Számos félreértés látott napvilágot az elmúlt hónapokban arról, hogy mi lesz 2020 után – mármint az unió költségvetésével. Kikértük az Európai Bizottságtól (EB) a már rendelkezésre álló információkat, hogy eloszlassuk a rémhíreket. Összeállításunkból kiderül: lesznek ugyan változások a közösségi büdzsében, de szó sincs arról, hogy a Magyarországnak járó pénzügyi forrásokat alapból megvágják Brüsszelben, s így a most fennálló keretünk harminc százalékát „elveszik”. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért pontokba szedve gyűjtöttük össze a legfontosabb tételeket.
1. Most mi a helyzet?
Az EU hétéves költségvetési ciklusok mentén gazdálkodik. A jelenlegi, vagyis a 2014–20-as időszakban Magyarország 8923 milliárd forintnyi uniós támogatást költhet el fejlesztési célokra. A legfrissebb adatok szerint 8595 milliárdot kötöttek le a nyertes pályázók a keretből, amelynek egy részét a kormány finanszírozza elő. Ez így első pillantásra „rohanásnak” tűnik, de az igazsághoz tartozik, hogy az előző, 2007–2013-as ciklusban a pénzek egy része beszorult, és elmaradásban voltak a projektek. Egy-egy fejlesztés EU-s dotációja átlagosan másfél évet csúszott.
2. Hatáskör, illetékesség
Az EB május elején mutatta be javaslatát az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésére vonatkozóan. A bizottságtól kapott tájékoztatás szerint alapelv, hogy az új büdzsé nagyobb rugalmasságot biztosít majd a programok között és a programokon belül, megerősíti a válságkezelési eszközöket, s egy új „EU-s tartalékot” hoz létre az előre nem látható események és vészhelyzetek kezeléséhez. Egyébként a jövőbeli hosszú távú költségvetésre vonatkozó döntést az Európai Tanácsnak kell egyhangúlag meghoznia, az Európai Parlament egyetértésével.
3. Nem áll el a pénzeső
Kötelezettségvállalási előirányzatokban kifejezve az EB a 2021-től 2027-ig tartó időszakra összesen 1135 milliárd euró összegű költségvetési keretet javasol – 2018-as árakon. Ez Nagy-Britannia kilépése után az EU-ban maradó 27 tagállam bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) az 1,11 százalékát jelenti.
4. Mi lesz a kohéziós és agrárpénzekkel?
Magyar szempontból különleges jelentőségük van a kohéziós (felzárkóztató) forrásoknak, valamint a speciális, ágazati jellegű mezőgazdasági dotációnak. Mindkét szakpolitika megőrzi eddigi jelentőségét, következésképpen a finanszírozásuk is ugyanolyan kiemelkedő szerepet tölt be a hosszú távú büdzsén belül, mint eddig. Ugyanakkor Nagy-Britannia kilépése miatt mintegy öt százalékkal mérséklődik a közös agrárpolitika és a kohéziós politika költségvetése a bizottsági javaslat értelmében.
5. Az euró bevezetésének ösztönzése
Már tavaly hírt adtak róla brüsszeli források, hogy a nem eurót használó tagállamokat ösztönzik majd arra, hogy vezessék be az uniós fizetőeszközt. Az Európai Bizottság egy új reformtámogató programot is javasolt, amely – összesen 25 milliárd eurós költségvetéssel – szubvenciót kínál majd minden tagnak a kiemelt változtatások végrehajtása céljából. Egy új konvergenciatámogató eszköz pedig célzott dotációt fog biztosítani a közös valutához való csatlakozás előtt állók számára, erre 2,16 milliárd eurós keretet különítenek el.
6. Új tagállamok felvétele?
Elsősorban politikai akarat kérdése, hogy mikor valósul meg a nyugat-balkáni integráció. A tervek szerint Szerbia és Montenegró jöhet szóba – majd. Pontos időpont nincs. Ugyanakkor a Európai Bizottság a 2021–27-re vonatkozó költségvetési tervezetben 14,5 milliárd eurót javasol előcsatlakozási támogatásra fordítani.
7. Schengeni bővítés?
Az EB álláspontja szerint külső határaink védelméhez és fokozottabb megerősítéséhez haladéktalanul meg kell nyitnunk a szabad mozgás schengeni térségét Bulgária és Románia előtt, valamint Horvátország számára is lehetővé kell tennünk, hogy a kritériumok hiánytalan teljesülése után teljes jogú schengeni taggá váljon. A csatlakozásukról szóló döntés azonban a tagállamok kezében van.
8. Fenegyerek-e Magyarország?
A tévhittel szemben, amelyről a híradások túlnyomó része szól, hazánk nem az EU fekete báránya. Olyannyira, hogy Magyarország az uniós átlag alatt van a vele szemben zajló kötelezettségszegési eljárások számát nézve. A tanácsi szavazásoknál pedig az látható, hogy az ügyek döntő részében mi is együtt voksolunk a többi tagállammal, a parlamenti munkában szintén ugyanúgy részt vesznek hazánk képviselői, mint más tagországokéi.
ÚJ JOGI MECHANIZMUS
Az Európai Bizottság közölte: az uniós adófizetők pénzének a védelme érdekében egy új szabály, egy új jogi mechanizmus bevezetését javasolta. A minden tagállamra vonatkozó előterjesztés célja az EU költségvetésének megerősítése és védelme a jogállamisággal összefüggő működési hiányosságok pénzügyi kockázataival szemben. A tagállamok már a jelenlegi regulák értelmében is kötelesek bizonyítani, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos gazdálkodásra vonatkozó szabályaik és eljárásaik erőteljesek, a pénzeszközöket pedig megfelelően védik a visszaélésekkel, a csalásokkal szemben. A javasolt előírás szerint az EU a jogi hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon felfüggesztheti vagy korlátozhatja a közösségi finanszírozáshoz való hozzáférést.
