A Győr melletti Gönyűn áll egy Ro-Ro terminál, ahol a kamionok közvetlenül be tudnak állni a hajókra. Igen ám, csakhogy tudomásunk szerint a terminált az átadása óta eltelt 20 évben még soha egyetlen kamion sem használta folyami átszállásra. A 4-es metró építése is ismert példája a fehér elefántnak is hívott nagyberuházásoknak, amikor a költségek menet közben gyorsan elszálltak. De arról már kevesebb szó esik, hogy az üzemeltetés is legalább 3,5 milliárd forintba kerül. És ezt nem csupán egyszer kell kifizetni, hanem minden évben, hosszú évtizedeken át.
De a pénzégető befektetésekre a kisebb cégek háza táján szintén jó pár példa akad. A gondok egyik forrása, hogy ha építkezni kell, a kivitelező és a technológia kiválasztásánál a legtöbb magyar vállalkozás csak arra figyel, hogy minél alacsonyabb legyen az ár. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha lejjebb adnak a minőségből. A rosszabb és olcsóbb megoldások viszont gyorsan megbosszulják magukat: néhány megspórolt millió pár év múlva már a sokszorosába kerülhet.
Jellemző, hogy a globális felmelegedés miatt például egyre nagyobb problémát okoz a klímaköltségek emelkedése: a hazai építők ugyanis nem figyelnek a megfelelő árnyékolásra. Pedig a bajokat sokszor már egy egyszerű automata redőnyrendszer is megoldhatja.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) azonban egy kevésbé szem előtt lévő problémára hívta fel a figyelmet. Tapasztalatuk alapján érdemes lenne odafigyelni az ipari csarnokok padlójára, mert az elhanyagolásuk hozzájárul az érintett cégek borsos költségeihez. A rendbetételükkel szerintük évente 3-4 milliárd forinttal lehetne csökkenteni az üzemeltetési kiadásokat!
Az összesen 3,8 millió négyzetmétert kitevő magyarországi ipari és logisztikai létesítmények közel felénél mára komoly gondokat okoz, hogy erre az elemre az elmúlt évtizedben az építmények tervezésénél és kivitelezésénél nem fordítottak kellő figyelmet. A megrepedt, széttört padozatokat folyton toldozni-foldozni kell. Az itt közlekedő targoncák előbb elromlanak, gyakrabban fordul elő árusérülés, ami mind-mind csak viszi a pénzt. Általában 3-5 év után jönnek elő az első problémák, és ötévente ezután folyamatosan költeni kell rájuk.
Az MLSZKSZ szerint a helyzet megoldása egyébként nem bonyolult. A betonfelületeket fel lehet csiszolni, és egy új svéd eljárással ismét egyenletessé tehetők, ami ráadásul az ipari épületekben fontos antisztatikusságot is biztosítja. A padlózatnak ezután olcsóbb a takarítása, a kezelt felület pedig még a világítási költségeket is csökkenti, hisz a tapasztalatok szerint a világosabb burkolat miatt kevesebb lesz a villanyszámla.
