Olvad az amerikai vállalatok eredménye

Pénz beszél
A tengerentúli tőzsdei társaságok jó része már közzétette a második negyedévre vonatkozó eredménybeszámolóját, amely egyértelműen azt mutatja, hogy a gyengébb dollár jól jönne a vállalatoknak. Az egészségügyi és a pénzügyi szektorban érdekelt cégek teljesítettek a legjobban, a legnagyobb kellemes meglepetést viszont a távközlési társaságok okozták.

GYORSJELENTÉSEK

Az elmúlt hét végéig az S&P 500 index kosarában szereplő vállalatok 44 százaléka számolt be 2019. második negyedéves teljesítményéről. A részvényenkénti eredmény alapján a jelentést leadott cégek 77 százaléka tudott a várakozásokat, egyben az ötéves átlagot meghaladó növekedést felmutatni. Azonban ha együtt vizsgáljuk a már leadott jelentéseket a még elkövetkezőkkel, akkor a nyereség együttesen 2,6 százalékos csökkenést mutat éves bázison. Amennyiben ez így marad, akkor 2016 első és második negyede óta 2019 azonos időszaka lesz újra az első, amikor két egymást követő negyedévben lassul a nyereség éves bővülési üteme. 

A legnagyobb mértékű kellemes meglepetést összesítve az IT-szektor okozta (plusz 10,6 százalék, például Micron Technology, PayPal Holdings, Red Heat, Microsoft), amelyet pénzügyi vállalatok követtek (7,5 százalék, például Jeffries Financial Group, SVB Financial  Group, Goldman Sachs). A kommunikációs szolgáltatások szektora jelenleg a sereghajtó egy százalékkal, alulteljesítve a remélt számokat. Pl. a Facebook produkálta a várthoz képest a leggyengébb eredményt. A várakozások felülteljesítését a piac átlagosan 1,4 százalékos árfolyam-emelkedéssel díjazta (az ötéves átlag egy százalék) a jelentés megjelenését övező négynapos időablakban. Az alulmaradást viszont kétszázalékos árfolyamcsökkenéssel büntette (az ötéves átlag –2,6 százalék) ugyanazon időtávon.

TAROLNAK AZ EGÉSZSÉGÜGYI CÉGEK

Jelen állás szerint a legnagyobb éves nyereségnövekedést az egészségügyi és a pénzügyi szektor tudta felmutatni. A nyereségcsökkenés éllovasa pedig az alapanyaggyártói, az ipari és az energiaszegmens. Az eddigi jelentések alapján a vállalatok 76 százalékának a profitbővülése haladta meg a várakozások éves átlagát, míg 72 százalékuké az ötéves középértéket. A szektor egészéhez viszonyítva az egészségügy (100), az ingatlanágazat (86) és a napi fogyasztási cikkek (consumer staples, 85) szegmensének a cégei verték a legnagyobb arányban a várakozásokat, míg ebből a szempontból a közszolgáltatók (67), valamint a fogyasztói diszkrecionális szektor (consumer discretionary, 67) szereplői muzsikáltak a leggyengébben.

A már leadott és a még várt jelentéseket együtt vizsgálva az árbevétel éves növekedési üteme jelenleg 4 százalékos lehet. A forgalom terén elsősorban az energiaszektor tudott nagy növekedéssel előrukkolni. Ha a jelentési szezon végére is a 4 százalékos árbevétel-növekedési szint marad fenn, akkor 2016 harmadik negyede óta ez lesz a második leggyengébb növekedés. A szektorok közül a legnagyobb arányban az egészségügyben (84), valamint a lakossági fogyasztási cikkek (consumer discretionary, 78) szektorában teljesítették felül a várakozásokat a vállalatok. Az ágazatok közötti leggyengébb arányt a forgalombővülés tekintetében az alapanyaggyártók (17 százalék) produkálták. Aggregáltan az energiaszektor mutatta eddig a legnagyobb, 8,6 százalékos éves gyarapodást, míg a közszolgáltatók –4,1-del a legkisebbet.

