Egy magyar pályakezdő mérnök akár 300-500 ezer forintot is kereshet. Aki pedig már 10 éve a pályán van, egymilliós bérre is szert tehet – derült ki a Hays Hungary egyik kutatásából. Ezek az összegek régiós szinten is jónak számítanak. Épp ezért a hazai szakemberek többsége, ha el tud helyezkedni itthon, már nem gondolkodik az ország elhagyásán.
Ezért is olyan jó hír, hogy a Lufthansa Technik egyre nagyobb fantáziát lát Budapestben, és mind több mérnöki pozíciót hoz az országba.
Elsők lettek a világon
A német vállalat gyökerei az 50-es évekig nyúlnak vissza. Amikor a Lufthansa repülői mintegy 60 esztendeje először felszálltak, a gépek karbantartását a hamburgi reptér határában, egy duplahangárban intézték. Azóta óriási utat járt be a társaság: a polgári repülők javításával foglalkozó divízió különálló céggé alakult, a saját ágazatában pedig a világ legnagyobbja lett. Az alkalmazottaik száma ma már átlépi a 26 ezret. A forgalmuk pedig tavaly elérte az 5,1 milliárd eurót.
Magyarországon először 2001-ben vetették meg a lábukat: ekkor hozták létre a Lufthansa Technik Budapest Kft.-t, amely azóta 370 főállású munkavállalót foglalkoztat. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található nagyjavító bázisuk Európa egyik legmodernebbje. Egy-egy repülőgépre van, hogy 20 000 munkaórát fordítanak.
Ami viszonylag friss fejlemény: tavaly a német központ úgy döntött, hogy egy új repülőgépmérnöki központot nyit Budapesten. Teljes kapacitással most júniusban kezdik meg a munkát. Egyelőre csak 18 embert vettek fel, de az állomány száma hamarosan elérheti a 40-et, ráadásul a vezetők elmondása szerint a jövőben további bővítésekre is sor kerülhet.
A tevékenységeik jórészt a Boeing–737-es keskenytörzsű repülőgépekhez kapcsolódnak (ezzel a típussal a Lufthansa Techniken belül már csak a magyar csapat foglalkozik majd), és felölelik a rendszermérnöki munkát, a gyorsjavítást, valamint a műszaki diagnosztikát és a karbantartási programmenedzsmentet. De idetelepítettek néhány géptípustól független szolgáltatást is, így a repülőgép-hajtóművek állapotának figyelését, valamint a műszaki dokumentációs szolgáltatást. Ez a központ egy új leányvállalat, a Lufthansa Technik Aircraft Engineering Services Budapest alatt működik majd.
„Amikor az első húsz állást meghirdettük, 200 pályázat futott be hozzánk. Nagy volt a merítési lehetőség” – mondta Telepoczky Zoltán, az új leányvállalat vezetője. Hozzátette: jelentkezett olyan frissdiplomás, akinek a volt tanára is beadott egy pályázatot. Az új pozíciók az összes korosztályt megmozgatták a szakmában.
Élet a malév után
De hogy esett a választás épp a magyar fővárosra? A Figyelőnek Marcus Knoth, a Lufthansa Technik rendszermérnöki és -módosítási tevékenységekért felelős menedzsere elárulta: az új központért az egész régió versengett. Az utolsó körben Szófiával, Bukaresttel és a máltai Luqával voltunk versenyben.
Az elbírálásnál fontos szempont volt, hogy a kiválasztott helyet Németországból gyorsan, átszállás nélkül el lehessen érni. A helyszínen pedig biztosítva legyen a megfelelő szakmai háttér. Az például Szófia ellen szólt, hogy ott nehéz megtartani a munkaerőt: ha az alkalmazottak valahol találnak egy állást, ahol kicsit több a fizetés. máris továbbállnak. „Ami Magyarország mellett óriási pluszt jelentett, az az erős helyi támogatás” – szögezi le Marcus Knoth. Budapest győzelmébe nemcsak a HIPA, a XVIII. kerületi önkormányzat és a Lufthansa Technik Budapest Kft. vezérigazgató-helyettese, Szomora Sándor, de még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is besegített.
Mindez elsőre talán meglepő is lehet annak fényében, hogy egyelőre mindössze 40 új munkahelyről van szó. Hogy jobban megértsük, miért is fontos ez a beruházás, érdemes két tényezőt figyelembe venni.
Először is, a Malév 2012-es csődje után elkezdett visszafejlődni egyes légi közlekedéshez kapcsolódó iparágak oktatása. Egyre kevesebb értelme volt például repülőmérnököket tanítani, hisz nem volt olyan flotta, amelyet itthon kellett volna szervizelni. A Wizz Air hiába ért el kimagasló eredményeket –tavaly 23 millió utas vette igénybe a járataikat, s ezzel rekordévet zártak –, viszonylag kevés szervizelési munkára van szükségük, arra meg fölösleges hazai központot fenntartani: a megfelelő szolgáltatásokat külföldön olcsón el tudják érni.
„A Lufthansa hazai terjeszkedése viszont felcsillantja a reményt, hogy ez a komoly tudást igénylő szakma itthon is fent tud maradni” – mondja Ughy Attila, a XVIII. kerület polgármestere.
