Mielőtt megvizsgáljuk, hogy mibe fektessük a pénzünket, magával a beruházási formákkal kell tisztában lenni. A két fő pillér: a pénzügyi piaci, illetve a nem pénzügyi piaci befektetések. Az elsőhöz tartoznak például a bankbetétek, értékpapírok, biztosítások, a másodikhoz az ingóságok és az ingatlanok.
MŰKINCSEK
Napjainkban egyre többen vásárolnak értékes műtárgyakat, például festményeket, azután ékszereket, drágaköveket, nemesfémeket befektetési céllal. A műkincspiac aktuális helyzete már folyamatosan része a befektetési híreknek.
A műkincsek közös előnye, hogy értéküket tartják, sőt idővel növelik, ezért nagyon jó védekezési lehetőséget kínálnak a pénz értékcsökkenésével szemben. Vagyontárgyainkat később eladva nyereségre is szert tehetünk, ám a műtárgyak, ékszerek piaca sem garantál biztos hozamot, a karbantartásuk, védelmük pedig költséges lehet – hívja fel a figyelmet az MNB tanulmánya.
INGATLAN
Az ingatlan (termőföld, építési telek, lakóingatlan) vásárlása sem rossz megoldás, ugyanis jó eséllyel tartja, hosszabb időtávon pedig növeli is értékét. Ezt a piacot szintén a kereslet-kínálat mindenkori viszonya határozza meg, tehát nincs garantált ár, nincs garantált megtérülés. Igen jelentős készpénzzel kell rendelkezni ehhez a befektetési formához a vásárlás pillanatában, ezért általában más formában történő takarékoskodás után valósulhat csak meg. Itt is gondolni kell a tulajdonnal együtt járó terhekre, költségekre. A nem pénzügyi megtakarítások hátránya viszont, hogy időnként hónapokat, sőt éveket kell várni, míg megfelelő vevőre, eladóra találunk.
KOCKÁZAT ÉS HOZAM
Minden befektetés hordoz magában bizonyos kockázatot, bizonytalanságot. Ugyanakkor ennek mértéke az egyes formák tekintetében nagyon különböző lehet, azaz, hogy a befektetéskor elvárt vagy beígért hozamot mennyire biztosan tudjuk ténylegesen kinyerni. Egy bankbetét vagy állampapír sosem fog akkora hozamot termelni, mint például egy részvény. De a kockázata is kisebb. A befektetésektől azt várjuk el, hogy számunkra hozamot biztosítsanak, amiért lemondunk a pénz azonnali saját elköltéséről. Természetesen azt szeretnénk, hogy a mai pénzünk egy későbbi időpontban is legalább annyit érjen (azaz legalább annyit tudjunk vele vásárolni), mint ma, azaz elvárjuk, hogy értéktartó legyen. Ehhez azonban a hozamnak legalább a mindenkori inflációt fedeznie kell. Szintén cél, hogy reálhozamot (a befektetés hozamából az inflációt meghaladó rész) érjünk el.
