Szűk körben

Pénz beszél
Újabb változás állt elő a devizahitelesek ügyében: a Kúria szerint ha az árfolyamkockázatról „nem száz százalékban” értesült a banki ügyfél, akkor annak következményeit nem neki kell állnia. A „forintosított” érintettek további kárpótlásra várhatóan már nem számíthatnak.  

DEVIZAHITELEK

Az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás elmaradása vagy nem világos, nem érthető megfogalmazása esetén érvénytelen a hitelszerződésnek az a rendelkezése, amely szerint ezt a rizikót a fogyasztó vállalja – állapította meg a napokban a Kúria konzultációs testülete. Közlésük értelmében a grémium a nyár elejéig azt a kérdést is megvizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel jár, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. Erről vitaanyag is készült, amelyet több mint száznegyven ügy vizsgálata alapján raktak össze az ügyfélre hárítható szerződési kikötések tisztességtelenségével kapcsolatos országos bírói gyakorlat tekintetében. 

Emlékezetes, hogy Magyarországon sokan megégették magukat a devizahitelekkel: túlnyomó részben svájcifrank-alapú kölcsönöket vettek fel a háztartások ingatlanra, autóra és nyaralásra. Az alpesi fizetőeszközre szabott hitelek előnye az olcsó kamatozás volt, amely erős forintárfolyam mellett kecsegtetőbbnek tűnt, mint forintalapú konstrukcióban eladósodni. Akkor, amikor 2008-ban beütött a világgazdasági krízis, hazai fizetőeszközünk meggyengült, a Svájci Nemzeti Bank (SNB) pedig egy idő után „lezárta” a mesterségesen alacsonyan tartott frankárfolyam periódusát. Ennek hatására extrém volumenben ugrottak meg a törlesztőrészletek, mert a bankok továbbra is frankban számolták a kölcsönöket és a visszafizetendő összegeket. Sokan az eredeti törlesztőrészlet több mint háromszorosát róják le havonta. 

Miután százezreket érintett a devizahitelezés, több központi mentőakció indult az elmúlt években. A legnagyobb volumenű ezek közül a „legvégső” állami rendezés volt, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank által a forintosításról szóló döntés. Azokra a devizahitel- és lízingszerződésekre vonatkozott a konvertálás, amelyeket 2004. május 1-je és 2015. február 1-je között kötöttek, s jelzálog-fedezetűek. A frankhiteleket 256,5-es, az euróban felvett összegeket pedig 308,97-os árfolyamon forintosították a bankok. Négy évvel ezelőtt 3500 milliárd forintnyi devizakölcsön konvertálása történt meg, s ezek a hitelek törvény szerint három hónapos kamatperiódussal kamatoztak tovább. 

Az MNB jól belőtte a forintosítás időpontját: megelőzte a svájci frank 2015-ös raliját, s jól illeszkedett a forintkamatok csökkenő pályájához. Ugyanakkor hosszú távon egyetlen fizetőeszköz, így a hazai sem kerülheti el százszázalékos biztonsággal a kamatkörnyezet változását, az irányadó kamat növekedését. Vagyis minden hitelesnek számolnia kell a törlesztőrészlet-emelkedés lehetőségével is. Hogy ne alakuljon ki egy újbóli csapdahelyzet, a jegybank a fix kamatozású kölcsönök mellett tette le a voksát, és azt szorgalmazza, hogy ezekre cseréljék a mostani konstrukciókat. Az újonnan kihelyezett hitelek jellemzően már rögzített kamatozásúak. 

Visszatérve a Kúria fenti döntésére, valószínűleg nem lesz újból központi intézkedés, vagyis a bíróságok továbbra is egyedileg kezelik az ügyeket, így minden egyes szerződés „sorsa” a bírák kezében van. Egyébként több mint egy hónapja annak, hogy az Európai Bíróság megállapította: az uniós jog szerint egyetlen hazai devizahiteles-törvény sem mondhatta volna ki azt, hogy nem lehet megsemmisíteni a kölcsönszerződéseket, ha az árfolyamkockázatról szóló rész azokban tisztességtelen. Lövétei István alkotmányjogász szerint a Kúria Konzultációs Testületének a legfrissebb értelmezése a devizahitelek árfolyamrizikójának a viseléséről várhatóan az ügyfelek szűkebb körét érinti majd, azokat, akiknek fennálló devizahitelük van, esetleg az ügyük még bírósági szakaszban tart.