Nőttek a beruházások a mezőgazdaságban

Pénz beszél
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3 százalékkal bővült tavaly, ezzel az ágazat a GDP 4,9 százalékos növekedéséhez 0,2 százalékponttal járult hozzá.

HÚZÓÁGAZAT

Az agrárium a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,3 százalékát állította elő a múlt évben – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most megjelent Magyarország, 2018 című összegző kiadványában. A szektor teljes kibocsátásának a volumene az egy esztendővel korábbinál 3,6 százalékkal nagyobb volt, az árak 1,2 százalékos emelkedése mellett – a mezőgazdasági számlák rendszerének előzetes adatai szerint. A volumen- és árváltozás eredményeként a mezőgazdaság teljesítményértéke – a szolgáltató- és kiegészítő tevékenységekkel együtt – 4,8 százalékkal, 2720 milliárd forintra bővült. A teljes kibocsátásból a növénytermesztés 58, az állattenyésztés 35 százalékkal részesedett, a megmaradó hányadot a szolgáltatások és kiegészítő tevékenységek tették ki.

A növénytermesztés termelési volumene 2,6, árszínvonala 3 százalékkal nőtt tavaly, míg az állattenyésztésé 5,7 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. A beruházások 4,1 százalékát (347,7 milliárd forint) fordították az agrárium fejlesztésére, összehasonlító áron számolva 8,3 százalékkal többet az egy esztendővel korábbinál. Ez a szakértők szerint részben annak köszönhető, hogy folytatódott a 2014–20-as uniós költségvetési ciklus keretében a Vidékfejlesztési Program támogatásainak a kifizetése.

Az ország földjének az 57 százalékát művelték tavaly, az 5,3 millió hektár kiterjedésű mezőgazdasági terület több mint négyötödén szántóföldi gazdálkodás folyt. A szántó területe a 2017. évivel majdnem azonos nagyságú maradt. Az elhúzódó tél és a korán beköszöntött száraz, meleg időjárás 2018-ban leginkább a nyári betakarítású szántóföldi növények termésének eredményét befolyásolta kedvezőtlenül. Előzetes adatok szerint a kukorica és az olajos magvú növények termésmennyisége a tavalyelőttihez viszonyítva nagyobb, a búzáé azonos, a többi főbb szántóföldi kultúráé kisebb volt.

Kalászosokból az előző esztendeinél 1,3 százalékkal nagyobb területen 5 százalékkal kevesebb, 6,9 millió tonna termett. A kalászosgabona-termés 76 százalékát a búza adta, amelyet a szántó 24 százalékán termesztettek. A legfontosabb kenyérgabonából az egy évvel korábbinál 6,5 százalékkal nagyobb területről ugyanakkora mennyiséget arattak, így a hektáronkénti termésátlaga 330 kilogrammal kisebb volt. Az árpa hozama nagyobb mértékben csökkent, mint a termőterülete, termésátlaga 12 százalékkal elmaradt a 2017. évitől.

A gyors és tartós felmelegedés kedvezően befolyásolta a szántó 22 százalékát elfoglaló kukorica tavaszi fejlődését: az előző évinél 4,5 százalékkal kisebb területen 18 százalékkal több szemtermést takarítottak be. A harmadik legnagyobb területen művelt napraforgó termésmennyisége valamivel kisebb mértékben csökkent, mint a kiterjedése, így háromtonnás hektáronkénti hozama kissé nagyobb volt a 2017-esnél. A napraforgóhoz képest csaknem feleakkora területen művelt repcéből 7,2 százalékkal többet arattak. A termésátlaga elmaradt az előző évitől, de így is meghaladta a hektáronkénti három tonnát. A gyepek kiterjedése kissé csökkent az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva, ahogyan a konyhakertek és a szőlő területe is, amelyek a művelési ágak között kisebb részarányt képviselnek. A gyümölcsösök nagysága kismértékben meghaladta az egy évvel azelőttit. 

Tavaly bővült a szarvasmarha-, stagnált a sertés-, csökkent a juh- és a baromfiállomány. A gazdálkodók a tél kezdetén az egy esztendővel korábbinál 15 ezerrel több szarvasmarhát istállóztak. A teljes létszám 46 százalékát kitevő 403 ezres tehénállomány 12 hónap alatt 8 ezerrel bővült. A gyarapodás elsősorban a szarvasmarhák 42 százalékát gondozó egyéni gazdálkodók húshasznú tehénállományának a növekedéséből adódott. Tavaly ugyanakkor mintegy 47 ezer vágómarhát (vágóborjú nélkül) és 1,5 milliárd liter tejet vásároltak fel, ami a 2017. évinél 3,1, illetve 0,6 százalékkal kevesebb volt.

A sertésállomány 2015–17-ben tapasztalt fogyása megállt, az év végi egyedszám már nem változott lényegesen a tavalyelőttihez képest. Az állomány további gyarapodását vetítheti előre, hogy az anyakocák száma 3,7 százalékkal nőtt. A sertések nyolctizedét tartó gazdasági szervezeteknél az állomány 4,3 százalékkal gyarapodott, az egyéni gazdálkodók esetében viszont – a háztáji gazdálkodás visszaszorulása miatt – 14 százalékkal csökkent. Összesen 56 ezer vágómalacot és vágósüldőt vásároltak fel, ami 17 százalékos növekedés. A juhállomány egy év alatt 3,3, ezen belül a teljes létszám 72 százalékát kitevő anyajuhoké 1,6 százalékkal csökkent. A tyúkállomány 3,7-del apadt, ugyanakkor az egyedek 36 százalékát kitevő tojóké az előző évivel majdnem azonos volt.

A mezőgazdasági termelői árak – a 2017. évi 5,6 százalékos bővülés után – 2,7 százalékkal nőttek az előző esztendeihez és 14-gyel 2010-hez képest. A növényi termékek ellenértéke 5,8 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2-del mérséklődött. A gabonafélék 9,8 százalékkal drágultak, a búza ennél nagyobb, 12, a kukorica kisebb, 6,8 százalékos mértékben. A kedvezőtlen időjárás Európa számos országában jelentős károkat okozott a termésben, ami felhajtotta a magyar gabona iránti keresletet és ezzel együtt az árakat.