Összességében szép, reményt keltő évjáratra számíthatnak a fogyasztók. A hegyközségi becslések alapján országosan közel 4,1 millió mázsa szőlőtermés várható, amelyből mintegy 2,9 millió hektoliter seprős újbor készülhet. Az utóbbi öt esztendő átlagához viszonyítva tehát mennyiség és minőség tekintetében is jó termést várunk” – mondja Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) a főtitkára.
A HNT adatai szerint a téli fagyot jellemzően jól vészelték át a szőlőtőkék. Április közepén-végén elsősorban az ország nyugati, határ menti területein okozott veszteséget a tavaszi fagy, az Északi-középhegység borvidékeit pedig az átlagosnál erősebb intenzitású jégkár sújtotta májusban. A nyári extrém meleg egyes szőlőfajtáknál befolyásolhatta a must mennyiségét, de aszálykár nem volt jellemző. Sok esetben – főleg a korai fajtáknál – a szüret is korábban indult.
Brazsil Dávid tájékoztatása alapján a szőlő döntő része már a pincékben van, Tokajban és néhány speciális tétel esetében a többi borvidéken még folyik a munka. Az első rozé és fehér újborok már a piacon vannak, illetve Márton-napra piacra kerülnek. „Az augusztusi, szeptemberi szüretek alapján elmondható, hogy jó minőségű nyersborok születtek szép aromastruktúrával és savgerinccel. Minden esély megvan arra, hogy pazar borok készüljenek” – véli a szakember. A HNT a szőlőárakról a szüret után készít összegzést, ehhez még gyűjtik az adatokat.
Speciális helyzetben vannak
A szervezet nyáron elfogadott piacszervezési intézkedéscsomagjával hidat kíván építeni a feldolgozók és a szőlőtermelők között. „Az egyetlen – mindenki számára elfogadható – megoldásnak azt látjuk, ha minél több szőlőtermelő értékesíti a termését szerződéses formában. A HNT szeretné elérni, hogy az ágazat szereplői akár már a tavasz folyamán megállapodjanak, s ezt rögzítsék is” – hívja fel a figyelmet a főtitkár. A korábbi időkre ugyanis az volt a jellemző, hogy amikor megérett a szőlő, a gazdák elkezdték keresni, kinek és mennyiért tudják eladni. Ha kevés volt a szőlő, akkor a keresleti oldalon keletkezett zavar, ha sok, akkor a kínálatin.
Az említett piacszervezési intézkedéseknek köszönhetően az idén szabályozottabb a szüret. Vannak borvidékek, ahol nem hozott változást az új rendszer, mert eddig is megfelelő, hosszú távú szerződésekkel szállították be a termést a feldolgozóknak. Ahol ez nem volt jellemző, markáns fordulatot jelent a piacszervezési eljárás bevezetése. „Az intézkedés első évében vagyunk. A következő esztendőben a tapasztalatoknak megfelelően bevezetjük a szükséges módosításokat” – ígéri a HNT főtitkára. Kitér rá, hogy a legtöbb félreértést az árprognózis megjelentetése okozta, sokan ugyanis kötött árra gondoltak. „Nem ellenértéket rögzítettünk, hanem nettó átlagárakat tartalmazó prognózist határoztunk meg. Ez azoknak a felvásárlóknak az esetében jelent közvetlen hatásokat, akik nem éltek a szerződéskötés vagy a nyilvános ajánlattétel lehetőségével.”
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a Takarék Csoporttal való együttműködése első fázisában van. A munkacsoportok már dolgoznak. A szőlőtermelőktől a nagy borászatokig minden típusú termelői igényt felmérnek, ezeknek megfelelően alakítják ki a termékcsomagokat.
A szőlő-bor ágazat – mutat rá Brazsil Dávid – speciális helyzetben van a többi szektorhoz képest. Például a szőlő telepítésétől annak termőre fordulásáig 4-5 év telhet el. A gazda támrendszert épít, telepít, növényvédelmi munkát végez, ami döntően élőmunka-igényes, igen költséges. Mindent elő kell finanszíroznia a termelőnek, s ezt apránként, 20-25 év alatt szerzi vissza. „Hasonlóképpen a bortermelésben: megtermeljük a nedűket, de nagyon sokat érlelünk közülük. Egy villányi cabernet franc-t például az előírások szerint három évig kell érlelni. A borászat termelési költségekre, palackra, dugóra stb. fordított kiadása »benne áll« a produktumban, ezt tudni kell finanszírozni. Forrásra van tehát szükség, amelynek a biztosítása speciális hitelkonstrukciókat igényel.”
Egyszerűsítések
Az említett piacszervezés és az új hitelkonstrukció lépések az ágazati stratégia megvalósításában. Az értékesítés feltéte-lei-nek a javításában pedig a HNT kulcsszerepet szán a közösségi bormarketingnek. A szervezet államtól átvállalt feladatainak egyike ugyanakkor, hogy hosszú távon egyszerűsítse a bürokráciát, az adatszolgáltatást és az adatkezelést. Fokozatosan haladnak előre számos területen, például a kisüzemi bortermelői kategória kapcsán. A kormányzat láthatóan számol a hegyközségi rendszerrel, hiszen a kisüzemi bortermelői regisztert a HNT állítja elő és hitelesíti, a nyilvántartási lapokat pedig a hegybíróktól szerezhetik be a gazdálkodók.
Megújult rendszer
A korábban adóraktári engedéllyel rendelkező termelőknek már nyilatkozniuk kellett arról, tevékenységüket milyen formában folytatják. A kisüzemi kategória feltételeinek megfelelő termelő azonban bármikor nyilatkozhat az erre rendszeresített nyomtatványon, ha mentesülni kíván az egyszerűsített adóraktári követelmények alól. A kisüzemi státuszt saját vagy vásárolt szőlőből legfeljebb ezer hektoliter bort előállító borászatok választhatják, ezek a termelők száz hektoliter palackos erjesztésű pezsgőt is készíthetnek. Fontos, hogy csak magyar szőlőt dolgozhatnak fel, és nem vásárolhatnak bort.
Az újratelepítések esetében is egyszerűbb az ügyintézés: április óta a hegybírók olyan engedélyeket adnak ki, amelyekkel a korábbi módosítási kérelmek teljesen kiküszöbölhetők. Látszólag csak egy papírról van szó, ám ezzel nagyjából háromezer ügy papírmunkájára fordított idő szabadul fel a termelőnél és a hegybírónál. A megújult Hegyközségi Információs Rendszer (Hegyir) fejlesztése pedig többek között a borszármazási bizonyítványok kikérését egyszerűsíti. „A származási bizonyítványokon keresztül például megismerhető, hogy ki hol, mekkora területről, mikor, milyen mennyiségű és minőségű szőlőt szüretelt. Ha meg tudjuk fogalmazni, hogy az egyes borvidékek miként, mely fajtákkal, milyen stílusú nedűkkel akarják meghatározni magukat, akkor ezekből az információkból kiindulva azt is látjuk, hogy min kell változtatni” – mondja a HNT főtitkára.
