Az Alexandra Kiadó bedőlésével súlyos krízis alakult ki az ágazatban: a Matyi Dezsőék által üzemeltetett, egykor virágzó cégbirodalom a mai napig több mint hárommilliárd forinttal tartozik a kiadóknak, nyomdáknak és a dolgozóknak, ideértve például a korrektorokat és a tördelőket is. Ráadásul tavasz óta még mindig nincs ügyvezető igazgatója a korábban 56 Alexandra könyvesboltot működtető – az opten.hu adatai szerint több mint kétszáz főt foglalkoztató – Rainbow Üzletlánc Kft.-nek, mivel a taggyűléseken a tulajdonostársak közti eltérő álláspontok miatt nem tudtak új vezetőt választani. Mindez főleg a kis cégeket ránthatja magával, több száz munkavállaló állásával együtt. Hogy a miérteket jobban megértsük, tisztában kell lenni a hazai könyvpiac működésével. Itthon ugyanis ebben az ágazatban a kifizetések bizományi rendszerben működnek. A kiadó csak az eladott kötetek után kap pénzt: miután a vevő fizet, először a kiskereskedés levonja az árrést, fizet a nagykereskedésnek, és a kiadó csak a sor végén, utólagosan kapja meg a jussát. A rendszer előnye, hogy viszonylag alacsony költségek mellett is lehet könyvesboltot nyitni, a hátránya viszont, hogy ha a kiskereskedések nem fizetnek, akkor a kiadók, a nyomdák és a szerzők jókora mínuszba kerülhetnek.
MÉLY KRÍZIS
„Ám úgy gondolom, talán kilábalhatunk ebből a válságból, ha a kormánnyal az általunk megfogalmazott pontokkal kapcsolatban elkezdődhetnek a tárgyalások. A helyzet nem reménytelen, de roppant nehéz és hosszú lesz a rehabilitáció” – nyilatkozta a Figyelőnek a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, Kocsis András Sándor, aki egyben a Kossuth Kiadó vezetője. A szakértő elmondta, hogy nekik is több százmillióval tartoznak. Azt is ismertette, hogy az MKKE a kormánynak küldött levélben szintén leírta: az egyesülés mindent meg fog tenni, hogy támogatókat és anyagi segítséget szerezzenek azoknak, akiket a válság a legjobban sújt. Hangsúlyozta: a könyvszakma most tele van zaklatott, dühös emberekkel, akiknek az indulatai érthetők, hiszen a pénzük bennragadt az összeomlott Könyvbazárnál.
Mint ismert, az Alexandra-birodalomnak két tartópillére volt: a Rainbow fenntartotta az üzletláncot és kifizette a csoport másik oszlopos tagját, a nagykereskedésért felelős Könyvbazárt. A Rainbow-nál azonban tavaly már az is problémát jelentett, hogy átutalják az üzlethelyiségek bérleti díját. Az indulatok 2016 szeptemberében forrtak fel igazán: a Rainbow-ban ugyanis ekkor szerzett 50 százalékos tulajdonrészt a gödöllői Wolf-CRS. Hogy mi történt pontosan? Az új tulaj szerint korábban mentőövet nyújtottak a cégcsoportnak, amelyik viszont feléjük óriási tartozásokat halmozott fel. Matyi Dezső januárban ezt cáfolta, sőt szerinte a Wolf-CRS törvénytelenül jutott a tulajdonrészéhez, ezért okirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett. A két társaság közt hamar kirobbant a vita: a Rainbow-val szemben a Könyvbazár felszámolást kezdeményezett, miközben előbbi egy hasonló nagyságrendű viszontkövetelést nyújtott be a könyvkiadóknak tartozó nagykereskedelmi céggel, Matyi Dezsővel és egy hozzá közel álló személlyel szemben. Ebből a krízisből nem lehet egyik napról a másikra kilábalni, nagyon sok szakmai egyeztetésre és hosszú távú változtatásokra lesz szükség.
TÖRVÉNYTELEN MŰKÖDÉS
A tartozást felhalmozó Könyvbazár Kft. öncsődjével veszélybe került a Magyarországra mindig jellemző változatos könyvkiadói struktúra. A Rainbow által működtetett Alexandra üzletek márciusban bezártak, azóta több egység bérletét más kiadók, illetve kereskedők vették vagy veszik át, hogy aztán azokat továbbra is könyvesboltként üzemeltessék. Ilyen például a Líra, a Libri vagy a Bookangel. Az átadandó üzletek dolgozóinak a többsége a közös megegyezéses elbocsátást nem fogadta el, ugyanakkor vannak, akik találtak új munkát és távoztak, s vannak olyanok is, akik maradtak, de részmunkaidős állást vállaltak. A dolgozók sorsa akkor rendeződhetne, ha elindulna a cég megszüntetése: tehát a kényszertörlése vagy a felszámolása.
A jogi kérdésekkel kapcsolatban a Figyelő a Fővárosi Törvényszéket is megkereste. Mint közölték, a Rainbow Üzletlánc Kft.-nek 2017. március 1-jétől nincs szervezeti képviselője. A társaság ezért nem működik törvényesen. Így a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett vele szemben, amely még folyamatban van – mondta a törvényszék szóvivője lapunknak. Madarasi Anna arról is tájékoztatott, hogy ez nem egy peres eljárás, így tehát nem nyilvános. Hozzátette: ha a bíróság jogerősen elrendeli egy vállalat felszámolását, azt a Cégközlönyben mindenképpen közzéteszik, és akkor a nyilvánosság számára is megismerhető lesz a végzés tartalma.
Lapunk természetesen levelet írt az üggyel kapcsolatban Matyi Dezsőnek és titkárságának is, ám lapzártánkig nem nyilatkoztak.
ÁTJÁTSZOTT VAGYON?
Az Alexandra Kiadó, amelyet az alapító Matyi Dezső a lánya után nevezett el, 1993-ban jött létre. Eleinte főleg mese- és ismeretterjesztő könyveket árultak. A cégcsoport életében az ezredforduló óriási mérföldkövet jelentett: ugyanis 2000 után a Plaza Centers bevásárlóközpontjaiban sorra nyitották meg a könyváruházaikat. Ezután rohamosan bővültek: a Nyugati téren egy négyszintes könyvesházat is nyitottak. Az első sötét fellegek a válság kipattanása után kezdtek el gyülekezni a cég felett. A világgazdasági helyzet miatt visszavették a megjelenő művek számát és módosították a fizetési határidőket. „Késve ugyan, de fizetünk, márpedig a nem- és a késve fizetés között szerintem óriási a különbség” – szögezte le akkor Matyi Dezső egy a Könyvhétnek adott interjúban.
Bár 2012-ben már 15 milliárdos forgalmuk volt, amellyel a piac harmadát tudhatták a magukénak, a tartozásaiktól képtelenek voltak megszabadulni. Az Alexandra birodalom korábbi központi cége, a Pécsi Direkt több mint 9 milliárdos tartozással került felszámolás alá 2015 márciusában. A társaság felszámolója csődbűntettet sejt. Megállapítása szerint a vállalat felszámolása előtt az Alexandra vagyonát átjátszották új vállalkozásokba (köztük a Rainbow-ba és a Könyvbazárba), amelyek szintén fizetésképtelen helyzetbe jutottak. Közel 20 kisebb kiadó létrehozta a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségét, amely pertársaságot alapított a nagykereskedő Könyvbazárral szembeni követelések érvényesítése érdekében, és vizsgálják büntetőfeljelentés indításának a lehetőségét is.
