Két legyet üt egy csapásra a Magyar Nemzeti Bank a nem kevesebb mint ezer milliárd forintos kerettel induló, fix kamatozású hitelprogrammal: élénkíti a gazdaságot, miközben stabilizálódik a bővülés. Örömhír, s itt az idő a pezsgőbontásra, hiszen kis szünet után újraindul az MNB korábban évekig sikeresen működő Növekedési hitelprogramja (NHP), ezúttal a „fix” jelzővel kiegészítve. Nem nehéz kitalálni, miért volt szükség erre a lépésre: hónapok óta hallani, hogy küszöbön a kamatemelés, azaz várhatóan egyre drágább lesz hitelt felvenni, és az uniós források is legalábbis bizonytalanok 2020 után. A kamatnövelési várakozásokat a fogyasztói árak stabil emelkedése is alátámasztja: a központi bank legfrissebb inflációs jelentése szerint az ez évre prognosztizált 2,8 százalék után jövőre enyhén a háromszázalékos cél felett lesz az ütem, míg 2019 közepétől várható az inflációs cél fenntartható módon és szerkezetben való elérése.
Megnyugtató megoldást kínál tehát az egyre drágább hitelfelvételre az új gazdaságélénkítő csodafegyver, az NHP fix: az MNB által a bankoknak nyújtott nullaszázalékos kamatozású forrást a pénzintézetek legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetik tovább a kkv-knak. A feltételek szerint egy vállalkozás maximum egymilliárd forinthoz juthat így új beruházások forintalapú finanszírozására, és három–tíz év alatt köteles azt törleszteni a bank felé. Az MNB közleménye alapján az új konstrukcióval az intézmény nem a bankrendszerben lévő likviditás, azaz a potenciálisan fejlesztési beruházásokra is fordítható forrás mennyiségét kívánja növelni, hanem a kkv-hitelezés szerkezetét szeretné az alacsony kamatozású, hosszabb lejáratú kölcsönök elterjedése felé terelni. Az ezer milliárd forintos keret két év alatt, azaz 2020 végére juthat el teljes egészében a kis- és középvállalkozásokhoz, mivel a szerződéses időszak 2019. január elején kezdődik.
Szaladjunk egy kicsit előre. Balatoni András, a jegybank elemzési igazgatója szerint az NHP fix program 0,2 százalékponttal növeli a bruttó hazai terméket (GDP) 2020-ra, míg a nyár (vagy az év?) nagy dobása, a debreceni BMW-beruházás, amint felépül a gyár és teljes gőzzel elindul a termelés, várhatóan fél százalékpontot ad majd hozzá a magyar bővüléshez. Az MNB szakértői az idén a 2017. évinél nagyobb ütemű, majd 2019-től fokozatosan lassuló gyarapodást várnak. A gazdaság teljesítménye most sem ad okot szégyenkezésre: a központi bank továbbra is 4,4 százalékos gazdasági növekedésre számít ebben az esztendőben, ami az uniós átlag duplája. Jövőre 3,5 százalékra lassulhat a tempó, míg 2020-ra még mindig három százalékot prognosztizál, s ekkor indulnak be a már folyamatban lévő és az újonnan bejelentett nagyberuházások.
Az NHP fix sokkal célzottabb lesz, mint az eddigi bővülési hitelprogramok voltak – jelezte Nagy Márton. A jegybank alelnöke megfelelőnek tartja ugyan a vállalati hitelezés volumenének növekedését, de hiányolta a fix kamatú konstrukciókat, amelyek stabilizálnák a hitelportfólió szerkezetét – az MNB célja pedig egy egészséges szerkezetű állomány. Az NHP fix kicsit hasonlít a fogyasztóbarát lakáshitelekhez Nagy Márton szerint, mivel itt is a stabilitáson van a hangsúly: nagyobb arányban szeretnének látni rögzített kamatozású hiteleket a kkv-k esetében, egészen pontosan a mostani 16 százalékot vennék szívesen harminc százalék felett.
A program egyfajta pufferként is felfogható esetleges kamatemelés esetére, hiszen a jegybanki alapkamat szintje alapvetően befolyásolja nemcsak a vállalati, hanem a lakossági hitelfelvételi kedvet is. Az épp tíz éve kirobbant pénzügyi válság óta a nagy gazdaságok közül elsőként az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lépte meg a szigorítást, az Európai Központi Bank esetében pedig több szakértő szerint küszöbönáll a kamatnövelés. Az MNB egyelőre kitér a döntés elől – nem esett szó a szigorítás várható idejéről a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen. Az alapkamat a Monetáris Tanács szeptemberi ülésén is maradt a 2016 májusában meghatározott 0,9 százalékon. A szakértők által az utóbbi hónapok gyenge forintárfolyama miatt is várt szigorítás helyett az alelnök az MNB eszköztárának a megváltoztatását jelentette be. Ennek lényege, hogy december végével kivezetik a három hónapos betétet, ugyanekkor megszűnik egy monetáris politikai célú kamatcsereeszköz (MIRS) és a jelzáloglevél-vásárlási program. Az első lépés azért is kiemelendő, mert eddig a három hónapos betét volt az irányadó eszköz a jegybanknál, vagyis ennek a hozama tükrözte leginkább a monetáris politika irányultságát.
A jövőben a kötelező tartalék veszi át az irányadó eszköz szerepét – ennek mértékéről szintén a Monetáris Tanács határoz, és azt mutatja meg, hogy egy kereskedelmi bank a betéteinek hány százalékát köteles az MNB-nél elhelyezni, amely így befolyásolja a bankrendszerben forgó pénz mennyiségét.
HITELPROGRAMOK BOOMJA
Mivel a pénzügyi válság után jelentősen szűkült a kkv-k hitelhez jutási lehetősége, az MNB bevezette a Növekedési hitelprogramot (NHP). Ennek korábbi három szakasza 2013 júniusa és 2017 márciusa között teljesítette a kitűzött célokat: a kkv-hitelpiac helyreállítását és a gazdasági bővülés elősegítését, jegybanki refinanszírozású, akár tízéves futamidőre elérhető fix, alacsony kamatozású kölcsönön keresztül. A résztvevők köre rendkívül széles volt, csaknem negyvenezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz több mint 2800 milliárd forint összegben. Az NHP harmadik szakaszával párhuzamosan az MNB 2016-ban elindította a Piaci hitelprogramot (PHP) a piaci alapú hitelezésre való gördülékeny visszaállás elősegítése, valamint a fenntartható gazdasági növekedés érdekében. A bankok 2016-ban és 2017-ben is jelentősen túlteljesítették a projekt keretében tett hitelezési vállalásaikat, így az sikeresen hozzájárult a hitelállomány bővüléséhez, annak szerkezetére azonban az MNB értékelése szerint nem gyakorolt érdemben hatást, visszaszorult a hosszú, fix kamatozású konstrukciók aránya. A PHP az idén még támogatja a kkv-hitelezés bővülését, de ez az év végén lezárul.
