A madárinfluenza hatása nem csak Magyarországon érezhető. Mind Európában, mind világszinten komoly károkat okozott – hívták fel a figyelmet érdeklődésünkre ágazati szakértők. Ennek egyik következménye például az, hogy a világ baromfitermelése a múlt évben hosszú idő óta először mérséklődött, méghozzá 0,2 százalékkal. Más kérdés, hogy a globális előrejelzések az idén már 1,1 százalékos bővülést jeleznek. Az Európai Bizottság prognózisa szerint pedig az EU baromfihús-termelése tovább növekszik, s meghaladhatja a 15 millió tonnát.
Közvetett károk
A madárinfluenza kapcsán jellemzően az állatleölések és -megsemmisítések miatti közvetlen károkat szokta a kormány, valamint a szakhatóságok nevesíteni. Az összesen mintegy 3,2 millió állat „kényszervágása” és megsemmisítése, valamint az ehhez kapcsolódó fertőzött takarmány és az alomanyag értéke nagyjából 11 milliárd forint. Ezt a vonatkozó jogszabály alapján 100 százalékos mértékben meg is téríti az államigazgatás. Ágazati szakértők ugyanakkor hasonló mértékűnek becsülik a közvetett gazdasági károkat.
Magyarországon a vírus miatti becsült elsődleges kereskedelmi korlátozások
miatti kárérték az ágazati számítások alapján mintegy 1,5 milliárd forint volt, hiszen több mint egy tucat ország azonnal megtiltotta a baromfitermékek beszállítását (ide értve a vágott és darabolt baromfihúst, valamint a keltető- és a tenyésztojást). Sajnos a járvány új, áprilisi kitörése szeptemberre tolta el a legkorábbi exportálási lehetőséget – így ez a kár jelentősen megnőtt, becslések szerint 3-3,5 milliárd forint értékre. A hazai exportőrök ugyanis legkorábban szeptemberben szállíthatnak olyan komoly keleti piacokra, mint például Japán vagy Korea. Már ha nem lesz újabb kitörés.
A lapunk által megkérdezett ágazati szakértők nem gondolják, hogy a kacsahús kínálatának csökkenése a csirke- vagy a pulykahús fogyasztásának a bővülésével járt volna együtt. Az viszont megfigyelhető volt – mutattak rá –, hogy az uniót érintő madárinfluenza miatt sok ország visszamondta az EU-országokból származó exportterméket. Ez bizony nyomott árakat okozott az unió egész területén mind a pulyka, mind a csirke tekintetében.
Az Európai Bizottság adatai alapján 2017 első 16 hetében 1,77 euró volt az egész csirke uniós, kilogrammonkénti átlagára, ez 5,2 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakának adatától. Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára kilogrammonként 246 forint volt, azaz 2,3 százalékkal kevesebbe került ez év 16. hetében az egy esztendővel korábbinál. Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára 3,4 százalékkal csökkent, míg a csirkemellé 4,6, a csirkecombé pedig 15 százalékkal nőtt ugyanebben az összehasonlításban az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint.
Segítségre várva
Sikerült az EU felé közvetíteni azt a kérést, hogy a termelők mellett a víziszárnyas-feldolgozók is kárenyhítésben részesülhessenek. A tárgyalások jelenlegi állapotában nekünk kell bizonyítani, hogy ezek a cégek gazdasági károkat szenvedtek. Amennyiben az unió megfelelő fórumai is úgy látják majd, nem kizárt, hogy kártérítésben részesülhetnek az említett vágó-feldolgozó üzemek is. Nyilván a térségben érintett 8-10 vállalkozás az, ahol valóban tetemes károkat okoztak az alapanyaghiányból adódó leállások. Az ágazati becslések fél év alatt 2,5-2,7 milliárd forint veszteséggel kalkuláltak, mely érték a szeptemberig jelentkező exportkorlátozással számolva 3-3,5 milliárd forint összegre kúszhat fel. Hasonló értéknek becsülhető a hatósági állatmozgatási tilalomból származó telepi üresen állás, túltartás, valamint a keltetői veszteségek nagyságrendje is.
Magyarországon a prognózisok szerint a kacsatermékpálya a tavalyi teljesítményének mintegy 60 százalékát tudja majd teljesíteni ebben az évben, és a baromfiágazat teljes termelése is zsugorodni fog. Mégpedig előreláthatóan 5 százalékkal, 616 ezer tonnára csökkenhet a tavalyi 649 ezerről. Növekedésre csak a csirke esetében lehet számítani.
A 90-95 százalékos arányban magyar tulajdonú hazai baromfiágazat igazi nemzeti értékünk: termelési értéke alapanyag-termelési szinten 250 milliárd forint, feldolgozott termékként ennek hozzávetőleg a duplája. A szektor 50-60 ezer főt foglalkoztat, önellátottsági szintje 170-180 százalékos. A baromfihús értékben a második legjelentősebb agrárexporttermékünk, az ágazat kiviteli többlete mintegy 500 millió euró. Az állattenyésztésen belül – az elmúlt hat év átlagát tekintve – a baromfi az egyetlen ágazat, amely támogatás nélkül is pozitív eredményt ért volna el.
TÁMOGATÁSOK
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) adatai szerint a madárinfluenza miatti kártalanítások összege mintegy 11 milliárd forint lesz, ebből 8,1 milliárdot május közepéig már ki is fizettek.
A szaktárca a tavalyi 9-ről 10,5 milliárd forintra emeli az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére fordítható támogatási összeget. A keretből 2,5 milliárd jut a baromfiágazatra. Háromszorosára növelte az ennek a szektornak járó állatjóléti támogatást is az FM.
Ez 2010-ben még 4 milliárdot tett ki, míg a rendelkezésre álló keret 2016-ban és 2017-ben már a lehetséges maximumra, 12 milliárd forintra nőtt. Az állati hullák elszállításának és ártalmatlanításának támogatására az idén 3,6 milliárdot használhatnak fel az állattenyésztési ágazatok, ez megegyezik a tavalyi összeggel.
