Alföldi Nyomda
A vállalat gyökerei visszanyúlnak egészen a XVI. századig. A története akkor kezdődött, amikor egy protestáns vendégprédikátor, Huszár Gál az ellenreformáció elől Debrecenbe menekült. Végül 1561-ben alapította meg Magyarország kilencedik nyomdáját. A sikerekre nem kellett sokat várni: a következő szűk egy évtizedben a 39 magyar nyelvű könyvből 34 a debreceni nyomdában készült. A cég történelme egyik legkritikusabb időszakát a Rákóczi-szabadságharc idején élte át: pár évvel azután, hogy elkészítették a fejedelem Manifesztum című államelméleti könyvét, a katonák tönkretették az eszközeiket. A helyreállítás csak évekkel később, 1711 után fejeződött be teljesen.
A társaság a mostani nevét nem sokkal a II. világháború után kapta meg. Részvénytársasággá 1993-ban alakult. Bár az utóbbi időben több régi neves nyomda is tönkrement, az Alföldi a mai napig roppant sikeresnek számít: tavaly 6,7 milliárd forintos nettó árbevételük volt, ez a 2012-es számnál több mint 3 milliárddal nagyobb érték. Jelenleg főleg könyvkészítéssel foglalkoznak.
BÁV
A BÁV Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Zrt. a legrégibb jogfolytonosan működő magyar vállalkozás. A Mária Terézia kézjegyével ellátott, díszes királyi alapítólevelét 1773-ban kapta meg. Ebben az időben Magyarországon még egyetlen bank sem működött, az uzsorakamatokat ezért egy zálogház alapításával akarták letörni. A jogelődje Pozsonyban működött, csak 1787-ben költöztek át Budára.
A vállalat mindig is a zálogpiac első számú szereplője volt, de itthon az arany, az ezüst és a műkereskedelem területén is vezető szerepük van. Tavaly a forgalmuk megközelítette a 13 milliárd forintot.
Dreher
A Klein-Schwechati Városi Serházat még 1796-ban vásárolta fel Franz Anton Dreher. A vállalkozó idősebb fia, Dreher Antal folytatta a családi hagyományt: miután Münchenben és Angliában kitanulta a szakmát, 1862-ben megvette a legnagyobb konkurensét, a Kőbányai Serfőző Társaságot. A Dreher Sörgyárnál hivatalosan ez számít az alapítás esztendejének. Az évszázad végére már évi 1,2 millió hektoliter folyékony kenyeret készítettek. Az államosítások idején több másik sörgyárral is összevonták őket. A tulajdonosi szerkezet a rendszerváltás óta jó párszor átalakult: a londoni székhelyű SABMiller még tavaly jelentette be, hogy eladják a Drehert a japán Asahi Group Holdingsnak.
Hollóházi Porcelán
A manufaktúra pályafutása 1777-ben kezdődött: alapítói ekkor építettek egy kis üveghutát, ahol többek közt mutatós palackok és poharak készültek. Mivel a közelben nem futottak fontos közlekedési útvonalak, és a nyersanyagokat is messziről kellett beszerezni, a XIX. század elején kis híján tönkrementek. A hutát végül Károlyi gróf mentette meg, amikor úgy döntött: a területén lévő manufaktúrát kőedénygyárrá alakítja. Használati porcelánt 1957 óta gyártanak. De a korszerű üzem létrehozását egy 1972-ben befejeződött nagyberuházásnak köszönhetik. A teljességgel állami tulajdonban lévő cég forgalma tavaly 611 millió forint volt.
Pick
A céget Pick Márk terménykereskedő alapította 1869-ben. Hasonlóan más termény- és paprikakereskedésekhez, eleinte néhány mázsás tételben szalámit is készítettek, azután ezt különválasztották a többi üzletágtól. A „kolbászkülönlegességet” az alapító fia, Pick Jenő tette a vállalat első számú termékévé. Amikor a cégvezér rájött, hogy miként tudnak nyáron is szalámit gyártani, komoly piaci előnyre tettek szert.
A Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem 1992 óta működik részvénytársaságként. A csoport időközben a legnagyobb magyar húsipari vállalkozássá nőtte ki magát. Szegeden, Pécsett, Baján és Alsómocsoládon is vannak gyártóüzemeik. A Pick Szeged nettó árbevétele tavaly 77 milliárd forint volt.
Stühmer
Itthon az első csokoládégyárat egy hamburgi cukrászmester, Stühmer Frigyes alapította 1868-ban. A szerény kezdeteket óriási beruházások követték: 15 évvel az indulás után az üzemben már gőzüzemű csokoládékészítés folyt. A sikereiket még Ferenc József is elismerte egy koronás arany érdemkereszttel. Az államosítás persze a Stühmer karrierjét is derékba törte. A rendszerváltás után a gyár a Stollwerck-csoporthoz került, a név használati jogát a német mamutcég viszont nem tudta megszerezni. Arra ugyanis még a 80-as években rátette a kezét egy szemfüles kereskedő. A márka kacskaringós utat járt be, mire 2005-ben elkerült egy egri vállalkozóhoz, Csóll Péterhez, aki elhatározta, hogy feltámasztja a Stühmer nevet. A Novaj községben lévő csokoládéüzemüket 2008 januárjában adták át.
Zwack Unicum
„Dr. Zwack, das ist ein Unikum! (magyarul: dr. Zwack, ez teljesen egyedülálló!)” – a híres legenda szerint II. József szólt így azután 1790-ben, hogy a császári orvos felszolgált neki egy keveset a házi készítésű gyógyszeréből. A doktor keresztnevét az emlékezet már nem őrizte meg, az viszont biztos, hogy a család első cégét a Generálisnak is hívott Zwack József alapította még 1840-ben. Mivel a jellegzetes gömbölyű palackjukon sokáig egy vörös kereszt is szerepelt, az embléma használati jogáért egy ideig fizetniük kellett a Magyar Vöröskereszt Egyesületnek.
A II. világháború után Zwack János, nem sokkal azután, hogy az USA-ba érkezett, precedensteremtő győzelmet aratott: elérte, hogy az államosított vállalat Nyugaton ne használhassa se az Unicum, se a Zwack nevet. Azon ritka régi cégek egyike, amelyik a rendszerváltás után újra visszakerült az alapító család kezébe: Zwack Péter 1992-ben vásárolta vissza az örökségét. Fia, Sándor és lánya, Izabella 2008 óta tagja az igazgatóságnak. A vállalatnál a nettó értékesítés 2016. április 1. és 2017. március 31. között 14,281 milliárd forint volt. Ez pedig 14,6 százalékos bővülést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.
