Ha folytatódik az ez évi trend, az esztendő végére jó eséllyel több lakáscélú kölcsönt veszünk fel, mint a legutóbbi csúcs idején, 2008-ban. Szeptember végéig ugyanis több mint harmadával nőtt a lakáshitelek piaca az egy évvel korábbihoz képest: kilenc hónap alatt elérte a 642 milliárd forintot a szerződéses összeg, ami már a 2008-as szint, és nagyjából a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára rúg. Ha a tendencia folytatódik, az esztendő végére akár a 900 milliárdot is megközelítheti a lakáshitel-állomány.
Bár jelentősen nőtt a felvett hitelösszeg, nem kell a tíz évvel ezelőttihez hasonló buboréktól tartani. Amellett, hogy gyakorlatilag nullára csökkent a lakossági devizajelzáloghitel-állomány, ma már biztonsági játékra törekszenek a hitelfelvevők. Ezt a szakértők is alátámasztják. „Egyre inkább a kiszámítható, több évre fix törlesztést garantáló, ezen belül a jegybank minősítési rendszerének megfelelő fogyasztóbarát lakáshiteleket választják az emberek” – mondta el Trencsán Erika, a banki ajánlatokat összehasonlító BankRáció.hu szakértője.
Előnyben a biztonsági játékosok. Már mostanra duplázott a fixek piaca: az idei első háromnegyed évben a tavalyi kétszeresére, kétszázmilliárd forintra nőtt az öt-tíz esztendőre rögzített törlesztőjű új lakáshitelek összege. Tehát nagyjából minden harmadik lakáshitelt felvevő ezt a konstrukciót választja. Sőt, megugrott az igény az extrabiztos, a több mint tíz évre fix törlesztést nyújtó megoldások iránt is: 41,5 milliárd forintos eredményt értek el kilenc hónap alatt, ami 36 százalékos növekedés az egy esztendővel korábbival összehasonlítva. Ebből az látszik, hogy egyre többen szeretnének nyugodtan aludni, és hajlandók a drágább, de hosszabb távon kiszámíthatóbb hitelt felvenni. Ugyanakkor jelentősen, több mint harmadával visszaesett a rizikósabb, változó kamatozású konstrukciók iránti igény. Nem meglepő a folyamat, hiszen a növekvő inflációval (2018 szeptemberében 3,6 százalékra nőtt, míg a maginfláció 2,4-re emelkedett éves szinten) párhuzamosan egyre többen várják, hogy a banki kamatok is követik a trendet, és sok év „kegyelmi állapot” után növekedésnek indulnak. Azért nem kell már holnap a bankba rohanni, az MNB szerint csak 2019 közepére éri el az árdrágulás a háromszázalékos célt.
Nem mindegy azonban, hol kötjük a szerződést. Bár egyre nagyobb a verseny a fix törlesztésű jelzáloghitelek piacán, érdemes jól körbenézni, mert havonta akár húszezer forintos különbség is lehet az egyes ajánlatok törlesztői között. Például a tízmillió forintra felvett, húszéves futamidejű és végig rögzített törlesztésű lakáskonstrukciók közül a legkedvezőbbek 66–69 ezer forintos havi kiadást jelentenek, míg a legdrágábbak 80–88 ezerbe kerülhetnek a BankRáció.hu-n november elején található ajánlatok szerint (legalább havi nettó 250 ezer forintos, az adott bankhoz érkező jövedelem esetén). Így akár ötmilliós eltérés lehet a teljes visszafizetendő bruttó összegben a periódus végén, amit például lakásfelújításra költhettünk volna közben.
2017 nyara óta elérhetők a jegybank által szabályozott, úgynevezett minősített fogyasztóbarát lakáshitelek, amelyeknek legalább öt esztendeig változatlan a kamatozásuk, azaz a kamatperiódusuk minimum ötéves. Ezek legfontosabb előnye, hogy maximálták a bankok által kiszabható kamatfelárat (3,5 százalékban). Ez az, amelyet a kölcsönt adó hitelintézet a referenciakamaton felül felszámol saját költségei megtérítésére. Tehát a hitel teljes kamata e kettő, a referenciakamat és a kamatfelár összege. A minősített lakáskölcsönöknél a folyósítási díj – hitelösszegtől függően – legfeljebb 150 ezer forint lehet, sőt a „túl jó adósokat” sem büntethetik a bankok, azokat, akik idő előtt szabadulnának a hitelüktől. Az elő- és végtörlesztési díj nem haladhatja meg az elő- és végtörlesztett összeg egy százalékát, de ingyenes is lehet akkor, ha a lakás-takarékpénztári betétből fizetjük ki. Érdemes tehát biztosra menni, amihez a jegybanki pecsét is további garanciát nyújt.
