látványos erőfeszítések ellenére egy tanulmány szerint a belga gazdaságot a korábbi támadások miatt így is 2,4 milliárd eurós veszteség érte, a turizmus visszaesésének eredményeként pedig összesen 9500 munkahely szűnt meg. Bár a vendéglátó-ipari szektor az idén már kezd magához térni, még mindig nem látni, hogy a hotelek forgalma mikor áll vissza a három évvel ezelőtti szintre.
Hasonló bajokkal küszködött Franciaország is: a lemondott és az elhalasztott utak miatt a cégek zsebéből 1,5 milliárd euró esett ki. Az Eiffel-tornyot és a Louvre múzeumot pedig tavaly a szokottnál mintegy egymillióval kevesebb turista kereste fel. Párizsban a hangulat 2016 nyarán még igen feszült volt: jelen sorok íróját június 2-án kis híján agyontaposta a tömeg a Notre-Dame-ban, amikor a látogatók pánikszerűen elkezdtek rohanni a kijáratok felé. Mint utólag kiderült, vaklárma volt az egész: a vendégek egy egyébként teljesen ártalmatlan arab férfitól ijedtek meg, pusztán azért, mert – máig nem tudni, mi okból – elkezdett hangoskodni (lásd minderről bővebben Pánik a Notre-Dame-ban című írásunkat – Figyelő, 2016/23. szám). Bár hasonló esetekre szerencsére igen ritkán kerül sor, a beszámolók szerint a francia fővárosban nemegyszer előfordult, hogy még egy petárda is komoly riadalmat keltett. Mindezek fényében a legújabb fejlemények egészen döbbenetesek: a francia turisztikai ipar ugyanis valósággal megtáltosodott. Az előrejelzések alapján a növekedés olyan óriási, hogy az idén tízéves csúcson fognak zárni!
Okkal merülhet fel a kérdés: mégis mi történt? Először is a hatóságok nem ölbe tett kézzel várták, hogy a turisták újra beleszeressenek Párizsba. Kampányokban elkezdték reklámozni a város kevésbé látogatott részeit: így például a Bastille-t, a kínai negyedet és a Montparnasse-t. Emellett érdemben csökkentették a népszerű látnivalóknál a pénztárak előtti várakozási időt.
Mindez azonban önmagában nem lett volna elég. A látványos mutatókhoz kellett egy éledező trend is. Most ugyanis ott tartunk, hogy az európaiak lassan kezdenek hozzászokni a veszélyhez. Brüsszelt ugyan jó páran kerülik, de az igazán népszerű, bejáratott turistahelyektől, így Londontól vagy Párizstól most már a terrorkészültség sem tartja távol az öreg kontinens lakóit. Régen az Utazási és Turisztikai Világtanács (World Travel and Tourism Council) még úgy tartotta, hogy egy terrorakció után 13 hónapot kell várni, mire a látogatók száma visszaáll a korábbi szintre. Erre alaposan rácáfolt egy idei eset: márciusban például, miután lelőttek egy rendőrt a Champs-Élysées-n, a városi szállodák foglalási száma még nőtt is a korábbi évhez képest. „Párizs esetében fontos megemlíteni, hogy a városlátogatók mellett sok az üzleti utazó, akiket kevésbé befolyásolnak az ilyen események” – mondták el lapunk megkeresésére a Magyar Utazási Irodák Szövetségénél (MUISZ).
Azt még nem tudni, hogy Barcelona is hasonlóan jár-e majd. A 16 életet követelő augusztusi támadások után olyan becslések is megjelentek, amelyek szerint Spanyolország a merénylet miatt az esztendő második felében kétszázezer turistától esik el. Az ő helyzetük annyiban más, hogy 2004 óta itt nem volt komolyabb terrorakció: az elmúlt bő tíz évben az ideutazók szinte teljes biztonságban érezhették magukat.
De az észak-afrikai iszlám országok sokkal rosszabbul jártak. „Pár éve még volt, hogy húsz napot dolgoztam egy hónapban – meséli egy a neve elhallgatását kérő egyiptomi túravezető az al-Dzsazírának. – Volt, hogy annyi hívást kaptam, hogy ki kellett kapcsolnom a telefonom. Most viszont van olyan hónap, hogy nincs is munka. Sok ismerősöm el is hagyta a pályát.” Egyiptomot ma már évente csak ötmillió turista keresi fel. Ez a szám régen a 15 milliót is megközelítette!
Az országban sajnos az arab tavasz óta egymást érik az incidensek: az idén egy robbantásban 35 keresztény halt meg, a nyáron egy gurdakai üdülőhelyen pedig hat turistát késeltek meg. A felmérések szerint a hasonló tragédiáknak az európai nyaralók szemében teljesen más a súlya, ha egy iszlám országban történnek. A Travelzoo felmérése szerint például a britek 75 százaléka eleve nem szeretne olyan helyre menni, ahol muszlim többség él. Jellemző, hogy egy tunéziai támadás után a marokkói hotelek foglalási száma is visszaesett, pedig a két országnak még csak közös határa sincs. Részben a vázolt okok miatt most Törökországra is rájár a rúd: tavaly közel 30 százalékkal, 22 milliárd dollárra (5,6 billió forintra) esett a turizmusuk forgalma. A hivatalos állami közlések szerint ez az év már jól alakul, de ennek ellentmondanak a nemzetközi kimutatások. Az Európai Utazási Bizottság adatai alapján az idei első negyedévben 8 százalékos volt a zsugorodás.
A térség a magyar utazókat azonban nem riasztja el, sőt! „Tavaly valóban tapasztaltunk visszaesést a török nyaralási programok területén. Az idén azonban ismét sokkal népszerűbb az ország, így több lépésben bővíthettük kapacitásainkat a török Riviérát célozva, és szinte nem is tudunk elegendő helyet kínálni, akkora az érdeklődés” – mondta el dr. Békefi Veronika, a Neckermann ügyvezető igazgatója a Figyelőnek. És nincsenek egyedül: hasonló tendenciákról számoltak be a MUISZ-nál is, ahol kiemelték: a népszerű üdülőhelyek eleve 400-500 kilométerre helyezkednek el Ankarától és Isztambultól.
Borítófotó: Reuters