Az S&P társaságai közül azok, amelyeknek 50 százalék feletti az exportkitettségük, az átlagosnál nagyobb, 13,6 százalékos nyereségcsökkenést könyvelhettek el. Azok a cégek viszont, amelyek értékesítésüknek legalább a felét otthon teljesítik, 3,2 százalékos növekedést értek el átlagosan. Az árbevétel esetében az 50 százaléknál nagyobb külföldi kitettségű vállalkozásoknak 2,4 százalékos csökkenést kellett elkönyvelniük éves szinten, míg azon vállalatok, amelyek forgalma 50 százaléknál nagyobb mértékben az Egyesült Államokban generálódik, éves szinten átlagosan 6,4 százalékkal növelték az árbevételüket. Az ipar és az IT-szektor járul hozzá leginkább az S&P 500 átlagos nyereségapadásához a jelentős külföldi kitettség miatt, miközben a forgalomerősödés átlagát leginkább a nagy külföldi kitettségű nyersanyag- és energiaágazathoz tartozó cégek húzzák le.

 

VEGYES VÁRAKOZÁSOK

A piaci várakozások az esztendő második felével kapcsolatban jelenleg vegyesek. A harmadik negyedévre 1,9 százalékos nyereségcsökkenést és 3,2-es árbevétel-növekedést várnak. 2019 negyedik negyedére ugyanezek az értékek sorrendben: 4,9, illetve 4 százalék. A jelenlegi várakozások szerint 2020 első és második három hónapban a forgalombővülés üteme egy számjegyű marad, 5-6 százalék közelében, az EPS-növekedés viszont 9,2 és 12,6 százalék között alakulhat. (A becslések az adott negyedév aktuálissá válásáig általában csökkenésen mennek keresztül.) 

Az S&P 500 index P/E értéke jelenleg 17,1, ami az ötéves (16,5), valamint a tízéves átlagot (14,8) egyaránt meghaladja. A második negyed végén (június 28.) mért 12 hónapos görgetett előretekintő P/E értéket (16,7) is felülmúlja. Június 28. és július 26. között az index 2,1 százalékot emelkedett, miközben a 12 hónapos előretekintő gördített EPS csak 0,1-del nőtt. A legmagasabb gördített előretekintő P/E-je a személyes fogyasztási cikkek szektorának van (21,8), míg a legalacsonyabbal a pénzügyi szektor rendelkezik (12,3).

Ha mindezek után megnézzük a FactSet által nyilvántartott ajánlásokat is, akkor azt találjuk, hogy július 26-án az S&P 500 részvényeivel kapcsolatos ajánlások 51 százaléka vételre, 41,5 százaléka tartásra szólt, és csupán 6,7 százalék esetében volt eladási javaslat. A legnagyobb arányban az energiaszektor papírjaira szólnak vételi ajánlások (64 százalék), míg legkevésbé a fogyasztási cikkek részvényeit ajánlják vásárlásra (40). A bottom-up módon felállított célár az indexre 3263 pont. A legnagyobb emelkedés, 1735 százalék az energiaszektor által adódhat, a legkisebb növekedés pedig az ingatlanágazat papírjaitól várható, alig 4,7 százalékos.

A számok alapján elmondható, hogy a gyengébb dollár jól jönne a New York-i tőzsdének, hiszen javítana a vállalati nyereségességen. Erre az IT- és a nyersanyagtermelő cégeknek lenne a legnagyobb szüksége, mivel külföldi kitettségük az árbevételben 55, illetve 57 százalékos. Viszont a romló világgazdasági várakozások – benne Amerika relatíve jó teljesítménye – jelenleg ezt nem engedik, bármennyire is vágyik rá Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. Az pedig, hogy a legjobb teljesítményt az energiaszektortól várják, az mutatja, hogy az amerikai tőzsde még nem kapcsolt „védekező” üzemmódba.

 

Borítófotó: Munkában a New Yorki-brókerek. Profitból sosem elég