Fejleszteni kell az öntözőrendszereket Magyarországon, új öntözőcsatornákat és -fürtöket kell építeni, ennek költsége pedig reálisan mintegy 105–120 milliárd forint – mondják a szakemberek. A hazai mezőgazdaság több mint 800 ezer hektáros öntözési igénye meghaladja a meglévő, 300 ezer hektárig terjedő lehetőséget. Az öntözhető növények uralta, 2,7 millió hektáros területből csak 68 ezer hektárt locsolnak, pedig gazdaságosan még 330 ezret lehetne ellátni vízzel.
Javaslatok
Az öntözésfejlesztésekhez új jogszabályi és beruházási környezettel kellene segíteni a gazdálkodókat – vélekedtek szakértők a napokban az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szakmai vitáján. Az első lépést a vízjogi engedélyezési rendszer átalakítása jelentené, hiszen a jelenlegi szisztéma bonyolult, és az engedélyezés folyamatába akár 5-6 szakhatóságot is be kell vonni. Fontos lenne biztosítani azt is, hogy az öntözni akaró termelő felszíni vízhez jusson. Létre lehetne hozni egy öntözési hivatalt, amely megtervezi a komplett beruházásokat, s felvállalja az adminisztrációt is, egészen az engedélyezésig. A hazai termelőket emellett olyan támogatási konstrukcióhoz kellene juttatni, amely biztosítja a beruházások gazdaságosságát. A fentieken túl meg kellene vizsgálni, hogy a rendszeresen vízjárta mezőgazdasági területek közül melyeket érdemes alkalmassá tenni az öntözésre, illetve hol indokolt a belvíz összegyűjtése, visszatartása, valamint a vizes élőhelyek kialakítása.
A fenti javaslatok nem légből kapottak. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tavaly nyáron döntött az országos vízprogram megkezdéséről, ami az említett témákat is érinti. Világtendencia, hogy fokozódik a vízkészletek iránti verseny a humán fogyasztás, a mezőgazdaság és az ipar között. Ezt a tendenciát a klímaváltozás csak tovább erősíti. Az összes édesvízkivétel 70 százalékát elvonó agráriumon tehát nő a nyomás, hogy a felhasználás fenntartható módon történjen. Ezen elvek alapján készült el az EU vízkeretirányelve, amelynek célja a felszíni és felszín alatti vizek állapotának megőrzése, mennyiségi és minőségi védelme.
Milliárdos többlethozamok
Vízprogram ide, keretirányelv oda, hiá-ba szeretne a mezőgazdasági termelők jelentős része öntözni, ha a gazdálkodói igény köszönőviszonyban sincs a jelenlegi vízkészletekkel. Ez is oka annak, hogy -Magyarországon az öntözött területek aránya mindössze 2,4 százalék, miközben az EU-ban 8, az Egyesült Államokban pedig 13 százalék feletti. Az alacsony hazai arány okai közt találjuk a szétaprózott tulajdonosi szerkezetet, a termelői együttműködések hiányát, a rövid távú bérleti szerződéseket, a vízjogi engedélyezési rendszer már említett bonyolultságát és a fejlesztési források hiányát is.
Pedig öntözni muszáj, mert Magyarországon 100 évből 28 aszályos, a jövőben pedig fel kell készülnünk a „szárazodás” folyamatának tér- és időbeli kiterjedésére is.
Az öntözési beruházásokat viszont elsősorban a kedvező termőhelyi adottságú területeken érdemes elvégezni, mivel csak itt várható megtérülés. Az ügyben olyan becslések is készültek, amelyek szerint a felszíni vizekből akár 701,3 ezer, a felszín alattiakból pedig 102,7 ezer hektárt is meglehetne öntözni. A felszíni vizekből megvalósítható öntözésfejlesztés 96 százaléka a szántóföldi növények termesztését segíthetné, de a szántóföldi zöldségek öntözött területe is nőhetne 7,2 ezer, a gyümölcsösöké 9,8 ezer, a szőlőé pedig 5,3 ezer hektárral. Emellett a felszín alatti vizek segítségével a gyümölcsösök öntözött területe 54,4 ezer, a szőlőé 39,4 ezer, a szántóföldi zöldségnövényeké pedig 8,8 ezer hektárral bővülhetne.
Összességében a szántóföldi kultúrák öntözött területe 50,7 ezer hektárról a sokszorosára nőhetne. Ehhez a gazdálkodók részéről a felszíni öntözőrendszereknél 88-100 milliárd, a felszín alatti vizeknél 17-20 milliárd forint fejlesztésre volna szükség, vagyis a forrásigény együttesen 105–120 milliárd forintra becsülhető. Az öntözési beruházásoknak köszönhetően – a terület és a hozamok növekedésének következtében – összesen 1 millió tonnával nagyobb termést rea-lizálhatna az ágazat, melynek becsült értéke 72,2 milliárd forint. A többlethozamból 0,8 millió tonna a felszíni öntözés hozadéka, míg 0,2 millió tonna a felszín alattié.
