Az esztendő első napjaiban megújult takarékok nyitottak ki az ország jó pár térségében: Közép-Magyarországon a Centrálba és a Pátriába, Dél-Alföldön a 3A-ba integrálódott több intézmény, a Zala pedig az M7 Takarékba olvadt be. Így a tavaly már megalakult nyolc másik regionális intézménnyel együtt immár 12 nagy szövetkezeti hitelintézet működik országszerte. Jelentős váltás volt ez a szervezetben dolgozóknak, az ügyfelek azonban megnyugodhatnak: legfeljebb csak a néhány átkeresztelt takarék új nevét kell megtanulniuk.
Az egyesülések előtt száznál is több kisebb-nagyobb méretű, különböző termékeket és szolgáltatásokat kínáló, eltérő informatikai hátterű takarék működött, ami távolról sem volt fenntartható az alacsony kamatszint által szorongatott, erős versenyben forró piacon. A fúziókra azért is szükség volt, hogy a szövetkezeti hitelintézetek korszerű és egységes, az adott régió bármely fiókjában igénybe vehető szolgáltatásokat tudjanak nyújtani. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy egy győri ügyfél akár Szegeden is intézheti bankügyeit a jövőben, hiszen az egyesült takarékok egységes adattárházra is támaszkodhatnak. Nem akar azonban a ló túloldalára esni, azaz országos kereskedelmi bankká változni a Takarék Csoport, hiszen versenyelőnyük éppen a hagyományos szövetkezeti formából, a családias légkörből, az ügyfelek, helyi viszonyok alapos ismeretéből származik.
Hogyan rajzolták újra hazánk takaréktérképét? Az egész országot lefedő 12 új régió határvonalait, a lakosságszámot, a társadalmi, üzleti és pénzügyi szokásokat figyelembe véve. Alapvető szempont volt, hogy ne jöjjön létre olyan takarék, amelyik nagyon jövedelmező területen helyezkedik el, s ne alakuljon ki olyan sem, amelyik kevésbé fejlett térségben működik. A mezőgazdaság egyik legaktívabb finanszírozóiként fontos volt, hogy a szövetkezeti hitelintézeteket – az együttműködés megkönnyítése érdekében – közös régióba szervezzék.
Érdemes a nagy kereskedelmi bankoknak is fél szemüket a szektoron tartani: mára ugyanis a Takarék Csoport mintegy 2400 milliárd forintos konszolidált mérlegfőösszege alapján a negyedik legnagyobb pénzügyi csoport az országban. De egymillió lakossági és hetvenezer vállalati ügyféllel sem sok hitelintézet dicsekedhet. A fiókok számát tekintve sincs szégyellnivalójuk a takarékoknak: az országban működő összes bankfiók mintegy fele tartozik a szektorhoz, ami csaknem 1300 kirendeltséget jelent.
Ha ehhez hozzávesszük a lakossági és főleg a vállalati hitelezés jelentős növekedését, érthető, miért van meg minden oka az optimizmusra Vida Józsefnek, a TakarékBank elnök-vezérigazgatójának. „A kiváló makrogazdasági környezetből a banki ágazat is profitálhat – nyilatkozta lapunknak korábban. – Mind a növekvő jövedelmek, mind a felértékelődő fedezetek az elmúlt években újraéledő hitelezés további élénkülését hozzák magukkal. Így a pénzügyi szektor szereplői még az alternatív finanszírozási források bősége mellett is növelni tudják üzleti aktivitásukat.” Hozzátette ugyanakkor, hogy az alacsony kamatkörnyezet, a várhatóan szűkülő jutalékbevételek, a nem banki pénzügyi közvetítés erősödése és a nagy költségek miatt azonban a következő években inkább 6-7 százalékos tőkearányos megtérülés látszik reálisnak a hazai banki szegmensben.
A szövetkezeti hitelintézetek felvették a „negyedik ipari forradalom” tempóját is: az egyik takarék ügyintéző nélkül, kizárólag digitális alapon működő fiókot is nyitott már. Az úgynevezett Takarék Smart Pointot tavaly novemberben adták át a Fejér megyei Alcsútdobozon, a B3 működési területén. Nem véletlenül büszke az országban egyedülálló innovációra az illetékes hitelintézet elnöke, Vida József. „Elsősorban arra kell figyelnünk, hogyan, milyen irányban változnak a fogyasztóink igényei. Jelenleg azt látjuk, hogy a bankolásban egyre nagyobb a kereslet a korszerű, online megoldások iránt. Ugyanakkor jelentős számban vannak olyanok is, akik még a személyes, fiókban történő ügyintézést preferálják. Nekünk mindkét csoport igényeit ki kell tudnunk szolgálni.”
A TakarékBank vezetője szerint a Takarék Smart Point jó megoldás lehet a gazdaságot, így a pénzügyi szektort is egyre jobban sújtó problémára, a munkaerőhiányra is. Az általa irányított B3-nál például tavaly novemberben 15-20 százalék volt a betöltetlen pozíciók aránya. „Öt évvel ezelőtt még nem volt napirenden, hogy ember nélküli fiókokat nyissunk. A munkanélküliségi ráta akkor még magasan állt, a foglalkoztatás nemcsak szakmai feladat, hanem társadalmi kötelezettség is volt. Most más világ van. Ma már ugyanis nagyon nehéz megfelelően képzett, jó munkaerőt találni” – mondta erről egy interjúban.
Egy másik innovációval is kirukkolt tavaly a bank: a Heves megyei Tarnaleleszen szeptemberben indult útjára a Takarék-busz. A teljes kisfióki technikával felszerelt négykerekű csaknem mindent tud, amit a hagyományos kirendeltség: van benne automata, lehet készpénzt befizetni, a busszal utazó, szakképzett banki ügyintézőn keresztül pedig számlát nyithatnak, pénzt utalhatnak, betétet helyezhetnek el, sőt hitelt is igényelhetnek az ügyfelek. Okos megoldás ez a kistelepüléseken, ahol nincs fiók vagy automata, de akár fesztiválokon is szembejöhet velünk a guruló bank.
SMART POINT
Bankautomata, postai csomagot feladó-fogadó hely, valamint csekkautomata is helyet kapott az okospontban. Ha mindez nem volna elég, a környezettudatos környékbeliek az elektromos autótöltő állomásnak, a fiatalok pedig a mobiltelefon töltésére alkalmas napelemes padnak örülhetnek a fiók szomszédságában.
